Lépett a Mol, elindította az alternatív beszerzést, miután nem látszik jele annak, hogy belátható időn belül újraindulna a szállítás a Barátság kőolajvezetéken Magyarország és Szlovákia irányába. Ám az új útvonal lassabb és jóval költségesebb is.
Nagy árat fizet Magyarország és Szlovákia azért, mert az ukrán vezetés nem engedi újraindítani Barátság kőolajvezeték a január 27-én leállt térségbe vezető ágát, amelyen mindeddig stabilan érkezett a megfizethető árú orosz energiahordozó.
A Barátság újraindítása lehetséges volna, a technikai akadályok elhárultak, ám Ukrajna nem saját hatáskörben, hanem minden valószínűség szerint brüsszeli elvárásokhoz igazodva nem engedi az üzembe helyezést.
Ugyan az ukrán fél biztonsági és háborús kockázatokra hivatkozik, a döntés jól láthatóan összhangban áll az Európai Bizottság azon politikájával, amely az orosz energiahordozók uniós piacról való fokozatos kiszorítását célozza – akkor is, ha ennek közvetlen terheit elsősorban a közép-európai tagállamok viselik. Vagyis Magyarország és Szlovákia nem átmeneti üzemzavar hatásait szenvedi el, hanem egy tudatosan generált ellátási kockázatot. Ahogyan Tóth Máté energiajogász a Hír TV keddi híradójában fogalmazott: „összesen hat jogszabályt sért meg Brüsszel azzal, hogy nem kényszeríti Ukrajnát a tranzit folytatására.”
Van tartalék, de a Molnak lépnie kellett
A Molnak ugyanakkor fenn kell tartania a kőolajfeldolgozó tevékenységét és a piac ellátását az orosz olajszállítások kiesése mellett is, de ez most csak a szokásosnál drágábban lehetséges, mert az alternatív beszerzési útvonalakat kell igénybe venni.
A leállás a Mol feldolgozó-ágazatán belül elsősorban a százhalombattai Dunai Finomítót és a pozsonyi üzemet érinti, amelyek technológiailag hosszú időn át az orosz eredetű Urál típusú kőolajra voltak optimalizálva.
A helyzet tehát a logisztikai és az anyagi kihívás mellett finomítástehnológiai feladatot is ad a vállalatnak. A magyar olajipari óriás az ellátási szünet harmadik hete után kezdeményezte az Energiaügyi Minisztériumnál a stratégiai kőolajkészletek részleges felszabadítását, biztosítandó a finomítók folyamatos működését. Ez ugyan nem oldja meg a tartós kiesés által okozott problémát, de a rendelkezésre álló készlet nagyjából kilencven napra elegendő, csak úgy, mint az olajtermékek készlete, de van kis- és nagykereskedelmi tartalék is. Ezek miatt rövid távon nem várható áremelkedés a benzinkutakon.
Drága mulatság az Adria
Ezzel párhuzamosan a Mol az alternatív beszerzési útvonalakat is aktiválta: a horvátországi Omisalj kikötőjébe rendelt szállítmányokat, amelyek várhatóan március elején érkeznek meg. Ezek majd az Adria olajvezetéken jutnak el Magyarországra, ami újabb 5–12 nap alatt érnek el a finomítókba.
Vagyis a pótlás technikailag legalább részben lehetséges, de jóval lassabban, mint a Barátságon érkező folyamatos betáplálással. Ráadásul az alternatív beszerzés 25-28 százalékkal magasabb az orosznál, és erre még jön a horvát tranzitdíj, ami az európai átlag ötszöröse – mutatott rá közösségi oldalára írt bejegyzésében Tóth Máté. Jelezte azt is, hogy ha a Barátság olajvezeték nem indul újra, akkor naponta 42 ezer tonna üzemanyagot kellene más módon beszerezni, ami 800 vagont vagy 170 tartályautót jelent.
„A horvátországi Adria olajvezeték szivattyú-kapacitása még mindig nem alkalmas egy az egyben kiváltani a Barátság kőolajvezetékét. Az sem mindegy továbbá, honnan jön az olaj. Nekünk eredendően Urals típusú, orosz olaj kell a finomítóinkba. A Mol eddig 170 millió dollárt költött az Adria-vezeték fejlesztésére, és újabb 500 millió dollárt a finomítók átalakítására, de nem vagyunk még kész.” – írta, amelyhez érdemes hozzátenni, hogy a finomítók ugyan képesek nem orosz eredetű olaj feldolgozására, de a keverési arányok megváltoztatásával a hozam és a költségszint érdemben romlik. Ezzel együtt a Mol pénzügyi mozgástere elegendő a helyzet kezelésére, és rövid távon nem kell számolni az üzemanyagok árának növekedésével.
Jelen helyzetben Mol finomítói 70–80 százalékos kapacitáson működhetnek stabilan, ha a vezetékes szállítás nem indul újra. Ez önmagában nem jelent ellátási válságot, de csökkenti a rugalmasságot, és növeli az importkitettséget a nyersolaj és a késztermékek piacán.
Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt