Ausztrál kutatók folyékony nitrogénben őrzik meg az állatok petesejtjeit és spermiumait, hogy genetikai tartalékot hozzanak létre. A koalák lefagyasztott ivarsejtjeiből később mesterséges megtermékenyítéssel vagy lombikprogrammal születhetnek új egyedek.
A koalák száma egyes ausztrál területeken akár 80 százalékkal is csökkent az erdőirtás, a bozóttüzek, az aszály és a chlamydia miatt. A fajvédelem részeként a tudósok mínusz 196 Celsius-fokon tárolják a petesejteket és spermiumokat, hogy megőrizzék a genetikai sokféleséget és segítsék a kihalás megakadályozását.
Lefagyasztják a koalák ivarsejtjeit, hogy megmentsék a fajt a kihalástól
Ausztrál tudósok folyékony nitrogénben fagyasztják le a koalák petesejtjeit és spermiumait, hogy évtizedekre megőrizzék a faj genetikai állományát. A mintákból a jövőben mesterséges megtermékenyítéssel vagy lombikprogrammal egészséges koalaembriókat hozhatnak létre.
Rohamosan csökken a koalák száma
Queensland és Új-Dél-Wales egyes területein az 1990-es évek vége óta akár 80 százalékkal is visszaesett a koalák száma. Az állomány csökkenéséhez az erdőirtás, a bozóttüzek, az aszály és a betegségek is hozzájárultak.
Az ausztrál kormány ezért 2022-ben veszélyeztetetté nyilvánította a keleti területeken élő koalákat.
Súlyos problémát jelent a Chlamydia pecorum nevű fertőzés is, amely húgyúti betegségeket, vakságot és terméketlenséget okozhat. A legsúlyosabban érintett állományokban a koalák csaknem 90 százaléka fertőzött lehet, ami jelentősen csökkenti a megszülető kölykök számát.
Genetikai tartalékot hoznak létre
A Queenslandi Egyetem kutatói mínusz 196 Celsius-fokon tárolják majd az ivarsejteket. A mintákat vadvilágkórházak biztosítják elpusztult, illetve betegség vagy sérülés miatt szaporodásképtelenné vált koalákból.
A kutatók a lefagyasztás előtt megvizsgálják a mintákat, és szükség esetén eltávolítják belőlük a chlamydiafertőzést. A genetikai tartalék megőrizheti azokat az egyedi tulajdonságokat, amelyek segíthetik a koalákat a változó környezethez való alkalmazkodásban.
A program nem helyettesíti az élőhelyek védelmét, a betegségek kezelését és az állományok megfigyelését. A kutatók szerint azonban gyorsan kell cselekedni, mert a koalák számának csökkenésével egyre több genetikai változatosság vész el – írja a Live Science.
A tudósok feltámaszthatják a mamutokat?
A gyapjas mamut hosszú ideje a kihalt fajok megtestesült jelképe. Ma azonban a genetikai forradalom új fejezetet nyitott: a kutatók egyre pontosabban olvassák és szerkesztik a több tízezer éves DNS-láncokat, és – ami különösen izgalmas – az ősi RNS-töredékeket is. Ez a kettős, DNS és RNS központú megközelítés új esélyt ad arra, hogy életközeli folyamatokat modellezzünk, és feltámasszunk olyan kihalt állatokat, mint a mamut.
Fotó: Pixabay