Szeptember 1-jétől 5 százalékról nulla százalékra csökken a kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek, valamint a humán gyógyászati célú magisztrális készítmények áfája. A kedvezmény ugyanakkor nem terjed ki automatikusan minden olyan készítményre, amelyet egy orvos receptre ír fel. A vény nélkül is megvásárolható készítmények pedig még akkor sem árusíthatók 0 százalékos áfakulccsal, ha az orvos felírja azokat receptre azért, hogy a tb-támogatással olcsóbbak legyenek – szemlézte a Világgazdaság cikkét a Magyar Nemzet.

Van ugyanakkor a készítményeknek egy köre, ahol a vénykötelességtől függetlenül is 0 százalék lesz az áfa: a humán gyógyászati célú magisztrális készítményeknél – vagyis azoknál a termékeknél, amelyeket a gyógyszertárban készítenek el receptúra alapján. A kozmetikai, valamint az állategészségügyi célú magisztrális készítmények viszont továbbra is 27 százalékos áfamérték alá esnek.  A társadalombiztosítás által támogatott vényköteles gyógyszerek ára ráadásul szabályozott, az árváltozásokat jelenteni kell a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek. A kormány tájékoztatása szerint ezért a gyártók és a forgalmazók nem tudják az áfacsökkentéssel párhuzamos áremeléssel „elnyelni” az adócsökkentést.

Változás jön a kézzel írt nyugták terén is

A vállalkozók számára is fontos határnap szeptember elseje. Keddtől ugyanis a kézi és a számítógéppel előállított nyugták adatairól is adatot kell szolgáltatni a NAV-nak. A hagyományos nyugtatömb tehát nem tűnik el, az így kiállított bizonylatok adatai azonban bekerülnek az adóhatóság rendszerébe. Az adatokat a nyugta kibocsátását követő három naptári napon belül, napi összesítésben és adómértékenkénti bontásban kell beküldeni. A NAV ugyanakkor négy hónapos átállási időszakot biztosít: ez 2026. szeptember 1-jétől december 31-ig tart.

Szeptember végével kivezetik a kamatstopot

Nem szeptember 1-jén, hanem a hónap végén jöhet az egyik legfontosabb pénzügyi változás. A kormány döntése alapján szeptember 30-ával vezetik ki a lakossági jelzáloghitelek kamatstopját a jelenlegi formájában. A még 2022-ben bevezetett intézkedés az érintett változó kamatozású lakáshiteleknél korlátozta, hogy a piaci kamatok emelkedése milyen mértékben jelenhessen meg az ügyfelek törlesztőrészletében. A kamatstop megszűnése ezért egyes adósoknál októbertől magasabb havi törlesztőrészletet jelenthet.

Hogy pontosan mekkora lesz az emelkedés, az többek között a fennálló tartozástól, a hátralévő futamidőtől, a hitelszerződés feltételeitől és az alkalmazott referencia-kamattól függ. Szeptember tehát a gyógyszertártól az iskolán és a NAV-on át egészen az Alkotmánybíróságig számos változást hoz. A legtöbb új szabály szeptember 1-jén lép életbe, a lakáshiteleseknek azonban a hónap végét is érdemes bekarikázniuk a naptárban.

Megkezdi működését a Vagyonvisszaszerzési Hivatal

Szeptember 1-jén kezdődik Unger Anna Róza megbízatása a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élén. Az Országgyűlés augusztus 28-án, titkos szavazással választotta meg a szervezet elnökének, a nyomozati elnökhelyettes pedig Tasnády Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze lett. Mindkettőjük megbízatása hat évre szól.

Az új hivatal feladata Magyar Péter terve szerint a közvagyonból jogellenesen kikerült vagyon feltárása és visszaszerzésének elősegítése. Az NVVH létrehozását és jogköreit már az indulás előtt komoly politikai vita övezte: a Fidesz-frakció bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a hivatalról szóló törvény miatt.

Változások az iskolásoknál is

Szeptember 1-jén, kedden kezdődik a 2026/2027-es tanítási év. Az alsó tagozatosoknál ugyanakkor a megszokotthoz képest változhat az iskolai nap felépítése is. Az oktatási tárca 14 pontos, „Legyen élmény a tanulás!” című szakmai ajánláscsomagja többek között

• 35 perces tanítási órák lehetőségével,
• az óraszámok rugalmasabb elosztásával,
• a házi feladat észszerű korlátozásával,
• hosszabb mozgásos szünetekkel,
• több mesével és élményszerűbb oktatással számol.

Fontos azonban, hogy nem országosan kötelező 35 perces órákról van szó. Az ajánlás lehetőséget ad az iskoláknak a hagyományos óraszervezéstől eltérő megoldások alkalmazására, vagyis szeptembertől nem minden alsós gyermek ül majd 35 perces tanórákon. A pedagógusok és az oktatásban dolgozók bérezésében nem történ előrelépés a korábbi kampányígéretek ellenére sem, de visszakapták a tanárok a sztrájkolás jogát.

A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.

Címlapkép: Freepik.com