A Tisza-kormány nem tétlenkedik, bárkitől megszabadul, aki az előző kormány alatt a közigazgatásban tevékenykedett.
Egyre több jel utal arra, hogy a Tisza-kormány rendszerszintű személycseréket hajt végre. Alig több mint egy hónappal a kormány megalakítása után már nem elszigetelt esetekről van szó, hanem jól látható mintázatok rajzolódtak ki az elbocsátások kapcsán az államigazgatásban.
Lassan állandóvá válik a minisztériumi dolgozók tömeges elbocsátása, a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőinek lecserélése, kulturális intézmények vezetőinek menesztése. Bár a Tisza-kormány minden esetben szakmai indokokra, szervezeti átalakításokra vagy bizalomvesztésre hivatkozik, egyértelműen látszik, hogy politikai boszorkányüldözés áll a háttérben.
Hangfelvétel semmisítette meg a kormányzati kommunikációt
Nemrég nyilvánosságra került két hangfelvétel, amelyeken Ducsay Zsuzsanna, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára több tucat munkatársat tájékoztat arról, hogy megszűnik a jogviszonyuk. A beszélgetésekből nem csupán az derül ki, hogy elbocsátások történtek, hanem az is, hogy az érintetteket részletesen eligazítják a szolgálati eszközök leadásáról, a kilépési folyamat menetéről és a további adminisztratív lépésekről.
Az ügy azért vált különösen kellemetlenné a kormány számára, mert néhány nappal korábban Ruff Bálint miniszter a parlamentben még azt állította, hogy senkit sem rúgtak ki. Később ugyan módosította kijelentését, azonban addigra már nyilvánosságra kerültek azok a felvételek, amelyek alapján az elbocsátások ténye nehezen vitatható.
A névtelenséget kérő munkatársak beszámolói szerint a menesztések körülményei legalább akkora felháborodást váltottak ki, mint maga a döntés. Többen arról számoltak be, hogy a megbeszélésen egy nemzetbiztonsági háttérrel rendelkező személy is jelen volt,
az egész folyamat inkább emlékeztetett hatalmi demonstrációra, mint egy hagyományos munkaügyi eljárásra.
Különösen súlyos állítás, hogy az érintettek szerint a szükséges kilépési dokumentumokat nem kapták meg időben, ami akadályozhatja új munkaviszony létesítését.
Külügyminisztérium: előbb tagadás, majd beismerés
Hasonló mintázat rajzolódott ki a Külügyminisztériumban is. Miután híradások jelentek meg arról, hogy akár kétszáz ember távozhat a tárcától, a minisztérium először valótlannak nevezte a híreket. Néhány nappal később azonban már hivatalosan is elismerték, hogy több tucat munkatárs munkaviszonya megszűnik.
A kormány azt is tudatta, hogy a minisztériumi dolgozók jelentős része az elmúlt években tisztességesen, szakmai alapon végezte munkáját, de szerintük voltak olyanok is, akik nem egyszerű végrehajtói, hanem aktív kiszolgálói voltak az előző kormánynak. Ezzel indokolták az átvilágítások szükségességét, hogy világosan elváljon egymástól a tisztességes szakmai munka és a politikai-hatalmi kiszolgálás.
Célként egy olyan közigazgatás felépítését jelölték meg, amely a közjót és a magyar embereket szolgálja.
Néhány nappal később néhány elbocsátott munkatárs a sajtóhoz fordult. Elmondták: közös megegyezéssel bontották fel a szerződésüket, és cáfolták, hogy politikai munkát végeztek volna a minisztériumban. Azt is hozzátették, hogy nem is a Fideszre szavaztak, így értetlenül állnak a kirúgásuk előtt.
A botrány kirobbanása után Velkey György, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára elismerte, hogy valóban történnek elbocsátások a tárcánál, és közölte:
a kormányváltás utáni átvilágítást követően 45 kormánytisztviselővel bontják fel a munkaszerződést a külügy intézményi átalakítása keretében.
Azt is megerősítette, hogy az érintettek munkaviszonyát közös megegyezéssel szüntetnék meg. Velkey szerint a tárca több mint ezerfős állományából Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter néhány tucat közvetlen munkatársáról van szó. Ezt viszont az érintettek a Telexnek cáfolták, azt mondták: adminisztratív munkát végeztek, nem vettek részt a politikai döntésekben.
Nemzetbiztonsági földrengés
Miközben a minisztériumokban átvilágítások zajlanak, a nemzetbiztonsági szervezetek élén is példátlan gyorsaságú változások történtek.
Néhány nap leforgása alatt távozott az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője.
A tárcavezető, Pósfai Gábor döntése értelmében Tóth Szabolcs dandártábornokot az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) állományából a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat állományába helyezik, és megbízzák az NBSZ főigazgatói feladatainak ellátásával. Annus Zsolt Antal alezredest a Nemzeti Információs Központ állományából az AH állományába helyezik át, és megbízzák annak főigazgatói feladatainak ellátásával.
Annus Zsolt Antalt a Belügyminiszter ezredesi rendfokozatba lépteti elő. A kinevezések június 14-től hatályosak.
Péntek este megjelent a friss Magyar Közlöny, amelyből kiderül, hogy Magyar Péter miniszterelnök június 13-i hatállyal felmentette tisztségéből
- az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját, Bárdos Szabolcsot;
- az Információs Hivatal főigazgatóját, Oláh Krisztiánt;
- a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatóját, Kiss Csabát;
- és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetőjét, Tajti Norbertet.
Magyar Péterék leváltották az országos és a budapesti rendőrfőkapitányt
Mecser Tamás rendőr dandártábornokot bízza meg az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vezetésével Magyar Péter miniszterelnök június 8-i hatállyal – tájékoztatta a Belügyminisztérium az MTI-t hétfőn.
A közlés szerint a miniszterelnök – a belügyminiszter előterjesztésére – június 8-i hatállyal visszavonja Balogh János rendőr altábornagy országos rendőrfőkapitányi vezetői megbízását.
Pósfai Gábor belügyminiszter június 2-án felmentette vezetői beosztásából Terdik Tamás rendőr vezérőrnagyot, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét. A tárcavezető június 3-tól Baricska Norbert Tamás rendőr ezredest bízta meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetésével.
Leléptették a Kehi elnökét
Többszörösen túlárazott szerződések, felesleges megbízások, a valós verseny hiánya – egyebek mellett ezt állapította meg 2021-ben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), amikor a Diákhitel Központot vizsgálták, amelyet akkor Magyar Péter vezetett. Kormányfőként Magyar pedig gyorsan menesztette a Kehit másfél évtizeden át irányító Gaál Szabolcs Barnát. Vagyis azt a vezetőt, akinek hivatali ideje alatt súlyos problémákat tártak fel a Magyar vezette Diákhitel Központnál.
Figyelemre méltó mozzanat, hogy Magyar Péter már politikai színrelépésének első pillanatában hiteltelenné próbálta tenni a Kehi vizsgálatát.
Magyar Péter 2024 februárjában még mint Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje adta első politikai jellegű interjúját a Partizánnak. Ebben – miként arra korábban az Átlátszó is emlékeztetett – Magyar azt állította, hogy a Kehi-ellenőrzés a Varga Judittal való első szétköltözése miatti nyomásgyakorlás volt. Azaz a kormány ráküldte a hivatalt. Magyar verziója szerint mivel rendeződött a kapcsolatunk a volt tárcavezetővel, ezért „lezárták a vizsgálatot mindenféle megállapítás nélkül”.
Mint utóbb kiderült, ez nem így történt.
Érdemes megemlíteni azt is: Magyar az első Partizán-interjúban arról is beszélt, hogy a Kehi-vizsgálat mellett azért távozott – saját kezdeményezésére – a Diákhitel Központ éléről, mert túlárazott, rossz minőségű megbízásokat írattak vele alá Balásy Gyula cégeivel.
Magyar Nemzet
Borítókép: Magyar Péter a Tisza prominens figurái előtt – Fotó: Facebook/Tisza Párt
