Az alaptörvény tizenhatodik módosításával biztossá vált, hogy nyolc évben korlátozzák, meddig lehet egy ember miniszterelnöki Magyarországon. A Tisza Párt által beterjesztett és elfogadott javaslat visszamenőleges, ugyanis a nyolcéves időtartamot 1990-től számítják. Ezzel egyértelműen elzárják Orbán Viktor útját attól, hogy a jövőben ismét miniszterelnök lehessen.

Az Országgyűlés hétfői ülésén a tiszás képviselők elfogadták az alaptörvény tizenhatodik módosítását, ami nyolc évben korlátozza a miniszterelnök hivatali idejét, rendezi a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák ügyét, illetve megalapozza a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését is.

Mint ismert, a Melléthei-Barna Márton, Magyar Péter sógora és bukott igazságügyiminiszter-jelöltje, valamint Hantosi István tiszás képviselők által benyújtott javaslat nagy vitát kavart, ugyanis visszamenőleges hatállyal és személyre szabottan korlátozza a miniszterelnöki ciklusokat. Az előterjesztők indoklása szerint a nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni. Ezzel egyértelműen elzárják Orbán Viktor útját attól, hogy a jövőben ismét miniszterelnök lehessen.

„Nem érint, rólam szól”

– ezzel a rövid mondattal reagált Orbán Viktor a Tisza-kormány azon alaptörvény-módosító javaslatára, amely két ciklusban maximálná a miniszterelnöki mandátumot. A Fidesz elnöke egy, az Indexnek adott interjú részletét osztotta meg a közösségi oldalán.

Majd a volt miniszterelnök a  Facebook-oldalán a szavazás után is reagált a döntésre:

„Megszavazták a lex Orbánt. Ez volt a legégetőbb. Ha szükség lesz rám, itt leszek.”

„Visszamenőleges hatállyal személyre szabott jogalkotást megvalósítani egyedülálló mélypontja a rendszerváltoztatás utáni alkotmányozásnak és törvényhozásnak”

– mondta még a törvénymódosítási javaslat általános vitája után Gulyás Gergely a Magyar Nemzet kérdésére.

Míg ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA elnöke úgy értékelt a lapnak, hogy a javaslat egy

„nyíltan személyre szabott, visszaható hatályú beavatkozás a magyar alkotmányos rendbe, amely egy korábbi miniszterelnök politikai kizárását célozza.”

Az Alkotmánybíróság gyakorlata egyértelműen elutasítja a személyre szabott törvényalkotás gyakorlatát. A jogállamiság követelményéből fakadóan a törvényeknek általánosnak és absztraktnak kell lenniük, nem pedig konkrét személyek elleni fegyvernek – hívta fel a figyelmet.

Az alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.

A alaptörvény módosítása szerint így a kekvák részére az állam által alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen juttatott vagyon, illetve e vagyon hozama, valamint a mindezek helyébe lépett vagyon az alapítvány megszűnésekor ingyenesen az államra, mint általános jogutódra száll, továbbá megszűnik az állami tulajdonban álló vagyontárgy tekintetében a vagyonkezelői jog, illetve a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog.

Azt is rögzítették, hogy a kekva alapítói jogait az állam gyakorolja, amely az alapítványt megszüntetheti. Arról is rendelkeztek, hogy a kekvák működésének, megszüntetésének, közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának szabályait törvény határozza meg – írja a Mandiner.

Az alaptörvény módosítása a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Címlapkép: Magyar Péter miniszterelnök (b) szavaz az alaptörvény módosításáról az Országgyûlés plenáris ülésén 2026. június 15-én. Jobbról Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A képviselõk elfogadták az Országgyûlés az alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát – Fotó: MTI/Bruzák Noémi