Orbán Viktor miniszterelnök Washingtonban tartott sajtótájékoztatót a Béketanács első ülését követően. A kormányfő értékelte a tanácskozás eredményeit és a magyar–amerikai kapcsolatok aktuális helyzetét is, de Orbán Viktor beszélt arról is, hogy Ukrajna érdekelt abban, hogy Magyarországon zűrzavar legyen.
Orbán Viktor miniszterelnök élő sajtótájékoztatón számolt be a washingtoni Béketanács-ülés tapasztalatairól.
Magyarország alapító tagként vett részt a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrejött testület munkájában, amelynek első ülését az Egyesült Államok fővárosában rendezték meg.
A Béketanács egy reakció
A sajtótájékoztató elején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, január 22-én Davosban aláírták a csatlakozási megállapodásokat a Béketanácshoz, a Béketanács munkájában részt venni kívánó országok, és a mai napon Donald Trump elnök meghívására itt Washingtonban megtörtént a Béketanács alakuló ülése, valamint a Béketanács alapdokumentumainak elfogadása, mintegy 30 ország vezetőinek jelenlétében, akik között az egyetlen európai uniós alapító tagként Orbán Viktor képviselte Magyarországot.
„A béketanács alakuló ülése mellett miniszterelnök úr kétoldalú tárgyalást folytatott Donald Trump amerikai elnökkel is, ahol a gazdasági együttműködés további fokozását, az ukrajnai béketeremtés lehetőségét és Trump elnök úr nagy nemzetközi együttműködésre vonatkozó terveit vitatták meg”
– fogalmazott a külügyminiszter.
MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán
Sűrűvé vált a nemzetközi politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Béketanács ülése után tartott sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett, három hónappal ezelőtt járt Washingtonban, majd a davosi találkozón vett részt Donald Trump társaságában.
„A béketanács egy reakció valójában. A mi értelmezésünkben az történt, hogy léteznek nagy nemzetközi szervezetek, mamutok is, mint az ENSZ, amelynek az a dedikált, meghatározott, kirendelt, elvárt célja, hogy a konfliktusmennyiséget, a válsággócoknak a veszélyességét, az csökkentse. És azt látjuk hosszú évek óta, hogy ezek a hagyományos és bevett nemzetközi intézmények nem látják el, nem tudják ellátni ezt a feladatukat”
– fogalmazott a miniszterelnök. Mint mondta, ez váltotta ki az amerikai kezdeményezést, hogy „próbáljuk valahogy másképpen”. Hozzátette, ez azt jelenti, hogy nem zárják be a régi intézményeket, hanem próbáljunk egy más logika mentén létrehozni országcsoport együttműködéseket, akik nem konferenciákat tartanak, hanem meghatározott felajánlásokat tesznek, valamilyen részt vállalnak egy probléma megoldásában. Az egészet Gáza váltotta ki, tehát onnan indultunk, ahogy egy rendes üzletemberekből álló pragmatikus amerikai kormány esetében ez logikus – fogalmazott a miniszterelnök.
Mint mondta, ebből alakult ki egy nemzetközi szervezet.
„Ez lett a béketanács, és megnézték, hogy kik azok, akik ebben hajlandóak részt venni. Nagyon érdekes a térkép, ha ránéznek majd, kik vesznek ebben részt és kik nem. Ugye a konfliktuszónáktól sújtott térségek és azok szomszédai, mind részt vesznek”
– mondta a miniszterelnök, és sorolta: a Béketanácsban ott van az arab, Közép-Ázsia, Közel-Kelet. Európa képviselteti magát a legkevésbé. De hogy kerül Magyarország a gázai rendezés közelébe – tette fel a kérdést a minszterelnök. Mint mondta, csak a harmadik pillantásra válik világossá a válasz. – Hogyha visszaidézzük a 2015-ös migránsválságot, hogy honnan jöttek a migránsok, honnan jönnek fölfele Európa irányába, akkor látjuk, hogy ezekből a válságövezetekből, a közel-keleti válságövezetből érkeztek a legtöbben, hiszen a szíriai válság volt a közvetlen kirobbantó, ami egy szomszédos ország. Tehát 2010 óta, mondjuk úgy, hogy a Keleti pályaudvar óta, minden magyar pontosan tudja, hogy a Közel-Kelet nincs olyan messze, mint amilyennek a térkép alapján az látszik – fogalmazott a miniszterelnök, és hozzátette: arról nem beszélve, hogy a Közel-Keletnek az egyik érintett állama az Izrael, ahol egyébként sok zsidó származású magyar találta meg a jövőjét, és ott élnek, mint ahogy Magyarországon is erős a zsidó közösség, tehát még van egy speciális kötődésünk is ehhez a térséghez.
Az összefüggés az egyszerű: ha a Közel-Keleten béke van, akkor a magyar határt könnyebb megvédeni, ha a Közel-Keleten nincs béke, akkor nehéz védeni a magyar határt, mert nő az illegális migránsok száma – tette hozzá Orbán Viktor, és megjegyzte, egyébként a terep nem ismeretlen nekünk, kevesebbet beszélünk róla, talán mint érdemes volna, de mi elég régóta ott vagyunk abban a térségben a Hungary Helps program keretében. Mint mondta:
„Most beszéljünk ezek után a Béketanács és Európa viszonyáról: Egyetlen alapító egész Európából Magyarország.”
A miniszterelnök azt mondta, ma már úgy látja, hogy egyre többen vannak, például a román miniszterelnök, és az olasz külügyminiszter is ott volt a tanácsülésen. Orbán Viktor hozzátette, az nem megy majd, hogy Európa kimarad azon térség jövőjének meghatározásából, amelynek egyébként közvetlen hatása van az európai térségre.
„Itt majd valami történik. Nem tudjuk még hogyan és milyen formában, de az események ebbe az irányba mutatnak. Tehát nem tartok attól, hogy egyedül maradnánk, a cseh és a szlovák külügyminisztert is láttam ma itt szintén megfigyelőként. Tehát biztos vagyok abban, hogy ahogy az már más ügyekben is előfordult, mi megyünk előre, aztán majd jönnek a többiek is. Magyarországnak nem igaza van, hanem igaza lesz”
– jelentette ki Orbán Viktor.
A különbségek növekednek
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy könnyű észrevenni, hogy a különbségek fontos ügyekben az Egyesült Államok kormányzata és az Európai Unió között növekednek. Ilyen a gázai kérdés, de ugyanez a helyzet az ukrán–orosz háborúval is. – Az amerikaiak folyamatosan békekezdeményezéseket tesznek, folyamatosan közvetlen kapcsolatban vannak az oroszokkal, tárgyalnak, miközben az európai vezetők pedig a háború folytatását határozták el – fogalmazott kérdésre válaszolva a miniszterelnök.
„Az én határozott állításom, hogy nem tervezik, meg gondolkodnak erről, hanem döntést hoztak arról, hogy ukrán területen le kell győzni az oroszokat, erről nyíltan beszélnek. Ez nem a béke, hanem a háború irányába mutat. Tehát azt látom, hogy a transzatlanti együttműködésnek, Amerika és Európa közötti együttműködésnek az ügye az egyre bonyolultabbá válik. Most Grönlandot még nem is említettem ide. Tehát szerintem észnél kell lenni”
– emelte ki Orbán Viktor. Hozzátette, Európában is van számos ország, aki velünk ért egyet, még ha nem is mondja, tehát Magyarországnak lesz szerepe a jövőben az európai–amerikai együttműködés megjavításában is.
Ukrajna a zűrzavarban érdekelt
A Barátság kőolajvezeték kapcsán Orbán Viktor elmondta, ne lássunk bele többet annál, mint ami. – Itt arról van szó, hogy az ukránoknak az az érdekük, hogy ukránbarát kormány legyen Magyarországon, mert a mostani kormányt ők úgy értelmezik, mint ukránellenes kormányt. Ebben nincsen igazuk. Magyarország kormánya egy magyarbarát kormány, minden segítséget megadunk, ami nem tesz tönkre bennünket – jegyezte meg Orbán Viktor. Hozzátette, az a kérdés, hogy hogy tud Ukrajna hozzájárulni a magyar kormányváltáshoz. – Ezen gondolkodnak Kijevben és eszerint is járnak el. Ugye azt tudjuk, hogy finanszírozzák a Tiszát. Tehát arról pontos tudásunk van abban a formában, hogy meglehetősen kifinomult informatikai szolgáltatásokat adnak át és végeznek a Tisza javára ellenszolgáltatás nélkül – emlékeztetett, és hozzátette, most azzal próbálkoznak, hogy ha nem jön olaj Ukrajnából és a magyar kormány nem tudná megoldani az ország energiaellátását olcsó olajjal, akkor a benzin ára fölmenne ezer forintra, és a rezsi is megugrana. Mint mondta:
„Ukrajna érdekelt abban, hogy Magyarországon zűrzavar legyen, lehetőleg olyan természetű zűrzavar, amelynek az árát az emberek fizetik meg, és így hozzá tudnak járulni egy nekik kedvező ukránbarát kormány létrehozásához.”
A Magyar Nemzet kérdésére, miszerint milyen kapuk nyílhatnak meg Magyarország előtt, a minszterelnök elmondta, a béketanács az ENSZ-en kívül van és sokkal hatékonyabbnak tűnik. – Én azt gondolom, hogy egy olyan ország, mint Magyarország, amely szenved az orosz-ukrán háborútól egyfelől és érdekelt a gyors békében – mondta, és hozzátette, ezt a véleményt az európai vezetőkkel, sőt Brüsszellel szemben is vállalja hazánk. Másfelől a migráció is fenyeget, a déli háborús gócok felől is érkezik fenyegetés a migránsok képében.
„Egy ilyen országnak elementáris érdeke, hogy ott legyen a békekezdeményezésekben”
– jelentette ki Orbán Viktor. Mint fogalmazott:
„Miután Magyarországnak szuverén kormánya van, és nem szorulunk semmilyen brüsszeli mankóra, ezért mi azon nagyon kevés európai országok közé tartozunk, amely Brüsszellel szemben, vagy egy-egy európai nagyhatalommal szemben is ki tud, ki mer és ki akar állni a békéért. Ezek mind fölemelték Magyarország értékét, ezért is vesznek be bennünket szívesen békekezdeményezésekbe, akkor is, ha az Európai Unió többi tagállama nem jön.”
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy amíg a háború fönnáll, addig nem lát esélyt a magyar–ukrán kapcsolatok rendezésére. – Ennek az az oka, hogy mi a béke oldalán vagyunk. Ukrajna pedig mindenkit be akar húzni a háborúba. És arra törekszik, hogy ott, ahol a kormányok nem mondanak igent Ukrajna háborús követeléseire, ott ukránbarát kormányok jönnek létre, és nyíltan be is avatkoznak, mint ahogy mi választásunkba is nyíltan beavatkoztak és be fognak avatkozni a következő napokban is – fogalmazott Orbán Viktor, és kiemelte:
„A választás egyik tétje, nem az egyetlen, az egyik tétje az az, hogy ukránbarát kormány lesz-e, viszik-e a magyarok pénzét, később a magyar fegyvereket, meg a magyar fiatalokat a háborúba, vagy nem viszik. Ez a tétje az igazi nagy tétje a választásnak.”
Orbán Viktor elmondta, most az a kérdés Kijevben, hogy hogy tud Ukrajna hozzájárulni a magyar kormányváltáshoz. – Ezen gondolkodnak Kijevben és eszerint is járnak el. Ugye azt tudjuk, hogy finanszírozzák a Tiszát. Tehát arról pontos tudásunk van abban a formában, hogy meglehetősen kifinomult informatikai szolgáltatásokat adnak át és végeznek a Tisza javára ellenszolgáltatás nélkül. Ez dokumentált és ismert dolog, ez a magyar parlament nemzetbiztonsági bizottsága is foglalkozott. Aztán próbálkoznak azzal, amit most látunk, hogy ha nem jön olaj Ukrajnából és a magyar kormány nem tudná megoldani az ország energiaellátását olcsó olajjal, akkor a benzin ára fölmenne ezer forintra, és a rezsi is megugrana – sorolta a miniszterelnök.
„Ukrajna érdekelt abban, hogy Magyarországon zűrzavar legyen, lehetőleg olyan természetű zűrzavar, amelynek az árát az emberek fizetik meg, és így hozzá tudnak járulni egy nekik kedvező ukránbarát kormány létrehozásához”
– fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy egyeztetett Donald Trumppal a budapesti látogatás kérdéséről is.
„Néztük a naptárat, elég sűrű az elnök úr naptára, az enyém sem olyan nyaralásos jellegű, de keresgéljük a megoldást. Biztosan valamilyen támogatást még fog adni az elnök úr, hiszen ez mondjuk úgy, hogy régi szokás”
– fogalmazott a miniszterelnök.
Címlapkép: A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) a Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett Béketanács alakuló ülése után tartott sajtótájékoztatón Washingtonban 2026. február 19-én. Mellette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán