Ukrajna 2026-ban sem számíthat fordulatra: a háború elhúzódik, a frontokon patthelyzet alakult ki, miközben a nemzetközi figyelem más konfliktusok felé tolódik. Dmitro Kuleba szerint a nagyhatalmi érdekek továbbra is felülírhatják Kijev mozgásterét, és a béketárgyalások sem hoznak érdemi előrelépést. Bár Kijev számára Európában és Magyarországon is kedvezőbb politikai változások látszanak, Ukrajnának továbbra is a túlélésre kell berendezkednie.
Dmitro Kuleba korábbi ukrán külügyminiszter úgy látja, hogy Ukrajna rövid távon nem remélhet lényeges változást sem a háborús helyzetben, sem a világpolitikai térben. Véleménye szerint 2026 továbbra is az ország fennmaradásáról fog szólni. Az utóbbi időszakban az orosz erők súlyos csapásokat mértek az energiarendszerre, miközben a nemzetközi figyelem részben más konfliktusok – főként az iráni háború – felé fordult. Ez a helyzet a háromoldalú, Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok közötti béketárgyalások megszakadásához vezetett. Kuleba nem számít gyors áttörésre a fronton, és a megszállt területek ügyét továbbra is teljesen befagyottnak tekinti – számolt be cikkében az Origo.
A magyar belpolitikai változásokat illetően Kuleba szerint az új helyzet kedvezőbb Ukrajna számára, mivel az új vezetés kevésbé hajlamos negatív színben feltüntetni az országot.
Kiemelte, hogy a kétoldalú kapcsolatok továbbra is nehézkesek maradhatnak, és nem várható jelentős fordulat Budapest álláspontjában az ukrán EU-tagság kérdésében. Pozitívumként említette az uniós hitel felszabadítását, de hangsúlyozta, hogy a csatlakozás még mindig komoly kihívásokat tartogat.
Orbán Viktor távozásával kapcsolatban Kuleba rámutatott, hogy bár a magyar miniszterelnök meghatározó szereplő volt, nem egyedüliként képviselt Oroszországhoz közelebb álló álláspontot az EU-ban. Veresége ugyanakkor gyengítette azokat az erőket, amelyek az uniót kritizálták, és szerinte több európai vezető nyitottabb lehet egy együttműködőbb irány felé.
A közel-keleti helyzetről szólva Kuleba úgy gondolja, hogy Európa belső stabilitása javulhat, ami segítheti az egységes külpolitikai álláspont kialakítását. Ugyanakkor nem számít jelentős európai szerepvállalásra a térségben, amely továbbra is elsősorban az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti konfliktus marad, a Perzsa-öböl államainak részvételével.
Donald Trump politikájával kapcsolatban Kuleba azt mondta, hogy az amerikai elnök várhatóan nem módosítja alapvetően Ukrajnával kapcsolatos hozzáállását.
Szerinte Trump célja, hogy területi engedményekre kényszerítse Ukrajnát – különösen a Donbasz ügyében – egy tűzszünet érdekében.
Úgy véli, ez a szemlélet a nagyhatalmi logikából fakad, amelyben a kisebb országoknak alkalmazkodniuk kell az erősebbekhez. Hozzátette, hogy az amerikai diplomácia gyakran inkább elfogad egy kedvezőtlen megállapodást, mintsem hogy ne szülessen egyezség.
A Perzsa-öböl országaival kialakított kapcsolatok kapcsán Kuleba pozitívan értékelte Zelenszkij gyors reagálását, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek hosszú távú jelentősége még bizonytalan. Szerinte a diplomáciai folyamatok időigényesek, és következetes együttműködést igényelnek.
A béketárgyalásokról szólva kiemelte, hogy a fogolycserék önmagukban is fontos eredmények, bár ezek korábban is működtek. A tárgyalások hozzájárultak ahhoz, hogy világosabbá váljon az Egyesült Államok álláspontja a biztonsági garanciákról, valamint hogy mindkét fél jobban felmérje saját lehetőségeit és korlátait. Ennek ellenére nem látja, hogy ezek közelebb hoznák a tűzszünetet.
Az Egyesült Államok szerepéről Kuleba úgy vélekedik, hogy Washington nem hagyja teljesen magára Ukrajnát, mivel ez politikailag hátrányos lenne. Ugyanakkor rámutatott, hogy az amerikai támogatás kulcselemei a hírszerzési együttműködés és az elfogórakéták biztosítása, amelyek közül utóbbi hiánya különösen komoly veszélyt jelentene az ország légvédelmére és infrastruktúrájára.
A területi kérdéseket illetően Kuleba patthelyzetről beszélt, és nem lát megoldást a Donbasz ügyében. Szerinte mindkét fél képes fenntartani a jelenlegi helyzetet, de egyik sem tud döntő előnyt szerezni. Jelentősebb változások inkább a légi hadviselésben várhatók, nem a frontvonalakon.
Putyinnal való tárgyalás szükségességét azzal indokolta, hogy az orosz elnök az egyetlen valódi döntéshozó, ugyanakkor nem számít arra, hogy ilyen találkozó a közeljövőben létrejön. A háború lezárásának feltételeként a front stabilizálódását és az orosz gazdaság gyengülését említette, bár jelenleg inkább az előbbit tartja valószínűnek. Az amerikai–orosz gazdasági kapcsolatok jövőjével kapcsolatban nem vár gyors normalizációt, és nem tart valószínűnek jelentős megállapodást a közeljövőben, még annak ellenére sem, hogy egyeztetések zajlanak. Arra a kérdésre, hogy születhet-e Ukrajna érdekeit sértő amerikai–orosz megállapodás, Kuleba azt mondta: ez lehetséges, de végrehajtása nem lenne kivitelezhető, ha Ukrajna és Európa egységes marad.
A belpolitikai helyzet kapcsán hangsúlyozta, hogy a választások elhalasztása nagyobb veszélyt jelent, mint azok megtartása. Szerinte a tartós háborús állapot bénító hatással lehet a politikai rendszerre, ami az állami működés gyengüléséhez vezethet.
Az ukrán társadalom állapotáról úgy nyilatkozott, hogy az ellenálló képesség továbbra is megmaradt, és ez az egyik legfontosabb erőforrás. Bár a tél idején komoly aggodalmak merültek fel, végül sikerült átvészelni a nehéz időszakot.
A jövőre nézve Kuleba szerint az egyik legnagyobb kihívást az időjárás jelenti, különösen az energiarendszer szempontjából.
A nyári hőség és a téli hideg egyaránt veszélyezteti az infrastruktúrát, miközben további támadások is várhatók. Összességében úgy látja, hogy Ukrajnának 2026-ban is elsősorban a túlélésre kell koncentrálnia.