Klímakutatók egy radikális ötlettel próbálnák megfékezni a globális felmelegedést és az El Nino jelenséget. Egy friss tanulmány azonban sokkoló eredményre jutott: ha az egyik kezünkkel sikeresen el is fojtjuk a Csendes-óceán fűtőhatását, a másikkal olyan pusztító időjárási lavinát indítunk el, amit korábban elképzelni sem mertünk – és ez Magyarországot is elérheti.
A klímaváltozás elleni küzdelemben a kutatók már egészen elképesztő ötleteken dolgoznak. Az egyik legnépszerűbb eljárás a tengeri felhők fehérítése. A tudósok ugyanazzal az okkal tennék ezt, mint amiért fehér pólót veszünk fel nyáron. Speciális hajókkal mikroszkopikus méretű tengeri sószemcséket permeteznének a felhőkbe az óceánok felett. Ettől a felhők sűrűbbé, fehérebbé és fényesebbé válnának, így valóságos tükörként vernék vissza a napfényt a világűrbe, mielőtt az felmelegítené a vizet.
A Nature Climate Change tudományos folyóiratban megjelent új kutatás szerint ez a technika elvileg képes lenne drasztikusan lehűteni a trópusi Csendes-óceánt. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag drasztikusan legyengíthetnénk a pusztító El Nino jelenséget.
Ára van a légköri beavatkozásnak
Annak ellenére, hogy az ötlet papíron zseniálisan hangzik, a klímakutatók számítógépes modellekkel szimulálták, mi történne, ha élesben is bevetnék ezt a technológiát. Az eredmények mindenkit megrettentettek. Kiderült, hogy a klímamanipulációval egy klasszikus csapdába esünk:
miközben az egyik kezünkkel magunkon segítünk, a másik kezükkel még több kárt okozunk, aminek beláthatatlan következményei lennének.
A Föld időjárását ugyanis úgy tudnánk leginkább szemléltetni, mint egy gigantikus dominópálya, ahol minden mindennel összefügg. Ha a felhők fehérítésével mesterségesen legyengítjük az El Ninót, az óceán felett hirtelen megváltozik a hőmérséklet. Ez a lokális lehűlés viszont teljesen felborítja a bolygó globális szélrendszereit és a felhők vonulási útvonalait.
A szimulációk kimutatták: az El Nino megfékezésének az az ára, hogy a világ más pontjain teljesen megbolondulnak a légáramlatok. Olyan területeken alakulna ki pusztító aszály, ahol eddig rendszeresen esett az eső, máshol pedig mindent elmosó monszunok és szuperviharok pusztítanának. Amit tehát megnyerünk a Csendes-óceánon, azt kétszeresen veszítjük el máshol.
Magyarország sem maradna ki a következményekből
Bár a kísérletet a világ túlfelén végeznék, a hatásait mi is azonnal megérezhetnénk a saját bőrünkön a Kárpát-medencében:
Az El Nino mesterséges gyengítése miatt megváltozó globális szélrendszerek teljesen eltéríthetnék az Európa időjárását szabályozó északi futóáramlást.
Magyarországon ez azt eredményezné, hogy a korábban megszokott, kiegyensúlyozott időjárás helyett egyik napról a másikra váltanák egymást a hetekig tartó, fullasztó aszályok és a hirtelen lezúduló, jégesővel kísért villámárvizek.
Veszélyes lehet beleavatkozni a Föld működésébe
Látva ezeket a riasztó forgatókönyveket, itt az ideje, hogy őszintén meghúzzunk egy nagyon szigorú határt a tudományos világban. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a modern technológiával már mindent irányíthatunk, miközben az igazság az, hogy még mindig megdöbbentően keveset tudunk a saját bolygónk belső, kényes egyensúlyi rendszereiről.
Egyre többen hívják fel ezért a figyelmet arra, hogy egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak azt a felelőtlenséget, hogy vaktában belenyúljunk a természet működésébe, miközben fogalmunk sincs arról, hogy az egyik kontinensen elindított mentőakcióval milyen katasztrófát okozunk egy másikon.
Úgy vélik, a természet törvényeinek tiszteletben tartása nem maradiság, hanem a túlélésünk záloga. Ha nem jelöljük ki a beavatkozások merev határait, a technológia, amellyel meg akarjuk menteni a világot, végül a saját vesztünket okozhatja.
Fotó: Pixabay