Madrid számos kritikát kapott a történtek miatt, de sokaknak az egymillió bevándorló legalizálását jelentő terv sem tetszik. A feszültség egyelőre enyhült, a probléma azonban nem oldódott meg. Sőt.
A napokban az Európai Unió is érdemben elkezdett foglalkozni a Ceután történtekkel, a részletekről a Politico számolt be.
Ismeretes: múlt csütörtökön tömegek törték át az Afrika partjainál fekvő, de Spanyolországhoz tartozó Ceuta város falait. A legújabb jelentések szerint egy nap alatt 60 ezer illegális bevándorló lépett a város szűk területére. A felfordulásban a spanyol hatóságok szerint 72 ember vesztette életét. Sokan közülük megfulladtak, miközben szárazföldön és tengeren keresztül özönlöttek át a határon.
A marokkói belügyminisztérium szerint elsősorban a közösségi médiában terjedő álhírek, az embercsempész-hálózatok tevékenysége, valamint egy spanyol bírósági döntés félreértelmezése idézte elő az egészet. És nem is haltak meg annyian.
Egy, a spanyol miniszterelnöknek, Pedro Sáncheznek írt levelében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyan dicsérte a válság „gyors kezelését”, ám kimért diplomatikussággal hozzátette: „Ez az incidens egyértelművé tette, hogy többet kell tennünk határaink kritikus pontjain való megerősítéséért.”
Mások nem voltak ilyen megértőek:
Olaszország ideiglenesen felfüggesztette a Spanyolországgal kötött schengeni megállapodást.
Mindenesetre az ügyet napirendre vette a belügyminiszterek tanácsa, ami kedden ülésezik is. A Politico szerint Spanyolország terve az, hogy a fórumon bírálja az egyes kormányokat, amiért a válságot Pedro Sánchez miniszterelnök elleni támadássá alakították át ahelyett, hogy egy vészhelyzettel küzdő uniós országot támogatnának. Egy névtelen tisztviselő szerint Fernando Grande-Marlaska belügyminiszter ismerteti majd Madrid értékelését az eseményekről, s egy közös európai válasz mellett érvel majd.
A brüsszeli lap további forrásai szerint a Spanyolországot ért kezdeti kritikák után a tagállami vezetők hangulata enyhült, a spanyol hatóságok szerint az exklávéba belépő migránsok szinte mindegyike visszatért Marokkóba.
A keddi találkozó alapjait hétfőn fektették le, az EU-nagykövetek mintegy két és fél órát tárgyaltak, a hangulat a színfalak mögött azért továbbra is feszült. Erre utal egy Spanyolországot kritizáló diplomata nyilatkozata, aki szerint aggodalomra ad okot, hogy az embercsempészek ezt arra használhatták fel, hogy azt a benyomást keltsék, „mintha nyitva állna az ajtó”.
Olaszország felszólította az EU-t, azonnal hozzon létre úgynevezett migráns-deportációs központokat az unió határain kívül
– mondta az egyik diplomata. Érdemes megjegyezni: ezt a vonalat elsőként Orbán Viktor szorgalmazta.
További adalék, hogy huszonkét tagállami vezető szombaton, Olaszország és Dánia kezdeményezésére közös nyílt levélben szigorúbb külső határellenőrzést szorgalmazott, s óva intett az olyan politikáktól, amelyek ösztönözhetik a migrációt – utalva Spanyolország azon tervére, hogy több mint egymillió illegális migránsnak adjon legális státuszt.
Madrid szerint ez a levél kísérlet arra, hogy a spanyol kormányt hibáztassák egy olyan válságért, amit nem ő okozott.
Az Európai Bizottság várhatóan már szeptemberben mérlegeli a lehetséges új migrációs intézkedéseket,
miután megvizsgálta, mi okozta a hirtelen beáramlást, és hogy a közösségi média vagy más szereplők hozzájárultak-e annak megszervezéséhez vagy felerősítéséhez, mondták a lapnak informátorok.
A Frontex megerősítése az egyik lehetőség, igaz, ez már többször téma volt. A Politico szerint mindenesetre ez az ügy visszahelyezte a migrációt az EU fókuszába.
Migránsok és spanyol rendõrök a Marokkó területébe ékelõdõ észak-afrikai spanyol exklávé, Ceuta tengerpartján 2026. július 30-án – Fotó: MTI/AP/Antonio Sempere