Nahát, micsoda meglepetés! Egy független-objektív szervezettől nem is várható más, hiszen olyan nagyon függetlenek és rémesen objektívek. Mindig azok voltak, már a szocializmus idején is, hiszen mik is lehettek volna? Függetlenek a valóságtól és objektívek voltak (és azok ma is) a liberálbolsevik oldal javára.

Ez a nagyszerű társaság a Magyar Újságírók Országos Szövetségének nevezi magát, de sok magyarságtudat nem szorult beléje. Kétségtelenül országos, hiszen a régi komcsi múlt nem pereg le az itt-ott írogató tollnokokról, szétszóródva a hazában elvannak, mint a befőtt. És persze van nekik szövetségük, mert ezek a csodás, kisebbségben lévő, de magukat többségnek hazudó bolsevikok mindig szövetségben ártottak, ahol csak tudtak.

Viszont a javukra írandó, hogy feltétel nélkül védelmezik a saját kutyáik kölykeit, legyen szó akár az őszödi böszméről, akár a naponta csak nyolcszor-tízszer hazudó, feleségét lehallgató és feljelentő, süldő lányok lába között vonagló, a megvetett uniós képviselőséget mégis betöltő alakról. Az ilyenekről rosszat valahogy nem sikerül írniuk-mondaniuk.

Ami a MÚOSZ-nál nem veri ki a biztosítékot, hiszen tudják, hogy vannak újságírók és vannak újságíróbbak. Őket mentegetni kötelesség!

Elvtárs, segítsd a lebukottakat – és tegyél úgy, mintha nem buktak volna le.

Van aztán a fentiekben már megnevezett MÚOSZ, amely teljes mellszélességgel képviseli a liberálbolsevik sajtót és újságíróit, miközben ezt a világ minden kincséért el nem ismernék, ellenkezőleg. Ők a függetlenek, objektívek, nem borban, hanem szövetségükben van a vitathatatlan igazság, az ő zsebükben a bölcsek köve, ők minden titkok tudói.

Persze azokat a titkokat, amelyek netán rossz fényt vetnek haverjaikra, mélyen magukba temetik, ellenben véres szájjal rontanak neki azoknak, akik az ellenoldal mellett állnak.

Szorgalmasan kutattam – lehet, hogy rosszul – az interneten, hátha találok egy óvatos elítélő nyilatkozatot a MÚOSZ részéről, mondjuk, a Tisza verőembereiről, akik nagy szorgalommal lökték neki a HírTV riporterét egy hölgynek, netán Ruszin-Szendi fizikai abzusáról, aki a Mandiner riporterét taszította odébb, nem beszélve egy humoristának mondott Aranyosiról, aki ugyanezt tette Varga Ádámmal. Gyűléseiken rendszeresen a számukra nem szimpatikus újságírókra uszítják csahosaikat, emberi mivoltukban sértegetik, gyalázzák és alázzák még a hölgyeket is, mint például teszi ezt Píter Mádjár például Futó Boglárkával. Az meg már fel sem tűnik, hogy nyilvános rendezvényekre nem engedik be a kormánnyal nem ellenséges tévék stábjait, mi több, kilökdösik őket a szintén nyilvános sajtótájékoztatóikról.

Persze ezek az esetek nem szűkíthetők csupán a tiszás alakokra, nagy hagyománya van úgy általában a liberálbolsevik táborban.

Már kevesen emlékeznek rá, de ugyanezt tette Karácsony Gergely embere Szarvas Szilveszterrel, az A Riporter című műsor munkatársával, mert nem tetszett neki, hogy kérdez. Nem beszélve Gyurcsányról, aki rendőröket uszított rá mindenkire, aki 2006-ban ellene tüntetett.

Mármost, ugye, a MÚOSZ egy újságírókat tömörítő szervezet lenne, amelynek – függetlenül attól, hogy a munkáját végezni akaró sajtós a tagja-e vagy sem – dolga lenne kiállni minden, a riportereket inzultáló megnyilvánulás ellen.

Nos, ismétlem, ilyen karakán kiállásról valahogy nem sikerült értesülnöm. Ellenben hatalmas felháborodással tiltakoznak legújabb közleményükben a szegény, üldözött Tisza-elnökről mesterséges intelligenciával készült videók miatt. Merthogy azok az emberi méltóságot sértik.

Lehet, hogy így van, bár ellenkező esetben – amikor Orbán Viktort gyalázó mémek, mi több, családját sértő tartalmak születnek – valahogy nem jut eszükbe az emberi méltóság, sőt az sem, hogy a családtagok nem politikusok és nem kötelesek tűrni a mocskolódást. De akkor miért nem ítélik el az ilyen támadásokat, ha azok az emberi méltóságba gázolnak? Csak a ballibeknek van ilyen, a konzervatív méltóság nem számít?

Ne elemezzük, miért nehezményezi a MÚOSZ, hogy a Nemzeti Ellenállási Mozgalom egyik képén a Tisza elnökét Manfred Weber pórázán tartottnak mutatja be? Hiszen egyértelműen ez a helyzet.

Hogy ez az ábrázolás nem leheletfinom? Valóban nem az, de Píter uszításai sem sorolhatóak a decens megnyilvánulások közé. Ha az egyiket elítélik – tegyük fel, joggal –, akkor a másikat miért nem? Érthetetlen.

Illetve érthető. Mert független és objektív ez a szervezet, függetlenül a valóságtól objektíven kormányellenes. Nincs ezen semmi szégyellnivaló, bár büszkék sem lehetnek rá. A baj az, hogy a nyilvánvaló tényt körömszakadtukig tagadják. Igaz, én sem lennék rá büszke.

Azért én optimista vagyok és várom a pillanatot, amikor majd ezt olvashatom a MÚOSZ közleményében: minden újságíró elleni fellépést mélységesen elítél, politikai oldaltól függetlenül.

Azért tartok tőle, hogy mire ez a közlemény megszületik, nekem már földig érő szakállam nő.

Ifj. Tóth György

Borítókép: Nem mindenkinek a lökdösődése háborítja fel a MÚOSZ-t
Forrás: Facebook/Dr. Ruszin-Szendi Romulusz