Baka Andrást választották köztársasági elnöknek. Az Országgyűlés tiszás többsége 140 szavazattal döntött arról, hogy Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke legyen Magyarország következő államfője.

A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét – akit a kormánypárti Tisza-frakció jelölt államfőnek – titkos szavazáson, 140 igen és 6 nem vokssal választották meg a képviselők. A parlament azért választott új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény tizenhetedik módosításával Sulyok Tamás államfői mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt.

Jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át. Baka András a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép államfői hivatalába.

Baka szembenézésről beszélt

Baka András megválasztása utáni beszédét azzal kezdte: „Nagy megtiszteltetés, elismerés és kivételes bizalom számomra az Országgyűlés határozata. Váratlan, zavarba ejtő és megtisztelő volt a jelölés. Váratlan, mert hosszú szakmai életút után az ember nem keres újabb kihívásokat.”

Azért vállaltam a felkérést, mert úgy gondolom, Magyarország történetének olyan időszakához érkezett, amikor az állam működéséről, az alkotmányosságról és az ország közösségéről komoly gondolkodásra van szükség – fogalmazott Baka András, hozzátéve: „A társadalom többsége felszabadulást és reményt érez, mások csalódottságot és bizonytalanságot. Egy demokratikus társadalomban ez nem rendellenesség, hanem természetes állapot. Az új korszak kezdetén nem kerülhetjük el a szembenézést. Tudnunk, értenünk kell, hogyan jutottunk idáig. Egygenerációnyi időt vesztegetett a nemzet, miközben a rendszerváltás éltanulójából a sereghajtó országok közé süllyedt. Magyarország olyan súlyos válságba került, amely a jogállam, a gazdaság, a társadalom, az államháztartás, az energiaháztartás, a vízgazdálkodás és a közlekedés területét egyaránt érinti. Tragikus helyzetben van az egészségügy, az oktatás, a gyermekvédelem.”

Baka András szerint a közös javak jelentős része magánérdekbe került. „A jogállam nem csak attól működik, hogy vannak szabályai, hanem az emberek elhiszik, hogy ezek a szabályok mindenkire vonatkoznak” – húzta alá a megválasztott államfő, aki szerint Budapestet és a vidéket, a fiatalt és az időset, a hívőt és a nem hívőt, a jobboldalit és a baloldalit, a konzervatívot és a liberálist, a kisebbséget és a többséget, a gazdagot és a szegényt egymással szembeállították.

Egyszerre követel ez igazságtételt és önmérsékletet – rögzítette Baka András, világossá téve: „Nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra. Akik csalódtak, nem kell megtagadni a meggyőződésüket ahhoz, hogy ugyanannyi hely jusson nekik a jövő Magyarországán.”

Baka András szerint valami rendkívüli történt a nemzet életében, a szabadság iránti igény, ami korábban elszórtan jelent meg, „egyszer csak a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben talált visszhangra. Ami korábban egyes emberek kritikája, tiltakozása volt, abból széles társadalmi akarat lett. Ebben fontos szerepe volt annak, hogy a valóságot egyre nehezebb volt elfedni. A legkisebb településekre is eljutottak olyan vélemények, tapasztalatok, amelyeket az emberek hosszú éveken keresztül nem hallottak”.

A megválasztott államfő úgy látja, ebben a folyamatban nagy szerepet vállaltak a fiatalok. Baka András hangsúlyozta, tévedés lenne azt hinni, hogy a választási eredmény önmagában helyreállítja a jogállamot. Szükség van demokratikus és működő alkotmányos kultúrára is, amelyben a hatalom korlátozása nem akadály, a politikai ellenfél nem ellenség, a kritika nem árulás, a kompromisszum pedig nem gyengeség.

Különös jelentősége van annak is, hogyan értelmezi szerepét a köztársasági elnök. Az Alaptörvény azt mondja, hogy a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Számomra ez mindenekelőtt pártpolitikai semlegességet jelent, de nem értéksemlegességet – árulta el Baka András, hozzátéve: „A köztársasági elnöknek egy ellentétektől feszített, sokszínű közösség képviseletében mindig el kell ismernie a különböző nézetek legitimitását. Feladata nem az, hogy mesterséges egyetértést teremtsen ott, ahol az valójában nincs. Inkább annak a képviselete, hogy az eltérő nézeteket valló polgárok ugyanannak a nemzetnek egyenjogú tagjai. A nemzet egysége nem azt jelenti, hogy mindannyian ugyanazt gondoljuk. Azt jelenti, hogy mindannyian egyenlő méltósággal és jogokkal tartozunk ugyanahhoz a nemzethez. Meghatározónak tartom azt is, hogy a köztársaság elnöke az alkotmányos rend, az Európai Unió és a magyar nemzet történelmi alapértékeit kövesse, erősítse.”

Baka András szerint Magyarországon olyan rendszer épült ki, amelyben egy párt fogva tarthatta az országot, a végére pedig kialakult a rendeleti kormányzás, az állam nem felelt meg a hatalmi ágak tényleges elkülönülésének, a fékek és ellensúlyok működő rendszerének, „mindannyiunk felelőssége, hogy még egyszer ne jöhessen létre ilyen rendszer Magyarországon”. Baka András hangsúlyozta, a köztársasági elnök nem írhat alá törvényeket pusztán formalitásként, és nem tekintheti magát a kormány meghosszabbított kezének, nem hallgathat akkor, amikor az alkotmányos működés forog kockán.

Baka András úgy látja, egy alkotmány stabilitását az adja, ha a társadalom is magáénak tekinti. Ha csak a pillanatnyi többség hozza létre az új alkotmányt, akkor ugyanazt a hibát követik el, aminek a következményeit most próbálják felszámolni. A megválasztott államfő széles körű társadalmi és szakmai vitát, valamint valódi politikai egyeztetést szorgalmazott.

A megválasztott államfő nemzeti érdeknek nevezte a szövetségesekkel való viszony rendezésében történő részvételét is. Baka András a határon túli magyarság jogainak védelmét is kiemelte, a kölcsönös tiszteletre és az európai keretekre támaszkodva. Baka András úgy vélekedett, a történelemben nincs visszaút, megváltozott a világ. „A változás nem egy elveszett múlt helyreállításának lehetősége. Arra kaptunk lehetőséget, hogy tanuljunk abból, amit jól csináltunk, és abból is, amit elrontottunk. Nem egy régi Magyarországot kell visszakapnunk. Az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e olyan országgá válni, ahol egy gyerek jövőjét nem a születési helye dönti el, ahol egy tanár vagy ápoló munkája megbecsülést jelent.” Baka András beszédét azzal zárta, hogy az állam nem önmagáért, hanem az emberért van.

A Fidesz és a KDNP távol maradt a szavazástól

A Fidesz és a KDNP nem vett részt a köztársasági elnökről szóló szavazáson, szerintük illegitim a helyzet, ami Sulyok Tamás eltávolításával előállt. Tóth Máté a Mi Hazánk jelöltje nem rendelkezett kellő számú ajánlással, így nem válhatott hivatalos jelöltté. Így a tiszás képviselők egyetlen jelölt közül választhatták ki Magyarország következő köztársasági elnökét.

Baka András megválasztása már akkor nagyon valószínűnek tűnt, amikor pár hete Magyar Péter egy közös fotót posztolt vele és Ruff Bálinttal a Facebook-profilján. Hasonló fotót tett még ki a miniszterelnök Romsics Ignáccal és Fülöp Botonddal is. Sajtóhírek szerint az előbbi nem vállalta a felkérést.

A Tisza-frakció végül Baka Andrást jelölte. A volt főbíró személyét több irányból is támadások érték már megválasztása előtt. A tiszás kommentelők a társadalmi egyeztetés újbóli teljes hiányát vetették a kormánypárti frakciótagok szemére. A jobboldalról pedig Baka korábbi bírói szerepvállalását kritizálták, ugyanis a volt főbíró Strasbourgban a sortűzperek egyik elítéltjének az ügyében döntött a gyilkos javára, míg a 2006-os rendőrterrort követő ügyekben a semmisségi törvény alkalmazása ellen érvelt, ezzel a tüntetők ellenében állást foglalva.

Baka Andrást 2011-ben a Fidesz-kormány a Legfelsőbb Bíróság megszüntetésével távolította el hivatalából. A sértett egykori főbíró most Sulyok Tamás hasonló módon történt eltávolítása után veszi fel a köztársasági elnöki hivatalt.

Magyar Nemzet, Mandiner

Címlapkép: Baka András megválasztott köztársasági elnök beszédet mond az államfõválasztáson az Országgyûlés rendkívüli plenáris ülésén 2026. augusztus 11-én. A Legfelsõbb Bíróság volt elnökét – akit a kormánypárti Tisza-frakció jelölt államfõnek – titkos szavazáson, 140 igen és 6 nem vokssal választották meg a képviselõk.
MTI/Koszticsák Szilárd