Már most borulni látszik a jövő évi rezsiterv, és Paksnál is komoly rejtélyre bukkantak

Szerző: civilek.info

BELFÖLD

PaksII

A 2027-es hazai gázigénynek kevesebb mint harmadát védi fix ár, az energetikai adóbevételek bizonytalan lábakon állnak. Az atomerőmű-bővítés tőkeemelésénél a tárca sem tudott elszámolni a számokkal az Állami Számvevőszék felé.

Elégtelen forrás az útkarbantartásra, a multiknak kedvező lépések és a plusz forrás nélkül extra munkát elvégezni kénytelen adóhivatal – csak három főbb témakör, amelyekkel kapcsolatban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) komoly kifogásokat fogalmazott meg a Tisza-kormány által benyújtott, 2027–es évre szóló költségvetési tervezet vizsgálatát követően. De folytatható még a sor a jelentés alapján. A szervezet úgy ítélte meg ugyanis, hogy az elhúzódó közel-keleti háború és a világpiaci energiaárak emelkedése a jövő évi költségvetés egyik legjelentősebb kockázata. A részletes számítások rávilágítanak:

a kormányzat egyszerre vállalt nagy kockázatot a rezsivédelem alulbecslésével, hagyott több mint száznyolcvanmilliárd forintos megmagyarázatlan űrt a paksi bővítésnél, és tervezett be bizonytalan energetikai adóbevételeket.

Alábecsült rezsikassza, védtelen gázigény, veszélybe kerülő középületek

A költségvetés tervezői a határidős piaci jegyzésekből indultak ki: a Brent típusú kőolajnál az ideinél kedvezőbb, 79 dolláros hordónkénti árral, a földgáznál pedig a tervezés időpontjában látott holland gáztőzsdei (TTF) árakkal kalkuláltak.

A piac azonban máris rácáfolt a kormányzati papírformára, novemberben ugyanis az azonnali és a határidős árak is a 2027-re betervezett szintek fölé emelkedtek mindkét energiahordozónál.

A Lakossági Rezsivédelmi Alap keretét ugyan a 2025-ös 966,7 milliárd és az idei 871,5 milliárd forint után jövőre 33,1 százalékkal, 1159,9 milliárd forintra növelte a kabinet, a számvevőszék mégis komoly túllépési kockázatot lát ezen a soron. Az MVM szeptemberben két külön kalkulációt is készített a jövő évi forrásigényről: szeptember 10-én 1233 milliárd forinttal, két héttel később, szeptember 25-én pedig 1165 milliárd forinttal számolt (ez már tartalmazza a januári rezsitöbblet átvállalására félretett 5,1 milliárd forintot is, noha idén az első nyolc hónapban 30 milliárd forintot kellett erre elköltetni a rendkívüli tartalékból). A kormány kizárólag a későbbi, alacsonyabb számítást fogadta el, holott a világpiaci energiaárak már októberben jelentősen megugrottak a szeptemberi szinthez képest.

A kitettséget súlyosbítja, hogy a fedezeti és készleti ügyletek, valamint a fix áras források a földgáz esetében csupán a 2027-es beszerzési igény 31 százalékára nyújtanak védelmet.

Az ÁSZ megítélése szerint a magas piaci ingadozás mellett a két MVM-kalkuláció átlagával lett volna indokolt tervezni, ezért 34 milliárd forintos közvetlen elégségességi kockázatot rögzített a rezsialapnál.

Erről még nem esett szó, de a kormány jövőre megszünteti a közfeladatot ellátó intézmények 228,2 milliárd forintos központi rezsikompenzációs tartalékát, és a rezsikiadásokat beolvasztja a költségvetési szervek dologi kereteibe, ahol a közüzemi számlák eddig is a kiadások 6,9–7,7 százalékát vitték el. Ha a piaci árak tartósan a terv felett maradnak, az a középületek működését és a vállalatok termelékenységét is megüti, visszafogva a gazdasági növekedést és az adóbevételeket.

Megmagyarázatlan paksi százmilliárdok

Még élesebb ellentmondás bukott ki a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) fejezetében szereplő Paks II. Zrt. tőkeemelésénél. A törvényjavaslat erre a célra 175 milliárd forintot irányoz elő jövőre, ám a számvevőszék a tételt számításokkal nem megalapozottnak minősítette.

A háttérben meglepő tervezési zavart azonosított az ÁSZ:

a költségvetési keret indokolásában ugyanis nem 175 milliárd, hanem 355,6 milliárd forint szerepel, a kettő között tátongó 180,6 milliárd forintos különbözetre pedig semmilyen magyarázatot nem tartalmazott a tervezési dokumentáció.

Emellett a bázisértékekre vonatkozó háttéranyagokban szereplő összegek is ellentmondanak egymásnak, és a jövő évi előirányzat kiszámításához használt paraméterek is pontosításra szorulnak. A paksi tőkeemelés ráadásul részben vagy egészben devizaalapú elszámolású kiadás: amennyiben a forint gyengül a költségvetésben feltételezett 364,3 forintos euróárfolyamhoz képest, a többletköltséget teljes egészében a magyar államnak kell állnia.

Az energetikai kockázatok a költségvetés bevételi oldalát is alaposan megterhelik. Az ÁSZ által feltárt teljes, 95,9 milliárd forintos bevételi kockázat csaknem hatvan százalékát, 56,4 milliárd forintot mindössze három energia- és nyersanyagipari adónem adja.

A leglátványosabb tétel a 25,2 milliárd forintra tervezett új szén-dioxid-adó, amely a teljes 2027–es költségvetés egyetlen olyan bevételi sora lett, amelyet a számvevőszék számításokkal nem megalapozottnak minősített. Az új adónem jogszabályi kidolgozása ugyanis még folyamatban van, a kormány sem a jogszabálytervezetet, sem a háttérszámításokat nem adta át az ÁSZ-nak, így a teljes 25,2 milliárd forintot kockázatosnak ítélték.

Komoly lyuk tátong a bányajáradéknál is, amelyet a 2026-os 93,3 milliárd forintról 39 százalékkal, 129,6 milliárd forintra emelne a kabinet. A kőolaj- és földgázárak alakulása mellett a tervezők egy 36,6 milliárd forint többletet ígérő bányatörvény-módosítással számoltak, amely a szilárd ásványi nyersanyagoknál négyszeres adót vetne ki a nagykitermelőkre.

Részletes kitermelési adatok és paraméterek hiányában azonban az ÁSZ ebből a csomagból csak 7,5 milliárd forintot tudott megalapozottnak elismerni, a fennmaradó 29,1 milliárd forintot kockázatként könyvelte el.

Az energiaágazat befizetéseit 68,6 százalékkal, 131,7 milliárdról 222 milliárd forintra tornásznák fel, nagyrészt egy 142 milliárd forintos jogszabály-módosítási csomaggal, amely az energiaellátók jövedelemadójánál korlátozza az adóalapot csökkentő pénzügyi tételek elszámolását. Az ide tartozó Ural–Brent spread különadónál viszont eltérés adódott a számvevőszék és a Pénzügyminisztérium kalkulációi között: az ÁSZ 4200 kilotonna orosz kőolajimporttal és 314,2 forintos dollárárfolyammal számolva az 50 százalékos második adósávban 14,4 milliárd helyett csak 12 milliárd forint bevételt valószínűsít, a 95 százalékos harmadik sávban pedig 55,6 helyett 55,8 milliárdot, ami összességében 2,1 milliárd forintos bevételkiesési kockázatot jelent.

Az számokat összegezve látszik, hogy

egy elhúzódó téli árhullám a gázpiacon, pláne a paksi tőkeemelés körüli 180,6 milliárd forintos kérdőjel kinyílása könnyen elemésztheti azt a szűk biztonsági sávot, amely a 2027-es költségvetést az egyensúlyvesztéstől elválasztja.

Ha ugyanis a Lakossági Rezsivédelmi Alap 34 milliárdos elégségességi kockázatát és a három energiaipari adósor 56,4 milliárdos bizonytalanságát összeadjuk, az önmagában 90,4 milliárd forintot tesz ki – csaknem harmadát a teljes költségvetésben azonosított 281 milliárd forintos kockázatnak. Ezzel szemben az állam szabadon felhasználható tartalékai – a 210 milliárdos rendkívüli kormányzati tartalék és az új, 85 milliárdos gazdaságfejlesztési alap – összesen 295 milliárd forintra rúgnak.

Magyar Nemzet

A Paks II projekt finanszírozása kérdéses, de jöhet még átrendeződés a költségvetésben – Fotó: Facebook/Paks II. Atomerőmű Zrt./Kövi Gergely

Köszönettel vesszük és hálásak vagyunk a megemelkedett támogatási összegekért. A kialakult helyzetnek megfelelően a hatékony felhasználásra teszünk ígéretet.

Továbbra is várjuk támogatásukat!

Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány
Unicredit Bank 10918001-00000064-35950004