– Meggyőződésem, hogy a rendszerváltozás negyedik évtizedében létezik polgárság Magyarországon a szó klasszikus értelmében. Lehet, hogy ez a fogalom ma nem annyira divatos, de én mélyen hiszek benne, hogy ez egy élő, létező dolog, és az emberek Magyarországon polgárnak érzik magukat, akkor is, ha egyébként ezt még tagadnák. Csináltunk egy felmérést, és abból ez jött ki – jelentette ki a Civilek Podcast adásában Győri Enikő, aki szerint a „polgárság” egyfajta lelkiség, egy hozzáállás, egy magatartás, ami nem azt öleli fel, hogy ki hol született, mi a foglalkozása és miként éli az életét, inkább az, hogy „milyen elvek szerint és milyen értékek mentén él, gondolkodik, dolgozik, neveli a gyerekeit, formál családot”.

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke, aki egyúttal a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője is, elmagyarázta, mit is ért polgárság alatt.

„Én a Mádl-i értelemben beszélek mindig a polgárságról, aki szerint a polgár az, akinek megvan a szabadsága ahhoz, hogy saját véleményalkotó legyen. Van szaktudása, ami ezt lehetővé teszi, ami által ő értéket is képez, hisz a hagyományos értékekben, azokat képviseli, tesz a közösségért, tehát nem csak önmagára koncentrál, szolidáris a nála nehezebb sorsúak iránt… Ez mind együtt adja a polgári mentalitást” – szögezte le Győri Enikő.

A polgári eszmény mindig is megmaradt a Fidesz-kormány számára, hogy a kommunikációban ez nem volt hangsúlyos, ez tény.

„Az első Orbán-kormány ’98-tól 2002-ig szerintem egy klasszikus polgári kormányzást vitt, és én azt gondolom, le kell vonni a tanulságokat. Ha nem nézünk magunkba, akkor nem értjük meg, hogy mi történt. A polgári eszmény mindig is egy fix pont volt. Válsághelyzetekben is az a jó, ha merünk a klasszikusokhoz nyúlni, azért használom én mindig a Mádl-i idézetet, mert kellenek a biztos pontok, a fogódzók az életünkben” – mutatott rá az EP-képviselő.

Győri Enikő emlékeztetett: a második Orbán-kormány egy világgazdasági válság legmélyebb időszakában egy csődbe ment országot vett át morális és gazdasági értelemben egyaránt.

„Itt most már erről nem esik szó. Elindult a narratívának a teljes átfestése, és az elmúlt 16 évről, mint valami poklok pokláról beszélünk. Ha csak megnézzük, hogy milyen külső környezetben zajlott mindez, hát azt látjuk, hogy válságból válságba sodródott a világ. Kezdtünk egy nemzetközi pénzügyi, majd általános gazdasági válsággal. Ebből ki se keveredtünk, egyébként kiváló válságkezeléssel, tehát szerintem tanítani lehetne, hogy hogy tudtunk egyszerre költségvetési egyensúlyt javítani, és amellett növekedni is ott a 2010-es években. Ez abszolút így van. Ott vannak a számok, tehát amit mondok, én mindig számokra alapozom. És utána jött a migrációs válság, utána már rögtön benne voltunk a Covidban, jött az orosz-ukrán háború, közel-keleti háború, tehát válságból válságba körülnézünk, senki nem tudott nagyot teljesíteni. Úgyhogy én azt hiszem, hogy egész más jellegű kihívásokkal kellett megküzdeni az első Orbán-kormány alatt, mint a későbbiekben, de szerintem nagyon fontos, hogy reálisan ismerjük el az eredményeket” – szögezte le az EP-képviselő.

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület megbízásából készült egy felmérés: az egyesület kíváncsi volt arra, hogy van-e ebben az országban egy nemzeti minimum, amiben mindannyian egyetértünk.

„Úgy gondoltuk, hogy erről meg kell győződnünk, mert nagyon-nagyon kemény volt ez a kampány, nagyon szétszakadt az ország, miközben hiszem, hogy azok az országok tudnak erősek lenni, amelyekben van nemzeti egyetértés. És nekem meggyőződésem volt, hogy van ilyen, csak nem hagyjuk, hogy ez megmutassa magát”.

A felmérés reprezentatív volt és két olyan téma volt, amiben 96 százalékos egyetértés volt, ami őrületesen magas érték. Az egyik a béke/békesség, tehát mind külpolitikai értelemben, mind társadalmi békesség, azért ez egy fontos jel szerintem a politika számára. A másik pedig a közélet tisztasága, a korrupciómentesség. Tehát azt gondolom, hogy igen, e téren van mit söprögetni a kimenő kormány háza táján. Aki a támogatásokat egyéni gazdagodásra, ráadásul jogszerűtlen gazdagodásra használta, annak el kell számolnia. Ha most az új kormány azt mondja, hogy elszámoltat, tegye – a jogállam alapján. Tehát a jogszabályok alapján, nem lehet abból kiindulni, hogy itt mindenki bűnös, aki az elmúlt 16 évben bármit a közéletben csinált” – hívta fel a figyelmet Győri Enikő.

A felmérés eredménye szerint a polgárok számára nagyon fontos a közélet tisztasága és a közbeszéd tisztasága is. „Abból a színvonalú közbeszédből, ami azért jellemző Magyarországra, szerintem oldalfüggetlenül, abból elég volt” – mondta el Győri Enikő, aki szerint a magyar társadalom nem vevő a gyalázkodásra.

Nagyon keményen kell dolgozni, hogy újra kormányképes alternatíva legyünk, de empátiát érzek, szolidaritást érzek a Patrióták sorában, és egy komoly elkötelezettséget, hogy folytatnunk kell, ki kell tartanunk, össze kell tartanunk, mondta el az EP-képviselő.

Győri Enikő, a Fidesz-KDNP EP-képviselője, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke a Civilek Podcast adásának felvételén – Fotó: Civilek.info