Ebben a megosztott világban nem bújhatok el a meggyőződésem, érdeklődésem, ízlésem keresőmotorok által gerjesztett buborékjába. Ideje kitekinteni, nehogy csapdába essek, mert akkor lőttek a kritikai gondolkodásnak. Sokféle véleményért legjobb, ha a közösségi médiához fordul az ember. Onnan aztán ömlik minden, ellenőrizetlenül. Legalábbis addig, amíg valamelyik techno óriás cég, Zuckenberg és társai ki nem találják, hogy gondolatrendőrséget játszanak, és letiltják a nekik nem tetsző véleményeket, mint a régi csúnya időkben.

Friderikusz elhíresült podcast-sorozatát ha akarnám, se tudnám kikerülni, hisz minden felületen hirdetik. Most, hogy közelegnek a választások, A Fridi is aktualizálja magát. Háromszor másfél órás sorozatban beszélget az Orbán-rendszer elmúlt tizenhat évéről. Itt van mindjárt a nyitó műsor. Igazi nagyágyúk. Friderikusz Sándor médiaszemélyiség és Surányi György a gazdaság megmondója, bankár, egyetemi tanár, egykori jegybank elnök. Mindketten a szakértelem elkötelezettjei. Matematikai képletbe foglalva: Friderikusz + Surányi = szakértelem x 2 a köbön.

Pályaképüket látva, a ménkű nagy ego mindkét ász esetében sérülést szenvedett.

Friderikusz kétszer pályázott, hogy TV elnök legyen. Mindkétszer leszavazták. Másodjára azért, mert legfőbb támogatója, Lendvai Ildikó (eredetileg MSZMP KB agitprop osztály) előre jelezte sms-ben, nála csak a nagyszerű Sándor jöhet szóba. Renonsz. Sándorból ezúttal sem lett elnök.
Surányi esete a Magyar Nemzeti Bankkal se jobb. Kétszer volt elnöke az intézménynek – a második nagy kalandra még kitérek -, de sem Antall József, sem Orbán Viktor nem kért belőle. Ők tudják, miért nem.

Most összedugják a fejüket a mikrofonállvány körül. Egymással szinte versengve mondják el, hogy az elmúlt tizenhat év a legszörnyűbb tervutasításos rendszert idézi, aminek egyetlen működtetője a korrupció.

A sosem propagandista, de mindig független Fridi lendületesen alákérdez Surányinak.

Minimálbér, gazdaságélénkítés, munka alapú társadalom a segélyalapú helyett, családtámogatás, tizenharmadik-tizennegyedik havi nyugdíj? Ebben a formában egytől-egyig tarthatatlan. Mindet eltörölni – hangzik a határozott válasz, merthogy tombol bennük a szakszerűtlenség. Orbánék nem tanultak semmit, teljes a szakértelem hiánya, és hozzá a rosszindulat.

Az első óra végén azon csodálkozom, hogy

ha mindaz igaz, amit a szakértő úr és a sosem propagandista, de mindig független kérdező a fülhallgatómba susog, már évek óta éhségövezeti állapotoknak kellene lenniük Európa közepén, az én édes hazámban.

Surányi Györgyöt a Horn-kormány idején, 1995. március elsején nevezték ki második alkalommal a Magyar Nemzeti Bank elnökének. Az ország akkor a fizetésképtelenség szélén táncolt, ráadásul a Hungarhotels privatizációja körüli nemzetközi botrány miatt a befektetők elfordultak tőlünk. A tomboló szakértelem oda vezetett, hogy a pénzvilág sürgetése ellenére a kormány halogató politikát folytatott. A pénzügyekben nem volt, aki döntsön, mert Békesi László lemondását követően pénzügyminisztere sem volt az országnak. Ekkor következett az a nap, amit máig megemlegetünk.

Március 12. a fekete vasárnap néven vonult be a magyar gazdaságtörténetbe. Bokros Lajos lett a miniszter, és elhozta nekünk a megszorító csomagját.

Nyolc százalékos vámpótlék az energiahordozókon kívül minden árura. A forint kilenc százalékos leértékelése és további, úgynevezett kúszó leértékelés, ami úgy működött, hogy a jegybank előre bejelentett ütemben, naponta gyengítette a forintot a valutakosárral szemben.

Bérstop az állami szférában, ami kihatott a magáncégekre is. A gyermekgondozási segélyre, a családi pótlékra, a gyermeknevelési támogatásra jogosultak körének brutális szűkítése. Felemelték a nyugdíjkorhatárt, visszavágták a gyógyszertámogatást, fizetőssé tették a fogászati ellátást.

Felgyorsították a privatizációt, azaz eladták, ami mozdítható. A hazai áramszolgáltató céget például a francia állami áramszolgáltató vette meg. A szerződésben nyolc százalék profitot garantáltak azzal, hogy ha ez nem jönne össze, a magyar állam köteles kipótolni a hiányzó összeget.

Fő vonalakban ennyit tudtak tenni a hazáért, a szakszerűség jegyében.

Az államcsődöt elkerültük, „csak” az életünk, a belátható jövőnk ment csődbe.

Még szülőképes korúak lennének azok a lányok, akik a kilátástalanság hatására nem születtek meg azokban az években.

Igazságtalan, hogy mindezt kizárólag Bokros Lajos megszorító szaktekintély nyakába varrjuk. Tevékenyen részt vett a folyamatban Surányi György is. Ezért a történetiség kedvéért helyesebb, ha Bokros-Surányi csomagról beszélünk. Surányi egyébként a megszorító művelet harmincadik évfordulóján, a HVG „ünnepi interjújában” elárulta, hogy a népnyúzó koktél összeállításában nem voltak egyedül. Súgtak nekik az IMF-től.

Visszatérve a podcastra, a sosem propagandista, de mindig független Friderikusz arra nem kérdezett rá, hogy Surányi most is ezeket a módszereket tartja-e üdvösnek a haza javára, vagy azóta vannak más ötletei is.

Az sem fért bele a másfél órás beszélgetésbe, hogy mi jót főztek ki Magyarország számára a Bildenberg csoport boszorkánykonyhájában.

Ez az a működését tekintve titkos globalista elit kör, amelynek zárt ülésein a világ gazdasági- és politikai folyamatait tervezik a nagy befolyással rendelkező résztvevők. Ülésüket egyébként hagyományosan a G7 találkozó előtti hétre időzítik. Nyilván oda is szánnak üzeneteket az orosz-ukrán háború folytatásával, az európai energiapolitikával vagy éppen a renitens uniós tagállamok megbüntetésével kapcsolatban. A Bildenbergek pontos névsorát nem ismerjük, de az kiderült, hogy van két magyar tagjuk. Bajnai Gordon és Surányi György.
Megfigyeltem, hogy

A Fridi – a mi élő médialegendánk – szájára nem veszi a jobboldal kifejezést. Számára csak és kizárólag a szélsőjobboldal létezik.

Három részes sorozatát a választási kampány hajrájára időzítette. Mire ez az írás megjelenik, már a második rész is leforgott, a harmadikat pedig reklámozzák. Abban arról is szó lesz, hogy az Orbán-rendszer az elmúlt tizenhat évben hogyan tette tönkre a magyar nyelvet. Várom, hogy a függetlenségét rég elvesztett propagandista szóba hozza-e a reform és a megszorítás kifejezések egészségtelen keveredését, amit a Bokros-Surányi csomagnak köszönhetünk.

Tessék választani!

Címlapkép: Friderikusz Sándor és Surányi György – Fotó: Friderikusz-podcast képernyőfotó