Törökország, Pakisztán és Szaúd-Arábia nemrég közös védelmi megállapodást írt alá Mekkában. A Mekkai Közös Védelmi Megállapodás kapcsán sokan egy megszületőben lévő iszlám NATO-t emlegetnek, azonban az együttműködés jelentőségét máshol érdemes keresni.
A megállapodást 2026. augusztus 7-én a Szaúd-arábiai Mekkában írta alá Recep Tayyip Erdogan török elnök, Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös, valamint Sehbáz Saríf pakisztáni miniszterelnök. A védelmi megállapodás üzenete jelentős – írja az Origo.
Természetesen a megállapodás megszületése nem független a iráni konfliktustól, habár az aláírók hangsúlyozták, hogy a megállapodás nem egyetlen ország ellen irányul. A mekkai megállapodás legérdekesebb pontja azonban kétség kívül az a NATO 5-ös cikkelyéhez hasonló, közös védelmet előirányzó szakasz. A paktum ugyanis rögzíti, hogy a három ország bármelyike ellen irányuló fegyveres támadást mindhárom ország elleni támadásnak minősül.
Habár nem ez volt az első védelmi megállapodás a térségben, hiszen Szaúd-Arábia és Pakisztán már korábban is aláírt egy hasonlót, azonban az nem tartalmazott ilyen pontot.
A korábbi megállapodás főként a közös katonai gyakorlatokra, logisztikára és információ cserére vonatkozott. A mostani megállapodás azonban minden jel szerint egy szorosabb együttműködés első lépése. Ahhoz azonban, hogy ennek a jelentőségét megérthessük érdemes Washington irányába is kitekintenünk.
Az Egyesült Államok kül- és védelmi politikája gyökeresen megváltozott Donald Trump elnöksége alatt. Washington szinte kivétel nélkül minden szövetséges ország számára jelezte, hogy nagyobb védelmi kiadásokat, és ezzel együtt nagyobb felelősségvállalást is elvár a biztonság kérdésében. Az iráni háború pedig tökéletesen megmutatta az öböl menti szövetséges országok sebezhetőségét.
Az Irán ellen folyó háború még tart, azonban az amerikai szerepvállalás idővel véget ér. Az azonban nagy kérdés, hogy milyen konfrontációs vonalak alakulnak majd ki, és mihez kezdenek a régió országai ezekkel a későbbiekben. Izrael további hadműveleteinek hatásai és az esetlegesen lappangó, korábbi konfliktusok kirobbanása pedig nagyon is valós veszély az Egyesült Államok kivonulása után.
Pakisztán, Törökország és Szaúd-Arábia pedig úgy látszik megérezte a változó szeleket.
Az Iszlám NATO-t kiáltani még korai lenne
A paktum valóban mutat hasonlóságokat a NATO-val, hiszen alapvetően ez is egy védelmi szövetség, azonban hosszú időre lesz szükség ahhoz, hogy az érintett három ország akár csak megközelítő infrastruktúrát tudjon kiépíteni. Az első lépések azonban már megtörténtek. Törökország védelmi iparát és katonai erejét ugyanis nem szabad alábecsülni.
Az ország közel félmillió katonával rendelkezik, emellett pedig rakéta, drón és lőszergyártó képességei is kiemelkedőek. Törökország szerepvállalása nélkül tehát lényegében nem is nagyon lehet régiós védelmi együttműködést építeni.
A helyzet azonban egyértelműen Szaúd-Arábia számára a legégetőbb, hiszen az ország már így súlyos iráni támadásokkal nézett szembe, védelmi képességei pedig közel sem kielégítőek, főleg ha az Egyesült Államokat kivesszük az egyenletből. Szaúd-Arábia azonban rendelkezik valamivel, ami nélkül a török haderő sem lenne működőképes, ez pedig az olaj.
A királyság képes lehet arra, hogy mind Törökországot, mind pedig Pakisztánt ellássa megfelelő mennyiségű üzemanyaggal, amely óriási előnyt jelenthet a logisztika terén.
Pakisztán szerepének megértéséhez nem kell messzire menni, hiszen ez az egyetlen iszlám ország amely rendelkezik nukleáris fegyverrel. Habár a most aláírt paktum nem említi a pakisztáni nukleáris ernyő kiterjesztését, azonban mindenképpen megágyazott egy ilyen lehetőségnek. Pakisztán számára pedig jól jöhet a segítség, hiszen min az indiai határ, mind pedig az afganisztáni határ mentén rendszeresek a konfliktusok, hiszen a régió több terrorista szervezetnek is otthont ad.
Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök, Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg és Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök (b-j) aláírja a Mekkai Közös Védelmi Megállapodást 2026. augusztus 7-én – Fotó: MTI/AP/Szaúdi Hírügynökség (SPA)