Drámai jóslattal távozik az amerikai űrhaderő főnöke, itt vívhatják a következő háborút

Szerző: civilek.info

KÜLFÖLD, KIEMELT

Forrás: pexels

B. Chance Saltzman, az amerikai űrhaderő leköszönő vezérkari főnöke Londonban tartotta meg utolsó, rendkívül drámai hangvételű nyilvános beszédét. Saltzman nemcsak a hiperpolitizált hazai környezetre és a katonai vezetés stabilizáló szerepére figyelmeztetett, hanem nyíltan beszélt arról is: a kozmikus hadviselés már nem sci-fi, hanem elkerülhetetlen valóság. Miközben az űreszközök beszerzési finanszírozása körül politikai csaták dúlnak Washingtonban, a nagyhatalmak – köztük Kína és Oroszország – rohamos tempóban fegyverzik fel a Föld körüli pályát.

Amikor B. Chance Saltzman 2022-ben átvette a legfiatalabb amerikai fegyveres erő, a U.S. Space Force, vagyis az űrhaderő irányítását, a szervezet még gyerekcipőben járt. Saltzman saját bevallása szerint azzal a feladattal vágott neki a munkának, hogy a kezdeti, leginkább kereskedelmi flottára hasonlító struktúrát egy egyfajta valódi, harcképes haditengerészetté alakítsa át.

Vezetése alatt az űrhaderő költségvetése – a folyamatos politikai viták ellenére – hatalmasat nőtt, a legfrissebb igények szerint már a 72 milliárd dolláros összeget súrolja, miközben a személyi állomány meghaladta a 11 ezer főt. Saltzman augusztusi menesztése előtt a londoni Global Air and Space Chiefs Conference pódiumán állva összegezte 35 éves katonai pályafutásának legfontosabb, sokszor sötét és kijózanító tanulságait – írja a Magyar Nemzet.

Drámai figyelmeztetés Londonból

A tábornok beszéde nemcsak a technológiai kihívásokról szólt, hanem komoly politikai-filozófiai üzenetet is hordozott. A feszült nemzetközi helyzetben és a mélyen megosztott amerikai belpolitikai klímában Saltzman kiemelte a hadsereg pártatlan, stabilizáló szerepét.

A pártpolitika megosztottságot teremt a szereplők között, de a katonai intézményeknek és a katonai vezetésnek a tőkesúly szerepét kell betöltenie az állam hajóján. Bár úgy tűnhet, hogy ez a tőkesúly lassítja a haladást, valójában stabilitást biztosít, amikor a megkerülhetetlen viharok lecsapnak

– fogalmazott Saltzman. A drámai tónust fokozták azok a washingtoni hírek is, amelyek szerint a képviselőház éppen a Saltzman által sürgetett kulcsfontosságú űrprojektek finanszírozásának megnyirbálására készül. A tábornok Robert Frost amerikai költőt idézve figyelmeztette a szövetségeseket: a választásainkat a katonai előny megszerzése köré kell építenünk, mert a választott út határozza majd meg a jövőt.

Hol tartanak a nagyhatalmak az űrfegyverkezésben?

Saltzman nem rejtette véka alá, hogy az űr többé nem egy békés szentély, hanem aktív háborús övezet. „Akár akarjuk, akár nem, az orbitális mechanika törvényei miatt minden űreszközünk egy potenciális háborús zóna részévé válik” – mondta.

De mit jelent ez a gyakorlatban? A leköszönő vezérkari főnök szerint az űrfegyverkezés jelenleg hat fegyvertechnológiai kategóriára osztható, amelyekből három földi telepítésű, három pedig közvetlenül a világűrben, orbitális pályán működik. A nagyhatalmi verseny résztvevői – különösen Kína és Oroszország – mind a hat területen rohamléptekkel fejlesztenek.

1. Kinetikus fegyverek (műholdromboló rakéták és ütközőfejek)

  • Földi telepítésű: Olyan ballisztikus rakétatechnológia, amelyet a földfelszínről indítanak, és fizikai becsapódással semmisíti meg a célba vett műholdat.
  • Orbitális (űrbéli): Olyan műholdak, amelyek képesek megközelíteni egy másik űreszközt, majd fizikai ütközéssel vagy mechanikus karokkal megrongálni, eltéríteni azt. Kína már sikeresen tesztelt olyan rendszereket, amelyek képesek geostacionárius pályán lévő műholdakat fizikailag megfogni és elmozdítani.

2. Irányított energiafegyverek (lézerek és mikrohullámok)

  • Földi telepítésű: Nagyteljesítményű lézerrendszerek, amelyek elvakítják a kémműholdak optikai szenzorait, vagy megolvasztják azok kritikus alkatrészeit a felszínről.
  • Orbitális: Kisebb méretű, de célzott lézer- vagy nagyfrekvenciás fegyverek, amelyek közvetlenül a világűrben képesek működésképtelenné tenni az ellenséges infrastruktúrát anélkül, hogy törmelékfelhőt hoznának létre.

3. Rádiófrekvenciás zavarás és elektronikus hadviselés

  • Földi telepítésű: A GPS- és kommunikációs jelek blokkolása nagy kiterjedésű földi konfliktus zónák felett. Ezt a technológiát Oroszország és Irán már jelenleg is aktívan és napi szinten alkalmazza a modern konfliktusokban.
  • Orbitális: Olyan űrbéli adók, amelyek közvetlenül a szomszédos kommunikációs vagy felderítő műholdak jeltovábbítását bénítják meg, elvágva a földi csapatokat az információktól.

Kína és Oroszország: a transzformációs fenyegetés

SpaceNews beszámolója alapján Saltzman különösen Kínát nevezte meg jelentős és strukturális fenyegetésként, de Oroszország kapcsán is hasonló aggodalmakat fogalmazott meg. A két nagyhatalom az elmúlt években olyan aszimmetrikus képességeket fejlesztett ki, amelyek közvetlenül veszélyeztetik a Nyugat gazdasági és katonai gerincét adó navigációs, időjárási és felderítő műhold-konstellációkat.

Míg korábban az USA az űrre mint sérthetetlen háttérbázisra tekintett, a Saltzman-éra alatt a doktrína alapjaiban változott meg: a hangsúly az ellenállóképességre és a elrettentésre helyeződött át. Az elrettentés azonban Saltzman szerint nem politikai deklarációk, hanem a kézzelfogható katonai erő és a visszavágás képességének a függvénye.

Kijózanító zárszó: nem minden problémát kell megoldani

A tábornok, akit a tervek szerint Douglas Schiess követ majd a poszton, egy rendkívül realista, szinte filozófikus tanáccsal búcsúzott a nemzetközi katonai vezetőktől. Elmondása szerint a modern hadviselés komplexitása miatt nincsenek tiszta, bináris döntési utak, és a katonai vezetőknek el kell fogadniuk a korlátaikat.

35 évnyi mérlegelés után rájöttem, hogy nem minden kihívást kell megoldani. Némelyiket egyszerűen csak kezelni kell

– mondta Saltzman.

Szerinte az olyan rendszerszintű problémák, mint a szövetséges haderők közötti teljes technológiai átjárhatóság hiánya, a túlzott titkosítások lassító hatása, vagy a fegyverbeszerzések bürokratikus nehézkessége olyan adottságok, amelyeket teljesen felszámolni szinte lehetetlen. A feladat a stabilitás fenntartása és a kiszámíthatóság biztosítása a geopolitikai viharok közepette.

A stafétabotot átadó tábornok szerint az űrhaderő ma már nem csak a torta habja, hanem a tészta egyik legfontosabb összetevője. Az űrben fenntartott fölény ugyanis közvetlenül garantálja a földi csapatok biztonságát és a modern demokratikus társadalmak mindennapi működését – a kérdés már csak az, hogy a Saltzman utáni vezetés képes lesz-e tartani a lépést a Kína és Oroszország által diktált, feszített orbitális tempóval.

Borítókép: Pexels

Tisztelettel kérjük a magyar magánszférát, támogassa a CÖF-CÖKA küldetését annak érdekében, hogy még eredményesebben, együtt szolgálhassuk a közjót!


Bankszámlaszámunk: UNICREDIT BANK 10918001-00000064-35950004