Régi babonák, különös népszokások és máig élő hagyományok kapcsolódnak az államalapítás ünnepéhez. Mutatjuk, milyen érdekességeket tartogathat még számunkra augusztus 20.

Az új kenyér ünnepe 

Augusztus 20-a nem csak az államalapítás ünnepe, hanem az új kenyéré is. Ugyanis az évben ekkor ehetünk először a frissen learatott búzaszemekből készült lisztből és kenyérből. Az aratás végét hatalmas bálokkal és lakodalmakkal szokás ünnepelni, hiszen ezzel egyidőben a munka időszaka is lezárul. A ropogós vekni jelképezi az otthont és az életet, hiszen egyik fő alapélelmiszerünk.

Kevesebb szúnyog

A nép hiedelmek szerint Szent István király napján fejezik le a „szúnyog királyt”. Ettől a naptól kezdve egyre kevesebb vérszívó rovarral találkozhatunk. Ez több mint valószínű, hogy nem így van. De az valóban igaz, hogy a nyár végéhez közeledve ők is fokozatosan tűnnek el.

Időjárás előrejelzés 

Az országban sokan úgy tartották, hogy augusztus 20-a úgynevezett negyvenes nap. Ez annyit takar, hogy őseink sokáig abban hittek, hogy az ünnepnap időjárása még negyven napig velük lesz. Mindenki imádkozott a napsütésért és jó időért, hogy az aratást és betakarítást kényelmesen elvégezhessék a nyár végéig.

Útnak indulnak a gólyák 

A népi hiedelmek szerint az államalapítás ünnepén indulnak útnak a gólyák. Augusztus 20-át sokan tartják választóvonalnak a nyár és az ősz között. Bizonyára a szárnyasok költözésnek nem az ünnephez van köze, hanem a teleléshez. Melegebb helyet keresnek maguknak a hidegebb hónapokra, majd jövőre ismét visszatérnek.

Milyen lesz a termés?

Az augusztus 20-án az időjárás nem csak az elkövetkezendő negyven nap miatt volt fontos, hanem a termés miatt is. A gazdák úgy gondolták, ha ezen a napon szép az idő, akkor bőséges termésre számíthatnak. Régebben a málnaszedés időszaka is ekkor kezdődött. Ma már a változó klímának köszönhetően pont ilyenkor zárul le az ízletes gyümölcs szezonja.

Férfjfogó babona

A babona szerint ha a lányok Szent István Király estéjén éjfélkor merítenek a kútból vizet, és azzal fürdenek, akkor reggel találkoznak jövendőbeli férjükkel.

Az alvó szellemek

Augusztus 20-a után nem tanácsos éjfél után szabad vízben fürdeni. A babona úgy tartja, hogy a vízi szellemek ekkor térnek nyugovóra, és aki rosszkor rossz helyen fürdik, felébresztheti őket.

Az aratók ünnepe

A földművelők országszerte ekkor tartották az arató ünnepeket, hogy méltón lezárják a munka és szezon végét. Régebben az új kenyér napján a első elkészült cipót ekkor vitték a templomba, hogy megáldják. A kalászkoszorús lányokat lovaskocsin követték az emberek, így született meg az aratási felvonulás. Az első ilyen ünnepet Szegeden rendezték meg.

A Szent Jobb körmenete

A Szent Jobb a magyar nemzet egyik legfontosabb ereklyéje. A monda úgy tarja, hogy a díszes ereklyetartóban Szent István király mumifikálódott jobb keze található. Mária Terézia uralkodása kezdetén a Szent Jobbot Bécsbe vitette, majd később visszaküldte Budapestre. Azóta ez tisztelgő hagyománnyá vált az államalapító előtt, és minden évben augusztus 20-án megtartják a körmenetet és a relikviát végig viszik a városon.