Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az orosz-ukrán háború lezárására tett erőfeszítések terén egyre jobban távolodik egymástól az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió vezetése. Míg Washington és Moszkva külön tárgyalásokat kezdett a konfliktus lezárására, addig Brüsszel továbbra is kitart volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatása és a háború folytatása mellett. Azonban nem csak ezen a téren távolodtak az álláspontok a két hatalom között. Az új Trump-adminisztráció a bevándorlás terén is szöges ellentétben van az Unióval, de gazdasági téren sincs bizalom Amerikában Európa kapcsán.
Ebben az új helyzetben keres szövetségeseket az Unión belül az USA és pár országgal tervez is szorosabb kapcsolatot fenntartani.
Mindez az új Amerikai Nemzetbiztonsági Stratégiában olvasható. Ebben az áll, hogy
Európa jelenleg vesztésre áll a civilizációs küzdelemben, a bevándorlási politikája elhibázott,
veszélyben a szólás szabadság és az uniós gazdasági fellendülés esélyét is csekélynek tartja a dokumentum. Emellett megkérdőjeleződik Európa, mint amerikai szövetséges szerepe, mivel gazdaságilag gyenge és nem lehet rá támaszkodni.
A dokumentum ugyanakkor négy országot emel ki, akik kiállnak az klasszikus európai értékek mellett, és mint lehetséges szövetségest említi az unión belül, akikkel külön egyezséget érdemes kötni. Ez a négy ország pedig Ausztria, Lengyelország, Olaszország és Magyarország.
G. Fodor Gábor értékelése szerint ez az új stratégai azt jelenti, hogy Amerika kiszáll Európából, magára hagyja. A XXI. Század stratégiai igazgatója hozzátette, hogy a stratégai átvitt értelemben azt mondja ki, hogy a nyugati elit Washington szemében már nem megbízható szövetséges. Rávilágított arra is, hogy ebből a szempontból nézve még kritikusabb folyománya lehet annak, ha az Unió elkobozza a befagyasztott orosz vagyont.
„Elkobozni orosz vagyont? Ők tényleg világháborút akarnak? Ez nem csak az összegekről szól. Hanem arról szól, hogy amikor Amerika kiszáll Európából, Európa még elég erősnek érzi-e magát ahhoz, hogy egyébként a joguralommal és a jogbiztonsággal nem összegeztethető lépéseket tegyen”
– fogalmazott G. Fodor.
Fotó: Facebook/G. Fodor Gábor
