Tárgyi tévedésekkel és hibás adatokkal volt tele Magyar Péter első miniszterelnöki beszéde. Szalai Piroska, a Fidesz országgyűlési képviselője pontról pontra vette az új miniszterelnök hangzatos, sok esetben apokaliptikus megállapításait, amit Gulyás Gergely, az ellenzéki frakció vezetője is mindenki figyelmébe ajánl.
– A magyar parlamentben 79 perc alatt még annyi tárgyi tévedés nem hangzott el soha, mint szombaton a miniszterelnök első beszédében, s ez nem vet jó fényt hazánkra! Szerintem vannak hazánkban hozzáértőbb beszédírók – írta közösségi oldalán Szalai Piroska, amit Gulyás Gergely frakcióvezető tolmácsolt a Facebookon. A fideszes országgyűlési képviselő összegyűjtött néhányat, és megígérte, hogy alaposabb elemzéssel is jelentkezik a közeljövőben.
– Addig is fontos látni, hogy ha ennyire elszúrjuk a kiindulási helyzetértékelést, akkor a rá épülő projektek, fejlesztések biztosan nem lesznek eredményesek! Nekünk, mérnököknek ezt tanították még az iskolában. Bízzunk benne, hogy a színház, a móka és a tánc mellett valaki a miniszterelnökségen majd a számokkal is foglalkozik. Mert ha nem, akkor bajban leszünk – véleményezte Szalai Piroska a helyzetet.
Összehasonlították a beszédben elhangzottakat a valódi adatokkal
Magyar Péter beszédében hárommillió ember él szegénységben élő emberről beszélt. Ezzel szemben a valóság az, hogy 2010-ben volt hazánkban 3,1 millió szegénység vagy társadalmi kirekesztettségben élő honfitársunk.
Azóta csaknem 1,3 millióan kitörtek a szegénységből és átléptek a középosztályba.
Az Eurostat hivatalos mérései szerint 2017 óta Magyarország ezen a téren jobban teljesít az uniós átlagnál. Míg az EU-ban a javulás alig 3,5 százalék, nálunk 12,2 százalékpontos volt a pozitív elmozdulás, ami a legjobbak egyike.
Magyar Péter szerint 800 ezer nyugdíjas él létminimum alatt. Ezzel szemben Szalai Piroska úgy véli, hogy a létminimum számításra nincs egységes elfogadott eljárás, a szakma elavultnak tekinti. Ha mondjuk a 180 ezer forint alatti nyugdíjasok számát kereste, akkor a KSH adatai szerint 2026. januárban 725 ezer saját jogú nyugdíjas és nyugdíszerű ellátásban részesülő volt. Köztük 52 ezer főnek külföldre utalnak résznyugdíjat, s 238 ezren voltak a megváltozott munkaképességűek.
Tehát a 2,016 millió saját jogú öregségi nyugdíjasból közel 435 ezer főnek volt 180 ezer forint alatti havi nyugdíja, de ők is megkapták a 13. és a 14. havi nyugdíjat.
Köztük vannak azok is, akik kata vagy egyéb más különösen kedvezményes adózók voltak a nyugdíj előtt. A valós létszám tehát fele akkora sincs, mint amit Magyar Péter a beszédében mondott.
Magyar Péter szerint 400 ezer gyermek nő fel nélkülözésben és társadalmi kirekesztettségben.
Valójában csaknem megfeleződött, nálunk csökkent az egyik legnagyobb mértékben a gyermekszegénység kockázata az egész unióban.
Az előző évtized elején még 755 ezer gyermek élt a szegénység fenyegetettségével, mára 381 ezerre csökkent a számuk. Soha nem látott mértékű javulást értünk el, jó példaként hivatkoznak ránk uniószerte. Persze lehet még tovább is javulni, ezért fontos a reálkereset-növekedés a gyermeket nevelők esetében, például ezért is jó, ha bővül az anyák adómentességének a köre.
Magyar Péter arról beszélt, hogy a felnőtt magyarok fele 300 ezer forintnál kevesebből kísérel meg megélni. Közben idén februárban a medián kereset nettó értéke 417 ezer forint volt, tehát a foglalkoztatottak fele alatta, fele felette keresett. 13,5 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, amiből az inflációt kivéve is 11,9 százalékos reálkereset emelkedés marad.
A kétszámjegyű reálkereset emelkedés nagyon ritka mind az unióban, mind az OECD-országokban.
A magyar reálkereset növekedés 2010 után indult meg, s még az utóbbi években is mind az unióban, mind az OECD-nél dobogósak voltunk.
Magyar Péter arról is szólt első beszédében, hogy a pénzünk az értékének csaknem a felét elveszítette. Miközben a legfrissebb, áprilisi adatok szerint a magyar lakosság fogyasztói kosarára számolt infláció kisebb volt, mint az euróövezet bármely országáé.
Már hónapok óta az uniós átlagnál jobbak vagyunk.
Nálunk jóval rövidebb ideig volt magas az infláció, mint az uniós országokban, mindez köszönhető volt a gyors és összehangolt intézkedéseknek, például árfigyelőnek, árrésstopnak és a védett árnak.
Magyar Péter szerint a lakhatás fiatal családok százezrei számára vált elérhetetlen luxussá. A számok azt mutatják, hogy Magyarországon a lakosság több mint 90 százaléka saját ingatlanban él. Ez a 3. legmagasabb arány az EU-ban.
Míg Nyugaton a bérlakás-kiszolgáltatottság az úr, nálunk a családok ingatlanvagyonnal is rendelkeznek.
Azért, hogy a fiatalok minél gyorsabban meg tudják vásárolni a saját otthonukat előbb a gyermekesek számára indult el a csok, majd a csok+ és a falusi csok, mellette a babaváró kölcsön, s egyéb családtámogatás, s tavaly már bárki számára igénybe vehető 3 százalékos fix lakáskölcsön. Ennyiféle és ekkora mértékű támogatást sehol nem tudnak kapni a fiatalok az otthonteremtéshez. Más uniós országban bérlakáscsapdába kényszerülnek.
Az új miniszterelnök arra is kiért, hogy az emberek 5 évvel rövidebb ideig élnek az európai átlagnál. Igazság az, hogy az egészségben megélhető várható élettartam nálunk nőtt a 2. legnagyobb mértékben az unióban.
Míg 2010-ben csupán 57,5 év volt 2023-ra már 63,6 évre emelkedett, így a sereghajtók közül az unió átlagánál jobbak lettünk.
Az egészségben megélhető várható élettartam ilyen jelentős növekedése pár év múlva magával hozza a teljes várható élettartam megugrását is, ha a társadalmat közben jelentős váratlan negatív hatás nem éri. Tehát kimondható, a javulás elindult.
Magyar Péter a munkaerőpiacról úgy fogalmazott, hogy Magyarországot egyszerű összeszerelő övezetként kezelték. Közben a magyar munkaerőpiacon a high-tech szektorban foglalkoztatottak aránya a 4. legmagasabb Európában.
Emellett nálunk a legmagasabb a teljes munkaidős foglalkoztatás is, és a túlképzettek aránya is az egyik legalacsonyabb – vagyis az emberek a végzettségüknek megfelelő, értékes munkát végeznek.
Az összeszerelő-üzemek által fémjelzett gazdaságban ilyen jó struktúrájú munkaerőpiac elképzelhetetlen.
Magyar Péter miniszterelnök beszédet mond eskütétele után az új Országgyűlés alakuló ülésén az Országházban – MTI/Hegedüs Róbert