Minden eddiginél nagyobb delegációval érkezik az Egyesült Államok az idei Világgazdasági Fórumra. A Donald Trump vezette küldöttség nem udvariassági látogatásra, inkább erődemonstrációra készül Davosban.
A svájci Davos ismét a világpolitikai és gazdasági elit találkozóhelyévé válik, ám az idei Világgazdasági Fórum (WEF) hangulatát alapjaiban határozza meg egyetlen ember jelenléte: Donald Trumpé – írja az Origo a Deutsche Wellére hivatkozva.
Az amerikai elnök visszatérése a globális színpadra nem pusztán diplomáciai udvariassági látogatás, hanem nyílt erődemonstráció. Miután Washington az elmúlt hetekben Venezuelában hajtott végre katonai akciót, és újra felmelegítette Grönland megszerzésének tervét, a WEF résztvevői feszülten várják, milyen irányt szab a Fehér Ház a jövőben.
A tét nem kevesebb, mint a második világháború utáni nemzetközi rend sorsa.
„A párbeszéd szelleme” – ezzel a mottóval nyitja meg kapuit január 19-én a Világgazdasági Fórum éves találkozója, ám a szép szavak mögött kőkemény geopolitikai realitások húzódnak. Borge Brende, a WEF elnöke szerint a párbeszéd nem luxus, hanem sürgető szükségszerűség, különösen a mostani, bizonytalanságokkal terhelt időkben.
Rekordméretű amerikai delegáció és „USA House” Davosban
Trump nem egyedül érkezik az Alpokba: minden idők legnagyobb amerikai küldöttségét vezeti. A csapatban ott van Marco Rubio külügyminiszter, Steve Witkoff különmegbízott és az elnök veje, Jared Kushner is. Ez a felállás előrevetíti, hogy a legsúlyosabb konfliktusok – Ukrajna, Gáza, Venezuela és az iráni belpolitikai válság – is terítékre kerülnek. A Financial Times értesülései szerint Trump a G7-ek vezetőivel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is tárgyal majd a háttérben, ahol az Ukrajnának egy esetleges orosz–ukrán békeszerződés után nyújtandó biztonsági garanciákról egyeztethetnek.
Az amerikai dominanciát szimbolizálja az is, hogy idén először nyílik meg a „USA House” a davosi promenádon, ahol az amerikai tisztviselők különböző rendezvényeket tartanak illetve befektetőkkel és partnerekkel találkoznak.
A fórumon több mint hatvan állam- és kormányfő vesz részt, köztük Friedrich Merz német kancellár, Javier Milei argentin elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A jelenlétük azonban nem feledtetheti, hogy a WEF maga is válságban van. Ez az első találkozó az alapító Klaus Schwab lemondása óta, aki áprilisban távozott posztjáról, miután pénzügyi visszaélések gyanúja merült fel vele és feleségével szemben. Bár a vizsgálat nem állapított meg bűncselekményt, csupán „kisebb szabálytalanságokat”, a szervezet tekintélye megkopott.
Mesterséges intelligencia és gazdasági protekcionizmus
A geopolitikai csaták mellett a gazdasági kihívások is uralják majd a napirendet. Bár a világgazdaság – részben az amerikai mesterséges intelligencia (MI) beruházásoknak köszönhetően – ellenállónak bizonyult, a 2026-ra jelzett 3,1 százalékos növekedés messze van az ideálistól. Az államadósságok szintje a második világháború óta nem látott magasságokba szökött, és a protekcionista intézkedések – egyoldalú vámok, befektetési korlátozások – fojtogatják a globális kereskedelmet. A WEF saját kockázati jelentése szerint a nemzetek közötti gazdasági konfrontáció jelenti ma a legnagyobb veszélyt.
Kiemelt téma lesz a mesterséges intelligencia is, amely egyszerre ígéret és fenyegetés.
Miközben dollármilliárdok áramlanak a szektorba, és olyan technológiai óriások vezetői lesznek jelen, mint a Microsoft vagy a Google vezérei, a félelmek is egyre erősebbek. Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója szerint az MI a következő években a belépő szintű szellemi munkakörök felét is eltörölheti, ami tömeges munkanélküliséget és társadalmi feszültségeket generálhat. A dezinformáció és a kiberbiztonság szintén a top kockázatok között szerepel, ami sürgős szabályozást követelne – kérdés, hogy a megosztott világ vezetői képesek-e ebben egyezségre jutni.
