Magyar Péter szerint eljött az ideje annak, hogy a 16 évesek is beleszólhassanak a közügyekbe. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA elnöke elmondta, milyen alkotmányjogi következményei lennének annak, ha a választói korhatárt 16 évre csökkentenék.

Nagy port kavart a miniszterelnök múlt hét hétvégén tett kijelentése, miszerint ideje lenne kiterjeszteni a fiatalok politikai részvételét. Magyar Péter közösségi oldalán azt írta, meggyőződése, hogy ma már a 18 év alattiak túlnyomó része is eléggé felkészült és tájékozott ahhoz, hogy beleszólhasson a közügyekbe, ezért azt írta, az alkotmányozás folyamatában támogatná a választói korhatár 16 évre történő csökkentését.

Érdemes jogi szempontból is megközelíteni a témát, hiszen felvetődik a kérdés:

• Mit jelentene jogilag, ha a 16 évesek is szavazhatnának?
• Összeegyeztethető-e ez a jelenlegi magyar jogrenddel?
• Milyen következményei lennének a nagykorúság, a cselekvőképesség vagy éppen a fiatalkorúakra vonatkozó szabályok szempontjából?

Az Origo megkereste Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Századvég tudományos igazgatóját, aki leszögezte, a választójogi korhatár 16 évre csökkentése nem egyszerűen annyit jelentene, hogy két évvel korábban lehet szavazni.

Ez pedig azt jelenti, hogy ha a 16 évesek is szavazhatnának, akkor vagy az Alaptörvényt kellene módosítani, vagy valamilyen módon át kellene értelmezni a nagykorúság fogalmát. Bár ettől még nem válnának automatikusan minden területen felnőtté, a politikai jogok szempontjából mégis egyfajta „részleges nagykorúságot” kapnának. Magyar Péter bejegyzéséből viszont tudjuk, a kormány az előbbit választaná.

Nehezen indokolható, hogy csak a választói korhatárt vigyék lejjebb

De tételezzük fel, hogy csak a választói korhatár változik! Az alkotmányjogász szerint ez esetben számos jog és kötelezettség továbbra is szorosan a 18. életévhez kötve maradna, mert a magyar jogrendszer a kiskorúak védelmét külön kezeli. A 16–18 évesek továbbra is korlátozottan lennének cselekvőképesek: például nagyobb értékű szerződéseket, ingatlanvásárlást vagy más fontos jogügyleteket továbbra sem intézhetnének önállóan, ehhez szülői vagy gyámi hozzájárulás kellene.

A büntetőjogban is külön szabályok vonatkoznának rájuk, vagyis fiatalkorúként enyhébb elbírálás alá esnének, mint a felnőttek. Emellett több más területen – például bizonyos munkajogi szabályoknál, a katonai kötelezettségeknél vagy a szülői felügyelet kérdésében – szintén maradna a 18 éves korhatár. Ifj. Lomnici Zoltán szerint ezért az a helyzet állna elő, hogy valaki már dönthetne az ország vezetéséről, miközben a jog továbbra is gyermekként kezelné számos más élethelyzetben.

– mutatott rá.

Megbomlana a jogok és a felelősség közötti egyensúly

Arra is felhívja a figyelmet, hogy nemzetközi bírósági döntések is abból indulnak ki: a 18 év alatti fiatalok agyi és pszichológiai fejlődése még nem fejeződött be. Emiatt könnyebben befolyásolhatók, impulzívabbak, és kevésbé mérik fel döntéseik hosszú távú következményeit.

– Az Európai Emberi Jogi Bíróság ráadásul nem írja elő, hogy a 16 éveseknek szavazati jogot kell adni, ezt minden ország maga döntheti el. Az Európai Unió Alapjogi Chartája pedig azt mondja ki, hogy a gyermekek véleményét figyelembe kell venni, de ez nem jelenti azt, hogy ugyanazok a politikai jogaik lennének, mint egy felnőttnek – magyarázta, hozzátéve: ezért megbomlana a jogok és a felelősség közötti egyensúly.

Előnyök és hátrányok

Ifj. Lomnici Zoltán szerint azonban el kell ismerni, a választójog kiterjesztése erősítheti a demokratikus részvételt, és minden állam maga dönthet arról, hol húzza meg a korhatárt. Ugyanakkor szerinte komoly kockázatokkal is számolni kell: a 16 évesek könnyebben befolyásolhatók lehetnek a közösségi médián, kortársaikon vagy politikai kampányokon keresztül, miközben még kevésbé képesek hosszú távon mérlegelni döntéseik következményeit.

– húzta alá.

Ráadásul szerinte ha a törvényhozó úgy ítélné meg, hogy egy 16 éves már elég érett ahhoz, hogy az ország jövőjéről döntsön, akkor később felmerülhet az igény más életkori korlátok csökkentésére is. Logikus kérdéssé válhatna például, hogy

• miért ne köthessen önállóan szerződést,
• vagy miért ne vonatkozzanak rá szigorúbb büntetőjogi szabályok?

Úgy véli, ez fokozatosan gyengíthetné a kiskorúakat védő jogi rendszert. Ha valakit a jog még nem tekint teljesen cselekvőképesnek, akkor kérdéses, hogy elvárható-e tőle, hogy felelősen döntsön az egész ország jövőjéről. Ifj. Lomnici Zoltán összességében ezért úgy látja, hogy a választójogi korhatár csökkentése nem csupán egyetlen szabály módosítása lenne, hanem a magyar jogrendszer egészének belső egyensúlyát érintené.

A világon kevés olyan ország van, ahol szavazhatnak a 18 évnél fiatalabbak

Európa legtöbb országában a teljes jogú nagykorúvá válás egybeesik a szavazati jog megszerzésével.

A vita azonban intenzív volt, miután az osztrákok többsége szerint a döntés visszás. Az azóta eltelt majdnem tíz évben azonban nem volt jelentős változás a szavazati arány szempontjából. A legtöbb szavazó továbbra is a harmincas és negyvenes korosztályból kerül ki. Habár az Európai Unió direktívája szerint a szavazati korhatár lecsökkentése segíti a demokrácia erősödését, azonban az ellenzők szerint egy 18 év alatti fiatal még közel sem tekinthető kiforrott személyiségnek, így pedig politikai döntéseinek következményeit sem látja át. Az Európai Unió direktívájának az egyik mozgatórugója lehet, hogy a kutatások szerint a fiatalok egyértelműen a progresszív politikát pártolják, ezzel pedig lényegében az Európai Unió további központosítását is. A téma azonban annál komolyabb, mint hogy a mindennapi politikával mocskoljuk össze. A legtöbb kritikus ugyanis nem a pártpolitika felől kritizálja a jelenséget.

Fontos kiemelni, hogy mindez az országos választásokra vonatkozó korhatár: Németországban több tartományban a 16 évesek már részt vehetnek az önkormányzati választásokon és a tartományi parlamentek megválasztásában is. Hasonló a helyzet Svájcban is: míg országos szinten továbbra is 18 év a választójogi korhatár, de Glarus kanton már 2007-ben úgy döntött, hogy a kantoni és helyi ügyekben a 16 évesek is szavazhatnak.