Az Alkotmánybíróság hétfőre hagyta a nagy döntést: marad-e Sulyok Tamás köztársasági elnök?

Szerző: civilek.info

BELFÖLD, KIEMELT

Alkotmánybíróság

Nem született döntés valamennyi, a Fidesz és a KDNP által megtámadott Alaptörvény-módosítás ügyében az Alkotmánybíróság augusztus 13-i ülésén. Az Alkotmánybíróság hétfőn veszi ismét napirendre a Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetésével, az alkotmánybírói korhatárral és a képviselői cikluskorláttal kapcsolatos indítványokat.

Hiába szerepeltek a napirenden az Alkotmánybíróság augusztus 13-i ülésén az Alaptörvény módosítását támadó fideszes indítványok, a testület nem döntött valamennyi kérdésben. A Népszava szúrta ki, hogy ma már nem érdemes várni a döntésre: a köztársasági elnöki megbízatás megszűnésével, a képviselői cikluskorláttal és az alkotmánybírói korhatárral kapcsolatos utólagos normakontroll-indítványok az augusztus 17-i teljes ülésen szerepelnek ismét a testület előtt.

Az Alkotmánybíróság augusztus 13-i ülésén meghozta első érdemi döntését az ellenzéki pártok utólagos normakontroll-indítványai ügyében.

A testület hatáskör hiányában visszautasította a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (kekva) vonatkozó alaptörvény-módosítást támadó indítványt. A testület többsége ugyanis úgy látta: annak eldöntése, hogy egy szabály kellően általános, normatív vagy éppen túlzottan konkrét-e, már magának a rendelkezésnek a tartalmi értékelését jelentené, ez pedig nem tartozik a testület hatáskörébe.

Szerintük ugyanis csak olyan elemeit vizsgálhatják a módosításnak, amelyek

  • az eljárási rend megsértésére,
  • a szavazásra, illetve
  • a jogi keretekre

vonatkozik. A módosítás azonban minden esetben az Országgyűlés feladata.

Az Alkotmánybíróságnak így három ügy maradt jövő hét hétfőre

Mint ismeretes, a Fidesz és a KDNP összesen négy pontban támadta meg a Tisza-kormány által elfogadott 16. és 17. alaptörvény-módosítást:

Alkotmánybírói korhatár: a bírák és alkotmánybírók 70 éves felső korhatárának visszaállítása, aminek következtében a testület 15 tagja közül többeknek (köztük Polt Péter elnöknek) szeptember 1-jével távoznia kell.

Az államfő megbízatásának megszűnése: a módosítás azonnali hatállyal megszüntette Sulyok Tamás köztársaság elnöki tisztségét.

Képviselői cikluskorlát: az Alaptörvény új szabálya szerint nem szerezhet parlamenti mandátumot az, aki legalább 12 évig vagy három cikluson keresztül már országgyűlési képviselő volt.

Baka András hivatalba sem léphet?

A Fidesz kezdettől fogva alkotmányellenesnek és a jogállamiságot sértő lépésnek nevezte Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését. Ennek ellenére július 13-án az Országgyűlés tiszás többsége elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette a köztársasági elnök megbízatását. Az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén megválasztották Magyarország új köztársasági elnökét, Baka Andrást. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a folyamatban, mivel azt illegitimnek tartja, így jelöltet sem állítottak.

Érdemes megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróságon – egy kivétellel – továbbra is a Fidesz által jelölt és megválasztott alkotmánybírák hozzák meg a döntést.

Polt Péter elnöknek, valamint három, 70 év feletti bírótársának ugyanis csak szeptember 1-jén szűnik meg a mandátuma. Az alkotmánymódosítás egyedül Hende Csaba volt honvédelmi miniszter és fideszes országgyűlési képviselő megbízatását szüntette meg azonnali hatállyal, a helyére pedig a Tisza Sonnevend Pált választotta meg.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász korábban azt mondta: ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti azt a rendelkezést, amely alapján Sulyok Tamás megbízatása megszűnt, akkor jogilag úgy kell tekinteni, mintha ez a rendelkezés soha nem is létezett volna. Mivel Sulyok mandátuma kizárólag erre a szabályra hivatkozva szűnt meg, és más okból nem ért véget, az eredeti, ötéves köztársasági elnöki megbízatását folyamatosnak kell tekinteni.

Sulyok Tamás visszatérhet a Sándor-palotába?

Tehát nem arról lenne szó, hogy Sulyok Tamás újra köztársasági elnök lesz, hanem arról, hogy jogilag végig ő maradt az államfő – emelte ki. Ebben az esetben Baka András nem is léphetne hivatalba, hiába választották meg. Elképzelhető ugyan politikai vita vagy konfliktus a helyzetből, közjogilag azonban nem létezhetne két köztársasági elnök egyszerre – mutatott rá.

Origo.hu

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Tisztelettel kérjük a magyar magánszférát, támogassa a CÖF-CÖKA küldetését annak érdekében, hogy még eredményesebben, együtt szolgálhassuk a közjót!


Bankszámlaszámunk: UNICREDIT BANK 10918001-00000064-35950004