A rendszerváltozás előtt, 1988-89-ben a rablóprivatizációval az állami vagyon egy jelentős része került mélyen áron alul a pártállami elit vagy külföldi befektetők kezébe. Aztán, 1994-től az MSZP-SZDSZ kormány tovább folytatta az állami vagyon eltékozlását. A globális pénzvilág emberei megjelentek Magyarországon, hogy a privatizáció haszonélvezői legyenek. A közel negyven évig tartó szovjet megszállás után Magyarország védtelenül és kifosztva került a kilencvenes években kialakuló globális világgazdasági rendszerbe.
A stratégiai ágazatok külföldi kézre juttatása hosszú távon gazdasági kiszolgáltatottságot és tartós tőkekiáramlást eredményezett, a folyamat társadalmi következményei – a munkahelyek tömeges megszűnése, a regionális leszakadás és a vagyonkoncentráció – évtizedekre visszavetették Magyarország fejlődését.
Emlékeztetőül új sorozattal jelentkezünk, amelyben a történtek egy-egy meghatározó mozzanatát és azok következményeit mutatjuk be. Szolgáljon mindez tanulságul a választások előtt, hogy soha többet ne kerülhessünk ilyen helyzetbe!
Bencze Izabella, a CÖF-CÖKA egyik alapító tagja egy korábbi beszédében kiemelte, hogy 2002-ben, amikor a Fidesz elveszítette a választásokat, akkor az államháztartás hiánya 8000 milliárdnyi forint volt. A Fidesz-kormány kormányt váltó MSZP-SZDSZ országvezetés hét év alatt 19 ezer milliárdra növelte azt.
„Az államháztartás hiánya ez alatt a hét év alatt háromszorosára emelkedett”
– hangsúlyozta Bencze Izabella, aki hozzáfűzte, hogy a csődhelyzet kezelésére felvett 5.000 milliárdos IMF-hitel részét képező
„európai uniós hitelszerződéssel minden egyes darab megmaradt nemzeti vagyontárgyunkat elzálogosították.”
Az országvesztésről és rablóprivatizációról készített további tartalmainkért kattintson ide!