Szerdán lép hivatalba Baka András, akit augusztus 11-én választott meg köztársasági elnöknek az Országgyűlés. A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét a Tisza-frakció jelölte, és a titkos szavazáson 140 igen szavazatot kapott. Megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tart.
Szerdán lép államfői hivatalába Baka András. Az Országgyűlés augusztus 11-én választotta meg köztársasági elnöknek Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, akit a kormánypárti Tisza-frakció jelölt. Baka Andrást a titkos szavazáson 140 igen és 6 nem vokssal választották meg a képviselők, a Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson. A megválasztást rögzítő országgyűlési határozat szerint az új államfő augusztus 19-én lép hivatalba, és az alaptörvény 17. módosításának értelmében megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól. A parlament azért választott új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfői mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át.
Az április 12-i választás éjszakáján Magyar Péter, a Tisza elnöke felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt – és több, a korábbi Orbán-kormány által kinevezett állami vezetőt – hogy távozzon hivatalából.
Ezt még több alkalommal megismételte, május 31-éig adva határidőt a lemondásra, és jelezte: ha nem mond le, a kapott felhatalmazással élve eltávolítják Sulyok Tamást a hivatalából. Az államfő nem tett eleget a felszólításnak.
Június 1-jén a kormányfő az igazságügyi miniszter társaságában felkereste a köztársasági elnököt, majd bejelentette: ha Sulyok Tamás nem mond le tisztségéről, leváltása érdekében módosítják az alaptörvényt.
A kormány július 4-én nyújtotta be az alaptörvény 17. módosítását kezdeményező javaslatot, amely kimondta: a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és helyére az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés köztársasági elnököt választ – írja a Magyar Nemzet.
A Fidesz szerint Baka megválasztása illegitim
A Fidesz és a KDNP tiltakozott a tervezett alkotmánymódosítás ellen, és július 9-én a tiszás önkényuralom kiépítése és az államfő elmozdítása ellen szervezett tüntetést a Sándor-palotánál.
Az Országgyűlés július 13-án elfogadta az alaptörvény 17. módosítását, Sulyok Tamás pedig 5 nap múlva bejelentette, hogy aláírja azt, de súlyos tartalmi ellenvetéseit fejezte ki, a módosítást a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájának nevezte.
Július közepén Polgár Judit sakkolimpiai bajnok köztársasági elnökké választását javasolta a tudomány, kultúra és sport tizenhat szereplője, majd Magyar Péter is, azonban Polgár Judit nem vállalta a pozíciót.
A kormányfő a következő hetekben találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki 2024-ben Vidéki Prókátor néven hívta fel a sajtó figyelmét a kegyelmi ügyre, Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, akadémikussal és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.
A Tisza-frakció augusztus 8-án Baka Andrást jelölte köztársasági elnöknek. A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre, de a jelölés érvényességéhez szükséges 40 képviselői aláírást a hatfős frakció nem csatolta. A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja nem vett részt az új köztársasági elnök megválasztásában, mert illegitimnek tartja Sulyok Tamás eltávolítását.
Ifj. Lomnici Zoltán: Baka András bűnrészes, a jelölése több szempontból visszás
Élesen bírálta Baka András köztársasági elnöki jelölését ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA elnöke. Szerinte a Tisza által jelölt volt bírót a magyar jobboldallal szembeni sértettsége és korábbi ellenzéki szerepvállalása is alkalmatlanná teszi arra, hogy az államfői tisztséghez kapcsolódó, a nemzet egységét kifejező szerepet betöltse. Ifj. Lomnici a jelölési eljárást emellett illegitimnek nevezte.
Baka András személye vonatkozásában a pozíció szempontjából megfelelő a szakmai múlt, ugyanakkor a magyar jobboldallal szembeni sértettség, és az ebből fakadó elmúlt években tanúsított nyílt ellenzéki szerepvállalás elválaszthatatlan, mintegy természetes egységet alkot, ahogy erre Pokol Béla korábbi alkotmánybíró is rámutatott – nyilatkozta korábban a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán arra reagálva, hogy a Tisza-frakció Baka Andrást javasolja köztársasági elnöknek. Az alkotmányjogász szerint Baka nem csak az egyik 1956-os sortűzperben, az ún. Korbély-ügy kapcsán elfoglalt vállalhatatlan jogi álláspontja miatt nem képes megfelelni a nemzet egységét kifejezni köteles magas közjogi státusszal járó elvárásnak.
Baka András 74 évesen az államfő-jelölési folyamatban való részvétele által legitimálta azt a nem csupán jogellenes, de saját életkora szempontjából is visszásnak nevezhető helyzetet, hogy visszamenőleges hatállyal bocsátanak el 70. életévüket már betöltött alkotmánybírákat
– jegyezte meg az akotmányjogász.
A jogász hangsúlyozta, hogy emellett a választási procedúra
„ab ovo illegitim jellegére is fel kell hívni a figyelmet.”
Szerinte Sulyok Tamás köztársasági elnököt nem csupán alkotmányellenesen mozdították el hivatalából, de az államfői tisztséget és az ő emberi méltóságát is durván megsértették.
„Ahogy Zlinszky János Professzor fogalmazott, az életünk megszüntethető, annak méltósága nem elvonható. Az azzal szembeni támadás természet-ellenes, természet elleni bűn, semmiféle jogi, gazdasági vagy hatalmi indokkal nem alátámasztható vagy menthető”
– tette hozzá. Az alkotmányjogász szerint e tekintetben Baka András bűnrészes amennyiben elfogadja a jelölést, és ha úgy fordul a történelem, neki is felelni kell tettéért.
Az Alkotmánybíróság lesöpörte az ellenzéki pártok beadványát
A két ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz is fordult az alaptörvény 17. módosításával kapcsolatban. Ha a beadványnak helyt adott volna a testület, akkor az az abszurd helyzet is előállt volna, hogy két köztársasági elnöke lett volna Magyarországnak. A testület augusztus 17-én végül hatáskör hiányára hivatkozva visszautasította a beadványt.
Fontos megemlíteni, hogy korábban Sulyok Tamás is az Alkotmánybírósághoz fordult, ám hét alkotmánybíró közölte, hogy személyes érintettsége miatt nem vesz részt a folyamatban, így határozatképtelenné vált a már meghirdetett ülés, amin Sulyok Tamás köztársasági elnök indítványát tárgyalták volna.
Borítókép: Baka András – Fotó: Facebook/Tisza Párt