Magyarországnak az elvei és az érdekei alapján is helye van a Béketanácsban, ez ugyanis túlmutathat a gázai helyzeten, és a szomszédos Ukrajnában dúló háború rendezésében is hasznos lehet, mivel annak lezárására jelenleg nincs jobb lehetőség Donald Trump békeerőfeszítéseinél – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Washingtonban.
A tárcavezető arról számolt be a magyar kormánydelegáció érkezését követően, hogy napjainkban új világrend van kialakulóban, amely sokkal inkább a kétoldalú kapcsolatokra, a kormányközi együttműködésekre, a személyes kapcsolatokra épül, és ennek nagyon is kézzelfogható jele a Béketanács létrejötte az amerikai elnök kezdeményezésére – közölte a minisztérium.
A közlemény szerint kifejtette, hogy Donald Trump békeerőfeszítései reményt adnak arra, hogy a világban zajló fegyveres konfliktusokat diplomáciai eszközökkel is meg lehet oldani. Jó példaként említette a 2020-as Ábrahám-egyezményeket, amelyek évtizedes kudarcok után normalizálták Izrael és több arab ország kapcsolatát. Hangsúlyozta: Magyarország nem csupán elvi alapon csatlakozik a Béketanácshoz, hanem azért is, mert az ukrajnai háború közvetlen szomszédságában ez gyakorlati nemzeti érdek. Úgy fogalmazott:
„Mi olyan országot képviselünk itt Washingtonban, amely négy éve egy háború szomszédságában él. És lássuk be, hogyha Donald Trump lett volna az elnök 2022-ben, akkor a szomszédunkban zajló háború nem tört volna ki, és egészen más lenne az életünk.”
Hozzátette: „Egészen más lenne az élet Európában, Közép-Európában, más lenne az élet Magyarországon. Nem kellett volna a gazdasági erőforrások egy jelentős részét a háború hatásainak kivédésére fordítani, egy csomó fejlesztést végre lehetett volna hajtani, teljesen más lehetőségei lettek volna a gazdaságnak is.”
Szerinte téves az az európai elképzelés, hogy a háborút a csatatéren lehet lezárni, ezért úgy véli, Donald Trump jelenti az egyetlen esélyt a béke visszatérésére. „Ha arról beszélünk, hogy ez a Béketanács túlmutat Gázán, és a béke ügyét globális szinten szolgálhatja majd a jövőben, akkor azt gondolom, hogy ennek kell egy esélyt adni, mert jelenleg ennél jobb, ennél nagyobb reménnyel kecsegtető lehetőség nincsen” – fogalmazott.
Szijjártó Péter ezt követően a Barátság kőolajvezetéken keresztüli tranzit leállításáról beszélt, és kijelentette: Ukrajna „politikai zsarolásba” kezdett Magyarországgal szemben, mesterséges ellátási vészhelyzetet próbálva előidézni. Leszögezte, hogy a kormány nem enged a nyomásnak, mert ellentétes lenne a nemzeti érdekekkel belekeveredni a háborúba, pénzügyi forrásokat küldeni Ukrajnába vagy támogatni az uniós csatlakozását.
Úgy vélte, az Európai Uniónak Magyarország és Szlovákia oldalán kellene fellépnie, és az Európai Bizottságnak fel kellene szólítania Kijevet a „politikai zsarolás” beszüntetésére. „Két uniós tagország, Magyarország és Szlovákia az egyik oldalon, egy nem uniós tagország, Ukrajna a másik oldalon. Ukrajna veszélyezteti két európai uniós tagország energiaellátását szándékosan, politikai okokból” – figyelmeztetett. Hozzátette: „Ráadásul az Ukrajna és az EU között életben lévő megállapodás értelmében ilyet nem is tehetnének az ukránok.”
A miniszter szerint „az Európai Bizottság ma inkább Ukrajna Bizottság”, és Brüsszel az ukrán érdekeket képviseli még tagállamokkal szemben is. Kiemelte ugyanakkor, hogy Magyarország energiaellátása biztosított: a Mol megrendelte a tengeri szállítmányokat, amelyek március elején érkeznek a horvát kikötőbe, onnan pedig néhány napon belül Magyarországra szállítják őket. Végül megjegyezte, hogy bár Marco Rubio amerikai külügyminiszter budapesti és pozsonyi látogatása jól mutatja Washington Közép-Európához való viszonyát, ebben az ügyben elsősorban Brüsszelnek lenne feladata.
Címlapkép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kormánypártok országjárásának berettyóújfalui sajtótájékoztatóján 2026. február 17-én. – Fotó: MTI/Derencsényi István