Az aszály hatásait teljesen megszüntetni nem lehet, a károk azonban gyors segítségnyújtással, vízvisszatartással és az öntözési infrastruktúra fejlesztésével jelentősen mérsékelhetők – mondta a volt agrárminiszter. Nagy István szerint az előző kormány megteremtette a szükséges szemléleti, jogi és támogatási alapokat, a Tisza-kormánynak pedig rendelkezésére állnának az uniós források, mégsem születnek meg a szükséges döntések.

A Paksi Atomerőműben továbbra is mindössze egy turbina termel áramot, miközben az előrejelzések szerint a következő napokban is folytatódik a forró, nagyrészt csapadékmentes idő. A történelmi aszály azonban nemcsak Magyarország energiaellátását állítja komoly kihívás elé, hanem a mezőgazdaságot és ezen keresztül az élelmiszer-ellátás biztonságát is veszélyezteti. Az Agroinform szerint már nem a csapadék hiánya a legveszélyesebb, hanem a talaj kiszáradásának sebessége. Az agrárium helyzetéről, az előző kormány intézkedéseiről és a jelenlegi kabinet előtt álló feladatokról Nagy István volt agrárminiszter nyilatkozott.

„A vízmegtartás és az öntözésfejlesztés a biztonságos élelmiszer-ellátás alapja”

– hangsúlyozta a volt miniszter.

Nagy István elmondta, hogy az elmúlt tíz évben a Vidékfejlesztési Program keretében több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogattak, összesen 178 milliárd forint értékben.

Az intézkedések eredményeként sikerült megdupláznunk az öntözött mezőgazdasági területek nagyságát Magyarországon, így az mára elérte a mintegy 150 ezer hektárt. „Emellett a régi infrastruktúrát is felújítottuk”

– emelte ki Nagy István, hozzátéve: a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében ugyancsak kiemelt szerepet kapott az öntözésfejlesztés. A két kapcsolódó támogatási konstrukciót csaknem 66 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg, a támogatási kérelmeket pedig több szakaszban lehetett benyújtani.

„A pályázati felhívások azokat a műszaki megoldásokat helyezték előtérbe, amelyek figyelembe veszik a felszíni és felszín alatti vízkészletek szűkösségét, és ennek megfelelően a lehető legnagyobb víztakarékosságot biztosítják”

– fogalmazott a volt tárcavezető.

Nagy István felidézte: az éghajlatváltozás következményeinek mérséklésére hozták létre tavaly az Aszályvédelmi Operatív Törzset, és fogadták el az Aszályvédelmi Akciótervet.

„Az éghajlatváltozás okozta kihívások következményeit minden erővel mérsékelni kell, és minden lehetséges eszközt fel kell használni ahhoz, hogy víz jusson a tájba”

– jelentette ki. Az Orbán-kormány mintegy tízmilliárd forint értékben átvállalta a gazdálkodók öntözési költségeit, ahogyan az azt megelőző évben is tette.

További 4,7 milliárd forint állami forrás átcsoportosításával pedig lehetővé tették, hogy a vízügyi igazgatóságok gyorsan és hatékonyan avatkozzanak be a rendkívüli szárazság hatásainak enyhítéséért.

Az intézkedések eredményeként:

• több mint 203 millió köbméter vizet tartottak meg a medrekben;
• több mint 156 millió köbmétert a holtágakban és a tározókban;
• csaknem 1,5 millió köbmétert táji elárasztással;
• 689,5 millió köbmétert pedig a duzzasztók bögéiben.

A vízpótlásba bevont többlet-csatornaszakaszok hossza elérte a 848 kilométert, a vízrendszer-fejlesztési beavatkozásokkal érintett terület pedig meghaladta a 114 ezer hektárt. Az aszálykezelésben több mint ezer ember dolgozott – ismertette Nagy István.

Szemléletváltás kezdődött a vízgazdálkodásban

A volt agrárminiszter szerint az előző kormány megteremtette a vízgazdálkodási szemléletváltás törvényi és támogatási hátterét.

„Törvényi hátteret és támogatási rendszert biztosítottunk a Vizet a tájba! programnak, a belvizek megőrzésének, az ártéri és fokgazdálkodás megteremtésének, valamint a termesztett növényi kultúrák megváltoztatásának elősegítéséhez”

– sorolta. Nagy István szerint az aszályvédelmi és vízvisszatartási intézkedések, a csapadék megőrzése, valamint a kevesebb talajforgatással járó művelési módszerek ösztönzése egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyi szárazság kevésbé viselje meg a magyar mezőgazdaságot, mint a 2022-es történelmi aszály.

„Négy évvel ezelőtt csaknem 1,5 millió hektárt érintett az aszálykár, míg tavaly mintegy 500 ezer hektárnyi területről érkezett kárbejelentés”

– mutatott rá a volt agrárminiszter.

A jelenlegi kormánynak végre cselekednie kellene

Nagy István hangsúlyozta: az aszály következményeit teljes mértékben megszüntetni nem lehet, a mezőgazdasági károk azonban jelentősen mérsékelhetők.

Rövid távon gyors és célzott segítséget kellene nyújtani a legsúlyosabban érintett gazdálkodóknak, egyebek mellett kedvezményes hitel-, garancia- és kárenyhítési programokkal, valamint az öntözéshez szükséges infrastruktúra biztosításával.

Hosszabb távon a vízvisszatartásra és az öntözési infrastruktúra fejlesztésére kellene helyezni a hangsúlyt. Ennek része lehetne

• új tározók építése;
• a csatornarendszerek korszerűsítése;
• a talaj vízmegtartó képességét javító gazdálkodási módszerek támogatása;
• a víztakarékos öntözési technológiák elterjesztése;
• az aszályt jobban tűrő növényfajták alkalmazása;
• valamint a kutatás-fejlesztés és a gazdálkodók szakmai támogatásának erősítése.

Kitört az árháború, veszélyben a magyar dinnye

A volt agrárminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az ország medencejellegéből adódó kiszolgáltatottságát tovább súlyosítja, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő aszályos és árvizes időszakok. Ezért az árvízvédelmi és aszályvédelmi intézkedéseket egymással összehangolva kellene végrehajtani. Felidézte: Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét az Európai Unió Tanácsa 2022. december 15-én fogadta el, az előző kormány azonban politikai okokból nem jutott hozzá a szükséges forrásokhoz.

„Négy év késlekedése szárad az európai döntéshozók lelkén. Pedig a választás óta eltelt időszak folyamatait nézve éppen a Tisza-kormány intézkedései vetnek fel súlyos jogállamisági aggályokat. De a politika már csak ilyen: egyszer majd fordul a történelem kereke, és helyére kerül az igazság”

– fogalmazott.

A Tisza-kormány június 9-én benyújtotta a módosított tervet, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. Nagy István szerint ezzel rendelkezésre állnának a szükséges források, a kormánynak már csak intézkednie kellene.

„Dönteni és cselekedni kellene, ehelyett nincs összehangolva a munka a két érintett minisztérium között. Eredményt kellene hirdetni a korábban benyújtott öntözésfejlesztési pályázatoknál, és új pályázatokat is ki kellene írni, de sajnos, nem történik semmi”

– bírálta a kabinetet. Szerinte ez a nyár anélkül múlik el, hogy az új kormány bármilyen érdemi intézkedést tett volna a klímaváltozás és az aszály következményeinek enyhítésére.

„Nagyon súlyos gazdasági kárai lesznek ennek a halogató, döntésképtelen politikának”

– jelentette ki zárásként Nagy István.

Origo.hu

Nagy István szerint súlyos ára lesz a döntésképtelen politikának – Fotó: Facebook/Nagy István