Tolcsvay László Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, előadóművész pályáját és életművét, továbbá az ötszáz éves olaszliszkai református egyházközség történetét feldolgozó dokumentumfilmek gyártását támogatja a Nemzeti Filmintézet (NFI).

Az NFI közleménye szerint a 37 millió forintos támogatásból készülő Gyermekek és mesterek – Tolcsvay László-portré című dokumentumfilm a zenész-énekes személyes emlékein és zenéin keresztül mutatja meg, hogyan vált életműve a magyar könnyűzene történetének tükörképévé, ahol tehetség, történelem és morális döntések elválaszthatatlanul összefonódnak immár több mint öt évtizede.

Az alkotás felidézi a Ki mit tud? megnyerését, amely országos ismertséget hozott, a KITT Egylet szellemi közösséget, ahol a zene, az irodalom és a gondolkodás összefonódott egy politikailag terhelt korban. Bemutatja a Nemzeti dal megzenésítését, mely az ikonikus mű újraértelmezésével egyszerre volt művészi és morális állásfoglalás 1973-ban. Feleleveníti a Fonográf együttes, valamint a Doctor Herz, a Mária evangéliuma, a Magyar mise és az Isten pénze musical sikereket.

„Tolcsvay László nem pusztán zeneszerző és előadó, hanem egyfajta közvetítő generációk, műfajok, kultúrák és gondolkodásmódok között. A cím – Gyermekek és mesterek – ezt a kettősséget fejezi ki: egyrészt a mester, aki hatással van másokra, másrészt az örök tanuló, aki nyitott maradt új hatásokra, dallamokra, gondolatokra”

– idézték a közleményben a rendezőt, Nagy Endrét, aki az 1990-es évek óta készít filmeket rendezőként és producerként. Számos zenei témájú alkotást jegyez, köztük Kocsis Zoltánról, Gustav Mahlerről, Bartók Béláról és Boban Markovicról szóló dokumentumfilmeket.

Egyháztörténeti dokumentumfilm is készül Kántor István rendezésében, Seres Péter producer vezetésével Isten szolgái ötszáz éve címmel, 6 250 000 forintos NFI-támogatással. Olaszliszkán ötszáz évvel ezelőtt jött létre a református egyházközség. Ez a tény nem csupán Tokaj-Hegyalján, de országosan is az elsők közé sorolja a reformáció elterjedésében az egykori zempléni mezővárost, amelynek iskolája a híres sárospataki iskolához tartozott, magas szintű képzést nyújtott, és ahonnan nyolcan jutottak el a 16. században a bécsi és a krakkói egyetemekre, ami szintén jelentős mértékben elősegítette a reformáció terjedését. Ezen a településen töltötte gyermekéveit Kossuth Lajos a Wéber nagyszülőknél, és a legenda szerint itt is született, nagyapja, a liszkai postamester házában – olvasható a közleményben.

Magyar Nemzet , MTI

Címlapkép: Tolcsvay László – Fotó: Magyar Asszonyok Érdekszövetsége