A magyar miniszterelnök hosszú huzavona után ma végül találkozott az Európai Bizottság elnökével is Brüsszelben. Nem sokkal kettő után megkezdődött a közös sajtótájékoztató. A Bizottság és a magyar kormány megállapodott olyan projektek támogatásáról, amelyek az energiaellátás, a lakhatás, a közlekedés és a vállalkozások fejlesztését szolgálják – közölte Ursula von der Leyen. A megállapodás eredményeként az Európai Bizottság 10 milliárd eurónyi forrást szabadít fel Magyarország számára. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások rendkívül kemények voltak, és a magyar delegáció minden egyes eurócentért megküzdött. Beszéde végén Magyar Péter hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások kizárólag a Magyarországnak járó, korábban befagyasztott uniós források felszabadításáról szóltak. Ursula von der Leyen megerősítette, hogy összesen 16,4 milliárd eurónyi forrás válik elérhetővé Magyarország számára.
A magyar miniszterelnök brüsszeli útjának csúcspontja egyértelműen az Európai Bizottság elnökével folytatott tárgyalás állt. Magyar Péter számára azonban komoly kihívás lehet Ursula von der Leyen meggyőzése, hiszen Brüsszel a hazánknak járó források felszabadítása előtt reformokat szeretne látni.
A találkozó kapcsán korábban voltak olyan híresztelések is, hogy az végül nem fog összejönni, azonban az utolsó pillanatban végül sikerült tető alá hozni. A beszámolók szerint egyébként a háttérben Ursula von der Lyen távolságtartása állt, miután a bizottság elnöke igyekezett elkerülni egy újabb találkozót, ahol érdemi eredmények nélkül, mosolygós fényképekkel távoznak. Magyar Péter egyik, ha nem a legfontosabb ígérete az EU-s források hazahozatala volt, ezért azonban várhatóan bizonyítania kell.
Magyar Péter és Ursula von der Leyen közös sajtótájékoztatója Brüsszelből
A közös sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen azt hangsúlyozta, hogy az új magyar kormány gyors ütemben kezdett hozzá azoknak a reformoknak a végrehajtásához, amelyeket az Európai Bizottság régóta elvárt Magyarországtól. Szerinte a magyar választók az Európai Unióhoz való szorosabb kapcsolódás mellett döntöttek, a kormány pedig rövid idő alatt konkrét lépéseket tett a korrupció elleni fellépés, a jogállamiság helyreállítása és a gazdasági fellendülés érdekében.
Von der Leyen három fő területet emelt ki
Elsőként a strukturális reformokat emelte ki. Elmondása szerint Magyarország és az Európai Bizottság olyan intézkedésekben állapodott meg, amelyek célja a korrupció visszaszorítása és az uniós pénzek felhasználásának szigorúbb ellenőrzése. Ennek részeként Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, megerősíti az Integritás Hatóságot, valamint módosítja a jogszabályokat az összeférhetetlenségek és a közpénzekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése érdekében. Von der Leyen szerint ezek a lépések teremthetik meg a bizalmat az uniós források felszabadításához.
Második pontként a beruházásokat és fejlesztéseket említette.
A Bizottság és a magyar kormány megállapodott olyan projektek támogatásáról, amelyek az energiaellátás, a lakhatás, a közlekedés és a vállalkozások fejlesztését szolgálják. A megállapodás eredményeként az Európai Bizottság 10 milliárd eurónyi forrást szabadít fel Magyarország számára. Von der Leyen ezt a gazdasági növekedés és a befektetői bizalom szempontjából is kulcsfontosságúnak nevezte.
Harmadik témaként a kohéziós forrásokról beszélt.
Közlése szerint a Magyarország által vállalt reformok miatt a korábban befagyasztott pénzek egy része is elérhetővé válik. Elmondta, hogy 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás felszabadításáról sikerült megállapodni, emellett az akadémiai szabadsággal és az egyetemi modellváltással kapcsolatos intézkedések nyomán további 2,2 milliárd euró válhat hozzáférhetővé. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bizonyos területeken további lépésekre lesz szükség.
A bizottsági elnök külön kitért az Erasmus-programra is.
Bejelentette, hogy a magyar hallgatók a következő tanévtől ismét teljes körűen részt vehetnek a programban. Beszéde végén elmondta, az Európai Bizottság kész folytatni az együttműködést a magyar kormánnyal.
Magyar Péter az uniós források felszabadításáról és a korrupcióellenes reformokról beszélt
Magyar Péter beszéde elején kiemelte, hogy a Tisza-kormány felhatalmazást kapott a választóktól arra, hogy hazahozza a Magyarországnak járó uniós forrásokat, és ezek segítségével újraindítsa a magyar gazdaságot. Szerinte a most felszabaduló forrásokat a gazdaság élénkítésére, a közszolgáltatások fejlesztésére, valamint a magyar vállalkozások versenyképességének javítására kell fordítani.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások rendkívül kemények voltak, és a magyar delegáció minden egyes eurócentért megküzdött.
A tárgyalások eredményeként összesen 16,2 milliárd eurónyi forrás felszabadításáról született megállapodás. Érzékeltetésként hozzátette, hogy ez a magyar éves költségvetés nagyjából 13 százalékának felel meg. Magyar Péter ugyanakkor arról is beszélt, hogy szerinte ezek a források már korábban is elérhetőek lehettek volna. Állítása szerint az új kormány több területen még a Bizottság által kért intézkedéseknél is szigorúbb korrupcióellenes szabályokat készül bevezetni.
Kiemelte, hogy hivatalosan átadta Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez.
Elmondása szerint a kormány célja, hogy a csatlakozási folyamat a lehető leggyorsabban lezáruljon, és ebben Magyarország részéről nem lesz akadály. A reformok közül külön kitért a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítására. Szerinte a jelenlegi rendszer nem biztosít megfelelő átláthatóságot, ezért egy jóval szigorúbb és ellenőrizhetőbb rendszert vezetnek be. Hangsúlyozta, hogy ezek a szabályok minden közjogi tisztségviselőre és közfeladatot ellátó személyre egyaránt vonatkoznának.
Magyar Péter a kormány mozgásteréről is szólt
Beszéde végén Magyar Péter hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások kizárólag a Magyarországnak járó, korábban befagyasztott uniós források felszabadításáról szóltak. Kijelentette, hogy sem más politikai kérdések, sem más személyek nem kerültek szóba ezekkel a pénzekkel összefüggésben.
A megállapodást fontos politikai jelzésnek nevezte, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a források tényleges lehívásához még számos jogszabályt el kell fogadni.
Azt mondta, hogy ebben nem számít nehézségre, mert a kormány rendkívül erős parlamenti többséggel rendelkezik, így képes lesz végrehajtani a vállalt reformokat. Beszédét azzal zárta, hogy történelmi jelentőségű megállapodás született, amely szerinte Magyarország és az Európai Unió közös sikere, és amely hozzájárulhat az ország jövőjének és versenyképességének megerősítéséhez.
Ursula von der Leyen és Magyar Péter a migrációs paktumról
A sajtó arról érdeklődött, hogy pontosan mekkora összegű uniós forrás felszabadításáról született megállapodás, illetve mikor és milyen formában kívánja a magyar kormány végrehajtani azokat a migrációs szabályokat, amelyek miatt Magyarország korábban uniós eljárásokkal és bírságokkal szembesült.
Ursula von der Leyen megerősítette, hogy összesen 16,4 milliárd eurónyi forrás válik elérhetővé Magyarország számára.
Ebből 10 milliárd euró a Next Generation EU programból érkezik, míg további összegek a jogállamisági és az akadémiai szabadsággal kapcsolatos feltételek teljesítéséhez kapcsolódnak. Hangsúlyozta, hogy ez jelentős eredmény, amely szerinte a magyar kormány és az Európai Bizottság közös munkájának köszönhető. A migrációs kérdésre reagálva azt mondta, hogy a Bizottság szorosan együttműködik majd a magyar hatóságokkal a migrációs paktum végrehajtásában. Kiemelte, hogy a paktum az Európai Unió minden tagállamára egységes szabályokat állapít meg, és a cél az, hogy ezek a közös előírások minden országban érvényesüljenek.
Magyar Péter a migrációs paktummal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a migrációs paktum számos ponton szigorította az illegális migrációval kapcsolatos uniós szabályokat. Úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió álláspontja 2015 óta jelentősen változott.
Kijelentette, hogy Orbán Viktornak 2015 környékén igaza volt az illegális migráció kérdésében, és azóta számos európai főváros, valamint maga az Európai Unió is szigorúbb álláspontra helyezkedett.
Szerinte a migrációs paktum egyik fontos eleme éppen a külső határok hatékonyabb védelme. Elmondása szerint a szabályozás elsősorban arra az esetre ad választ, ha Európát ismét a 2015-öshöz hasonló migrációs hullám érné el. Ilyen helyzetben a tagállamok többféle módon vállalhatnak szerepet:
- befogadhatnak migránsokat,
- pénzügyi hozzájárulást nyújthatnak, vagy
- segítséget adhatnak az uniós külső határok védelméhez.
Magyar Péter megerősítette, hogy az új kormány továbbra is szigorúan védi Magyarország és egyben a schengeni övezet külső határait. Kijelentette, hogy Magyarországon nem lesznek migránstáborok.
Címlapkép: Facebook/Magyar Péter