Feltételeket szabna a multikra kivetett különadók kivezetésének a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA), hangzott el a szervezet csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyet ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA elnöke és Heizler Norbert, a szervezet operatív igazgatója tartott.

„A folyamatos támadások a hatalom részéről azt mutatják, hogy a hatalom fél. A hatalom retteg attól, hogy a nemzeti erők újra visszatérnek, és elszámoltatják őket azokért a tetteikért, amelyeket az elmúlt időszakban már megvalósítottak, vagy éppen amire készülnek. Éppen ezért tehát azt gondoljuk, hogy ennek a folyamatnak igenis elejét kell venni. Fel kell hívni a magyar emberek figyelmét arra, hogy akik aggódnak a hazáért, akik aggódnak a nemzeti vagyonért, akik aggódnak Magyarország jövőjéért, azok nincsenek egyedül! Mi velük vagyunk, és támogatjuk őket mindig, amikor szükség van rá. Nem csak a békemenetek útján állunk ki a magyar érdekek mellett, hanem folyamatosan, a nap minden pillanatában azért dolgozunk, hogy a magyar emberek, úgy a vállalkozások, mint a természetes személyek biztonságban legyenek a saját hazájukban” – jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán a tájékoztató kezdetén.

A CÖF-CÖKA elnöke elmondta: a sajtótájékoztató apropója a nemzeti nagyvállalatokkal, kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos, a hatalom által elkövetett támadásokkal szembeni határozott fellépés.

„Az elmúlt napokban felháborodott és elkeseredett leveleket kaptunk a szellemi honvédőktől, a velünk kapcsolatban álló honfitársainktól azzal kapcsolatban, amit egy magyar nagyvállalatnak az úgynevezett RRF-pályázatokból történő kizárása kapcsán tapasztalhattunk” – jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán, majd felelevenítette: a magyar állam az elmúlt 16 évben nagyon sokat tett azért, hogy azt a történelmi és gazdasági értelemben is igazságtalan helyzetet reparálja, miszerint a stratégiai gazdasági ágazatok jelentős része külföldi kézben volt. A bankszektorban, a tömegkommunikációban, az építőiparban számos olyan cég volt, amelyek külföldi tulajdonban voltak és folyamatosan vagy időszakosan, de Magyarországon munkát, megbízást kaptak, azonban a tőkét, a nyereséget kivitték az országból.

„A nemzeti civilek számára elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi internacionalista kormány a magyar nagytőkéseket, a magyar nagyvállalkozásokat és a kkv-szektort támadja. Követeljük, hogy a hatalom, amelynek most már papírja van arról, hogy jogszerűtlen ügyészi akció keretében vegzálta a legnagyobb ellenzéki pártot, a nemzeti oldal fő erejét, vonja vissza azokat az intézkedéseit, amelyekkel a nemzeti oldal, a nemzeti nagyvállalkozói szféra, a kkv-szféra és a civil szféra szereplőit zaklatja. El a kezekkel azoktól a cégektől, amelyek tisztességes munkát folytatnak például a magyar energiaszektorban, a kommunikáció terén! ”

– hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán, majd átadta a szót Heizler Norbertnek a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány főigazgatójának, aki elmondta: a CÖF-CÖKA 2016-ban kistermelői közösségek megalakulását szorgalmazta azzal a céllal, hogy szerte az országban kiépülhessenek a rövid ellátási láncok. Ezzel a helyi gazdálkodókat, termelőket és feldolgozókat sikerült összekötni a helyi kiskereskedelmi üzletekkel. A gazdálkodóknak befőző automata adományt is nyújtottunk szerte az országban a termelési kapacitásaik növelése, illetve diverzifikálása érdekében, hangzott el a tájékoztatón, ahol arról is szó esett, hogy a CÖF-CÖKA rendszeresen konzultált a hazai kiskereskedelmi üzletláncokkal és külföldi tulajdonú kiskereskedelmi áruházláncok hazai vezetőivel a magyar lakosság érdekében, illetve szorgalmazta a magyar termékek minél nagyobb arányú külföldre exportálását is.

Heizler emlékeztetett: a kormány által kivezetésre kerülő multi-különadóval kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy nem szabadna egy tollvonással eltörölni ezt az adónemet, hanem meghallgatva a civilek hangját, például egy olyan megoldással kellene évről évre csökkenteni, hogy az így a multik számára megspórolt összeg egy részét bérfejlesztésre fordítsák, illetve biztosítsanak lehetőséget a magyar termékek exportálásának.

„Ezen javaslatainkat több szakszervezettel egyeztettük és meglátásaink szerint óriási igény lenne rá mind munkavállalói mind beszállító, illetve vásárlói oldalról is” – hangzott el.

2026-ban új fejezet nyílt Magyarország történetében. 2002 és 2010 között egyes számítások szerint közel 190 vállalat állami tulajdonrészét értékesítették. Az elmúlt időszakban rengeteg, a 2010 előtti időkben privatizált állami vállalatot, illetve vállalatrészt vásárolt vissza a magyar állam. Ezek közé tartozik többek között a Mol, a Budapesti Nemzetközi Repülőtér, közművállalatok, azaz víz, áram- és gázszolgáltatók, így például a Főgáz, Démász. Miért fontos, hogy ezek a cégek magyar kézben legyenek?

Az önállóság növelése, a kiszolgáltatottság csökkentése a cél az állami vagyongyarapításnak ezen cégek esetében. Így tudta a kormányzat elindítani és fenntartani a lakossági rezsicsökkentést is, emelte ki Heizler.

Az állami támogatással megvalósult beruházásaik a magyar nemzeti vagyont növelték, nem egy külföldi tulajdonú társaság külföldi érdekkörét gazdagították de mondhatnánk azt is, hogy itthon hasznosultak a beruházástámogatások. 2010 és 2024 között mintegy 10 000 milliárd forinttal nőtt a nemzeti vagyon.

• Az időszak első nagy tranzakciója a MOL 21,2 százalékos részvénycsomagjának megvásárlása az orosz Szurgutnyeftegaztól 2011-ben.
• Az állami tulajdonú MVM 2013-ban vásárolta meg a német E.ON-tól a magyarországi földgáztárolókat és a földgáz-nagykereskedelmi üzletágat.
• Nagy telekommunikációs céggel 2023-ban bővülhetett az állami vagyonportfólió. A Vodafone hazai leányvállalata került eladósorba, a részvények 49 százaléka került állami tulajdonba. A többségi tulajdonrészt a 4iG szerezte meg. Ez az üzlet volt a rendszerváltoztatás utáni időszak addigi legnagyobb vállalati felvásárlása Magyarországon. Még ugyanebben az évben egy eszközcsere révén az állam részesedése a Vodafone-ban 24,5 százalékra csökkent, miközben a szektor stratégiai infrastruktúrakezelését végző vállalatában, az Antenna Hungáriában 19,5 százalékos tulajdonrészt szerzett.
• A közlekedési szektorban a legjelentősebb állami vagyongyarapodást a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlása jelentette. 2024 nyarán a Budapest Airport Zrt. 80 százaléka került ismét magyar állami tulajdonba. A budapesti repteret működtető cég többségi tulajdonrészét 2005-ben privatizálta a Gyurcsány-kormány külföldi érdekeltségű befektetőknek.

Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA elnöke (b) és Heizler Norbert, a CÖF-CÖKA főigazgatója sajtótájékoztatót tart 2026. augusztus 13-án – Fotó: Civilek.info