Brüsszelben újra előkerült a közös európai hadsereg terve: az uniós védelmi biztos szerint akár százezres állandó haderőre és gyorsabb döntéshozatalra lenne szükség. A javaslat azonban egy újabb kísérlet Európa háborúba taszítására és a szuverenitás csökkentésére. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője, elnöki főtanácsadója szerint a terv ellentétben áll az uniós szabályokkal, gyengítené a tagállamok katonai döntési jogát, és nincs mögötte széles körű támogatás.
Brüsszelben újabb terv körvonalazódik egy közös európai hadsereg létrehozására: Andrius Kubilius uniós védelmi biztos szerint akár egy százezres állandó haderő felállítása is szükségessé válhat. Úgy látja, az EU jelenlegi biztonsági és döntéshozatali rendszere nem képes hatékonyan reagálni az orosz–ukrán háborúra, az amerikai prioritások változására és az új geopolitikai feszültségekre. Kubilius szerint a tagállami hadseregek különállása gyengíti Európát, ezért a védelem alapvető újraszervezésére, közös katonai erőre és egyszerűbb döntéshozatali struktúrára lenne szükség.
A brüsszeli hadseregterv súlyos alkotmányos és szuverenitási aggályokat vet fel
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég tudományos igazgatója, a CÖF-CÖKA szóvivője, elnöki főtanácsadója szerint az uniós közös hadsereg brüsszeli terve a hatályos szerződések alapján súlyos alkotmányos és szuverenitási problémákat idéz elő. Mint rámutat,
a jelenlegi uniós jog nem teszi lehetővé a védelempolitika olyan mértékű központosítását, amelyet a most körvonalazódó javaslat sugall.
A szakértő hangsúlyozta, az uniós szabályok egyértelműek: a kül- és biztonságpolitika nem az EU saját hatásköre, hanem a tagállamok közös – és egyhangú – döntésein alapul. Vagyis amikor a szerződések „közös” politikáról beszélnek, az nem brüsszeli irányítást, hanem kormányok közötti együttműködést jelent.
Ezért szerinte minden olyan brüsszeli törekvés, amely gyorsított döntéshozatalt, kevesebb tagállami beleszólást vagy akár „szűk körű” katonai irányítást céloz, ellentétes a szerződések logikájával, és nem egyszerű továbbfejlesztés, hanem irányváltás.
Lomnici Zoltán szerint az uniós szerződések világosan kimondják: a közös védelempolitika csak akkor léphet előre, ha minden tagállam egyhangúlag beleegyezik, és csak azokkal a katonai erőkkel lehet számolni, amelyeket az országok maguk adnak az EU rendelkezésére. Ez azt jelenti, hogy nincs lehetőség gyorsított vagy szűk körben meghozott katonai döntésekre, hiába sugall ilyet a brüsszeli terv.
Az alkotmányjogász lapunknak kifejtette, a brüsszeli terv még a NATO-szabályokat is sértheti, pedig az uniós szerződések világosan kimondják:
„Az EU köteles tiszteletben tartani a tagállamok biztonság- és védelempolitikájának egyedi jellegét, valamint a NATO-keretek elsődlegességét.”
A mostani elképzelés ezzel szemben éppen azt eredményezné, hogy a katonai döntések egy része kikerülne a nemzeti alkotmányos ellenőrzés alól.
EU Defense Commissioner Andrius Kubilius proposes to create a European Army of 100.000 troops.
It would protect Europeans against global threats 🇪🇺 pic.twitter.com/OcTwIDQBSg
— NXT EU (@NXT4EU) January 11, 2026
Magyarország számára különösen érzékeny kérdés
A szakértő szerint ez Magyarország számára különösen súlyos kérdés, hiszen az Alaptörvény világosan kimondja, hogy a Magyar Honvédség feletti irányítás a magyar Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány kezében van. Lomnici úgy fogalmaz:
„a katonai erő alkalmazásáról szóló döntések részben vagy egészben kikerülnének a magyar alkotmányos szervek ellenőrzése alól.”
Ez szerinte nemcsak jogi probléma, hanem a demokratikus elszámoltathatóság megszűnéséhez is vezetne.
Ausztria és a semlegesség példája
Lomnici Zoltán szerint nem csak Magyarország ragaszkodik a saját katonai döntéseihez. Ausztriában például az alkotmány kimondja a tartós semlegességet, vagyis hogy az ország nem vesz részt katonai szövetségek háborúiban.
Nem véletlen, hogy az osztrákok többsége évek óta elutasítja az uniós közös hadsereg ötletét.
A legfrissebb felmérések szerint 2025-ben az osztrákok 78 százaléka továbbra is a semlegesség fenntartását támogatja.
Lomnici szerint ez azt mutatja, hogy más országokban is erős az ellenállás a katonai integrációval szemben, és ez a tendencia Magyarországon még határozottabban jelenik meg.
A Századvég 2024 márciusában publikált kutatása szerint a magyarok 86 százaléka elutasítja az EU-s vagy NATO-csapatok ukrajnai bevetését.
A szakértő rámutatott, ez azt jelzi, hogy a magyar társadalom a háborús eszkalációt növelő irányokat széles körben ellenzi, és a szuverenitás védelmét alapvető értéknek tekinti.
Lomnici Zoltán szerint a közös európai hadsereg terve több szempontból is problémás: ellentétes az uniós szabályokkal, sérti a tagállamok alkotmányos rendjét, és nincs meg hozzá a társadalmi támogatás sem. Emlékeztetett arra, hogy
a védelempolitikát az unió eredetileg a kormányok közötti együttműködésre, egyhangú döntésekre és a nemzeti kontrollra építette, miközben a magyar és más európai közvélemény is elutasítja a katonai eszkalációt erősítő irányokat.
A szakértő szerint ebben a helyzetben a szuverenitás védelme nem politikai jelszó, hanem alkotmányos és demokratikus kötelezettség, amit sem gyorsított döntéshozatallal, sem uniós központosítással nem lehet megkerülni.
Címlapkép: depositphotos.com
