Miközben Nyugat-Európában egyre intenzívebb a gyűlöletbeszéd elleni fellépés több jogvédő szerint ezzel párhuzamosan aggasztó tendencia bontakozik ki: nő a keresztényeket érő támadások száma, és egyre gyakoribb a vallási meggyőződés miatti jogi vagy társadalmi nyomásgyakorlás.
Egy német emberi jogi ügyvéd arra figyelmeztetett, hogy a véleményszabadság fokozatos korlátozása hosszú távon nemcsak a keresztényeket, hanem minden európai polgárt érinthet. Felix Böllmann, az osztrák székhelyű ADF International jogi vezetője szerint ma már nemcsak fizikai atrocitások, hanem intézményi és politikai nyomás is nehezedik azokra, akik nyíltan vállalják keresztény meggyőződésüket.
A jogász egy brémai rendezvényen beszélt arról, hogy szerinte Németországban is romlik a keresztények helyzete. Emiatt a Brémai Evangélikus Egyház azzal vádolta meg az esemény résztvevőit, hogy „keresztény nacionalizmust” importálnak Németországba. Böllmann ezt visszautasította.
„Mi a vallás- és véleményszabadságért dolgozunk, nemcsak keresztényekért, hanem más vallási közösségekért is”
– hangsúlyozta. Szerinte az emberi jogok védelmét kulturális harcnak nevezni önmagában is a vita beszűkítését szolgálja.
Böllmann szerint Németország ugyan nem tekinthető keresztényüldöző államnak, de az elmúlt években érezhetően romlott a helyzet.
Az OIDAC Europe – a keresztények elleni intoleranciát figyelő szervezet – adatai szerint 2024-ben Németország vezette Európában a templomok elleni gyújtogatások listáját. Összesen 33 ilyen esetet regisztráltak, ami csaknem háromszorosa az előző évinek.
A német Szövetségi Bűnügyi Hivatal statisztikái szerint a keresztényellenes bűncselekmények száma is több mint húsz százalékkal emelkedett, és meghaladta a 330-at.
Az ügyvéd szerint a támadások ráadásul egyre durvábbak: a falfirkáktól és rongálásoktól kezdve a templomok szándékos meggyalázásáig terjednek.
A keresztény álláspont önmagában is probléma lehet
Böllmann úgy látja, hogy nemcsak az utcán, hanem intézményi szinten is változik a légkör. Az ADF International egyre több olyan ügyben nyújt jogi segítséget, ahol embereket vallási meggyőződésük miatt ér hátrány. Példaként említette azokat az életvédő csoportokat, amelyeknek bíróságon kellett küzdeniük a gyülekezési szabadságukért Aachenben, Regensburgban és Heidelbergben. Olyan ügyek is előfordultak, amikor embereket azért akartak megbüntetni, mert csendben imádkoztak abortusz-tanácsadó központok közelében.
Az ügyvéd szerint hasonló nyomás nehezedik olyan keresztényekre is, akik lelkiismereti okokból nem akarnak részt venni bizonyos szolgáltatásokban vagy nyíltan vállalják vallási álláspontjukat a családról, a házasságról vagy a szexualitásról.
A szólásszabadság szűkülésére figyelmeztet
Felix Böllmann szerint több európai jogszabály – köztük a német hálózati törvény és az uniós digitális szolgáltatásokról szóló rendelet – is hozzájárulhat a véleményszabadság korlátozásához. A jogász úgy véli, nemcsak a törvényekkel van probléma, hanem azok egyre tágabb értelmezésével is, ami öncenzúrához vezethet.
Szerinte a jelenség egész Európában megfigyelhető. Példaként említette a finn Paivi Rasanen ügyét, akit bibliai kijelentései miatt évekig pereltek gyűlöletbeszéd miatt.
Böllmann hangsúlyozta: a vallás- és véleményszabadság nemcsak a keresztények ügye, hanem mindenkit érintő demokratikus alapjog. „Ha ma a keresztény vélemények kerülnek nyomás alá, holnap bárki más is sorra kerülhet” – fogalmazott.
A berlini dóm – Fotó: Schaengel/commons.wikimedia.org