A Civil Összefogás Fórum, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány és a Szellemi Honvédők közössége rendezvényén, a Civil Akadémián hétfőn Csizmadia Lászlóval, a CÖF-CÖKA elnökével ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője, elnöki főtanácsadója beszélgetett.

Mintha minden világtörténés a kampánynak lenne alárendelve napjainkban – mutatott rá a Civil Akadémia kezdetén Heizler Norbert moderátor, a CÖF operatív igazgatója.

– Úgy tudom, úgy látom, úgy érzem, Orbán Viktor miniszterelnökünk számára jön a következő négy év – jelentette ki Csizmadia László, aki szerint örömhír, hogy a lengyelek ébredeznek, ez pedig „nem semmi”, mert a lengyel barátaink leragadtak a Joe Biden vezette Egyesült Államok mellett, s most alkalmazkodniuk kell az új helyzethez. „A nagyhatalmak atomfegyvereikkel nagymértékben befolyásolhatják sorsunkat, ezért illik megfontoltan, jól dönteni. De a jó hírem, hogy a lengyelek is jelen lesznek a nemzeti ünnepünkön a Bem téren és a Békemeneten” – jelentette be a CÖF elnöke, aki bemutatta azt az emléklapot is, amelyet majd a Békemenet résztvevőinek osztanak szét.

„Zelenszkij nem minden, hanem a haza minden előtt!” – mondta a CÖF vezetője a rendezvény első témája kapcsán, amely az utóbbi napok legmegdöbbentőbb eseménye volt, nevezetesen, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő életveszélyesen megfenyegette Orbán Viktor miniszterelnököt.

A moderátor azt kérdezte: vajon mi indokolja azt, hogy Zelenszkij úgy viselkedik, mintha ő diktálná Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, mit és hogyan tegyen.

„Zelenszkij úgy viselkedik, mintha ő vezetné az EU-t: nem kér, követel. Az uniós vezetés megpuccsolta népeit, hiszen a Patrióták vannak többségben. Most afféle birodalomépítés zajlik az EU-ban, így menekülnek az elszámoltatás előtt. Mert el kellene számolniuk azzal, hogy hová vitték a pénzt” – mondta Csizmadia, hozzátéve: nagy a baj, a patriótáknak itt, Magyarországon is fel kell emelniük a lámpást, nem szabad hagyni, hogy Von der Leyenék ezt tegyék. „Zelenszkij nemcsak Európában, de Ukrajnában sem lesz soha elismert vezető, a napjai meg vannak számlálva amiatt, amit a népe ellen tesz” – mutatott rá a CÖF vezetője.

Ifj. Lomnici Zoltán arról beszélt a Civil Akadémián: a békemenet jogvédelmet kapott szellemi intézményként, ami azt jelenti, hogy ezzel a névvel a jövőben nem lehet majd visszaélni.

„A politikai kleptomán, a kis magyar Néró elnevezte a saját menetét nemzetinek. De kérdés, miért gondolja, hogy ha külföldről finanszírozzák, lehet nemzeti bármi. Az nemzetközi menet!” – mutatott rá az alkotmányjogász, aki szerint önmagában attól, hogy a „nemzeti” jelzőt magára aggatja Magyar Péter, nem fogja tudni letagadni, hogy Zelenszkijjel, meg az EU-val szövetkezett.

Ifj. Lomnici emlékeztetett: Manfred Webernek, az Európai Néppárt elnökének van egy videófelvétele, amelyen arról beszél, hogy ő Magyarországot támadja.

„Magyarországot, nem a kormányt” – hívta fel a figyelmet a különbségre az alkotmányjogász, kiemelve: Magyarék menete a nemzetközi menet, Orbán Anitástul, Kapitány Istvánostul. „A helyzet az, hogy minden eddiginél jobban eldurvult a vita, s az is kiderült, hogy ha szülőként tekintenénk az EU-ra, amelynek gyerekei a tagállamok, azt kellene mondanunk, hogy ilyen szülőkből, bizony, nem kérünk, hiszen a felmenők nem a gyerekeket támogatják, hanem másokat. A választások után újra kell majd gombolni ezt a kabátot, természetesen nem a kilépés formájában, de újra kell gondolni” – mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán.

A Béketanácsnak a magyar választások kapcsán is fel kell lépnie,

mondta korábban Csizmadia László, s ennek kapcsán az alkotmányjogász kijelentette: a CÖF elnökének igaza volt, még ha elsőre furcsának is tűnt a gondolat.

„Ha szűken értelmezzük a Béketanács létét, akkor abba nem fér bele, amit Elnök Úr javasolt. De aztán jött Fekete-Győr András a maga kijelentésével, miszerint a NATO-hoz kell fordulni a magyar választások kapcsán. Ez pedig felértékelte Csizmadia László felvetését is, hiszen ha a Béketanács átveszi az ENSZ szerepét, akkor lehet változtatni a szavazati arányokon. De amíg az ENSZ BT a csúcsa a világ biztonságának, addig ezen nem lehet változtatni. Amíg létezik az az entitás, amit EU-nak nevezünk, addig az egyhangúság az alapvető szavazási arány a legfontosabb döntések elfogadásakor. De ha másnak neveznék át, akkor meg lehet kérdezni az embereket, hogy szeretnének-e abban az új valamiben. S akkor mondhatják azt, hogy aki oda belép, hagyjon fel minden reménnyel, mert feles a döntéshozatal. De mi abba a klubba léptünk, ahol mindenki egyenlő, ahol mindenkinek a szavazata ugyanannyit ér. És amíg ez a klub fennmarad, addig ebben nem lehet változás” – emelte ki ifj. Lomnici Zoltán.

Csizmadia László a kétsebességes Európa kapcsán elmondta: abba nem mehetünk bele, mert azzal feladnánk az egyenrangúságunkat. „Nagy a veszély, de az első rianás a jégen a magyar választás lehet” – figyelmeztetett a CÖF elnöke.

Heizler Norbert egy kis történelmi visszatekintésre kérte a Civil Akadémia résztvevőit, nevezetesen, hogy képzeljék el, mi lett volna, ha a Szovjetunió felbomlásakor másként alakulnak a dolgok, mint ahogyan alakultak.

„Az ukránok bennünket rendszeresen kioktatnak történelemből, márpedig ha valaki tisztában van a kollektív bűnösség rémével, az a magyarság. Bennünk ab ovo nincs ukránellenesség és egyre kevésbé van bennünk oroszellenesség. Mindazonáltal még mindig vannak sokan, akiknek összerándul a gyomra, ha meghallja a Szovjetunió nevét. Mi Ukrajnának két dolgot biztosan köszönhetünk: négy ukrán frontot és Csernobilt. Ennek fényében ízléstelen és hamis Zelenszkijnek az az állítása, hogy mi támogatjuk az ukrán gyerekek halálát azzal, hogy orosz olajat veszünk. Nem méltányos azt mondani, hogy az az orosz olajmennyiség, amelyben Magyarország részesül, fenntartja az orosz ipart” – hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász.

Ifj. Lomnici Zoltán hosszan beszélt arról, hogy mely multicégek vannak jelen mindmáig Oroszországban, illetve arról, hogy hogyan üzletelnek Moszkvával, rámutatva, mennyire ellentmondásos hazánk megítélése Kijev részéről.

Csizmadia László felidézte azt a felhívást, amelyet Orbán Viktor intézett Brüsszelhez, s amelynek lényege, hogy az EU azonnal oldja fel az orosz olajjal szembeni korlátozásokat. „Újra kell indulnia a Barátság olajvezetéknek, mert nincs más lehetőség” – mondta a CÖF elnöke, aki szerint erre azért is szükség lesz, mert különben az arab országok az egekbe fogják emelni a kőolaj árát.

A szankciós politika kapcsán Heizler Norbert elmondta: Moszkvának lényegében nincs szüksége az európai piacra, másfelől viszont az EU bajba került, hiszen az olcsó olajtól elvágta magát, de támogatnia kell Ukrajnát.

„Tulajdonképpen arról van szó, hogy a EU-nak támogatnia kellene Ukrajnát, miközben a németek, a franciák valójában ugyanennek az Ukrajnának adnák el a fegyvereiket. A kárvallott ebben az esetben az ukrán nép lesz. Brüsszel olyan pénzügyi konstrukciót teremt, amely számára gazdagodást jelent, de az ukrán népet teljesen gyarmatosítja. Mindeközben az EU tagállamai is egyre többet adóznak. Nagyon messzire vezet ez a gondolkodás” – figyelmeztetett Csizmadia László.

Ifj. Lomnici Zoltán a közel-keleti válságot idézte fel, illetve azt, hogy amiatt zárták le a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül vezet a világ kőolaj-kereskedelmének nagy része. Beszélt arról is, hogy napok óta drágul a kőolaj nemzetközi ára is.

„Egy ilyen válság elég. Ha az olajtermelő országok infrastruktúráját szétlövik, azt hetekig tart helyrehozni. Marad az orosz olaj. Míg békeidőben a Brent olaj ára békeidőben 60-66 dollár, ma már 100 felett van ugyanez az ár. Mindennek a legnagyobb kárvallottja a végfogyasztó lesz, aki a benzint tankolja a kocsijába. Szerencsére Orbán Viktor ma bejelentette, hogy védett ára lesz a magyar állampolgároknak az üzemanyagnak” – hangsúlyozta az alkotmányjogász.

A Civil Akadémia résztvevői sokat beszéltek arról, hogy míg Magyarország humanitárius segítségnyújtással és egyéb formában is segíti Ukrajnát, addig Kijev követelődzően lép fel velünk szemben és elzárja a Barátság kőolajvezetéket.

Szó esett az ukrán aranykonvojról is.

„Ez egy krimi. Elvileg a NAV 13 alkalommal adta áldását, hogy pénzszállító autó menjen Bécsből Kijevbe Magyarországon át, hiszen Ukrajnában légtérzár van, s így lehetett eljuttatni a készpénzt Ukrajnába. Ez a mostani azonban más volt. Több körülmény adott okot gyanúra: miért hetek kísérték a konvojt, miért volt köztük egy titkosszolgálati tiszt, miért volt arany és dollár a rakományban? Egy román újságíró videót tett közzé, amelyben látszik: egy román pénzszállító munkatársai utaznak Bécsben és nevetve beszélnek arról, hogy így csempészik a valutát Bécsből. Ha hivatalosan bejelentették a szállítmányt és minden rendben volt vele, akkor a NAV engedélyezte az áthaladást. De itt volt valami, amit nagyon kellett őrizni, vagy a célállomás esetleg nem Kijev volt – esetleg valahol útközben megállhatott volna és onnan üresen mehetett volna tovább… Ráadásul Bécsből Kijevbe nem Románián át vezet a legrövidebb útvonal. De a szállítók vélhetően a román-ukrán határon nem ütköztek volna akkora szigorba, mint amekkorába a magyar-ukrán határon ütköztek volna” – vázolta a lehetőségeket ifj. Lomnici Zoltán.

„Miért fontos nekünk, hogy Ukrajna megvédje Európát? Mi a NATO tagjai vagyunk, amelynek alapszabálya rögzíti, hogy megvédi tagállamait. Akkor miért kell nekünk Ukrajnában 800 ezres hadsereg? Miért pénzeljük? Engem aggaszt, hogy Mark Rutte, a NATO főtitkára nem szólalt meg azonnal Magyarország védelmében” – vetette fel Csizmadia László, aki emlékeztetett: a NATO az illegális bevándorlóktól sem védte meg tagállamait.

Újabb háború tört ki, az energiaárak elszabadultak, ismét fenyeget a tömeges illegális migráció beindulásának veszélye. Mindezek újabb veszélyekkel fenyegetik hazánkat, hangzott el a Civil Akadémián.

Ifj. Lomnici Zoltán ennek kapcsán felelevenítette, hogy milyen a helyzet Németországban a török bevándorlókkal, illetve azt, hogy az egyik német tartományt holnaptól egy török származású politikus fogja vezetni.

„Ez egy tendenciát mutat. Nem lehet pontosan tudni, hogy ez a tendencia megtörik vagy felerősödik, de érdekes rajta elgondolkodni. Ugyanez a helyzet az Egyesült Államokban, New Yorkban, illetve az Egyesült Királyságban, Londonban: mindkét helyen muszlim politikus lett a városvezető. Nem Ukrajna fogja megvédeni Európát, hanem Európa fogja megvédeni Ukrajnát: ha 2027 január elsején 0.00-kor felveszi az EU-ba és fél órával később az oroszok egy rakétát indítanak egy ukrán város ellen, akkor az EU a védelmi klauzula szellemében meg kell, hogy védje Ukrajnát az oroszokkal szemben” – hangsúlyozta az alkotmányjogász.

Április 12-én eldől, ki fogja a magyarokat megvédeni.

Az egyik opció szerint Orbán Viktor folytatja: őt már ismerjük, tudjuk, milyen a hazaszeretete, munkabírása és elkötelezettsége. Van egy ellenlábasa is, Magyar Péter, akinek tulajdonságai és képességei nem predesztinálják őt a miniszterelnökségre.

„Orbán Viktor ötvözi Deák Ferenc és Kossuth Lajos jellemét: hajlandó kiegyezni, logikusan, értelmesen végiggondolni az érveit, ugyanakkor van benne erő” – emelte ki Csizmadia.

Ifj. Lomnici Zoltán a CÖF szóvivőjeként arra hívta fel a figyelmet: az előttünk álló hetek minden idők legdurvább kampányát hozzák majd, ezért az első és legfontosabb feladatunk magunkra és egymásra vigyázni, nem szabad felülni a provokációkra. Le kell csukni a laptopot, le kell tenni a telefont és hagyni, hogy az éppen aktuális kommentelő csapkodjon. Felidézte, hogy nyomdafestéket nem tűrő mocskolódás jön velünk szembe a közösségi médiában – márpedig

bárhogyan alakul is a helyzet április 12-e után, nekünk utána is együtt kell élnünk.

„Ennek a magyar Nérónak tudnia kell, hogy ennek a nemzetnek együtt kell élnie a választás után is” – emelte ki az alkotmányjogász.

„Vannak ellenségeink, vannak olyanok, akik a magyarok vesztére törnek. Jogunk van az ellenségeinkkel szembeszállni, velük szemben védekezni? Van jogunk!” –

hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász, aki szerint nekünk most már csak két dolgunk van: március 15-én részt venni a Békemeneten és április 12-én részt venni a szavazáson.