A kormány benyújtotta a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló javaslatot. A 43 oldalas előterjesztés egyszerre nyúl a vagyonelkobzáshoz, az elektronikus bizonyítékokhoz, a környezetvédelmi bűncselekményekhez és a büntetőeljárás szabályaihoz. A legérdekesebb rész azonban az, amelynél a tervezet maga mondja ki: olyan vagyont is lefoglalhatnak, amelynek bűncselekményből való származása nem bizonyítható kétséget kizáróan.
Újabb, meglehetősen széles körű büntetőjogi módosítócsomagot nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek. A T/568-as számú törvényjavaslatot szeptember elsején adták be, címe meglehetősen szerényen csak annyi: „Büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról”. A 43 oldalas dokumentum alapján azonban ennél jóval többről van szó: a tervezet egyszerre alakítja át a vagyonelkobzás egyes szabályait, új környezetvédelmi bűncselekményi tényállásokat vezetne be, szabályozza az elektronikus bizonyítékokhoz kapcsolódó szolgáltatói kötelezettségeket, és több ponton módosítja a büntetőeljárást is.
A kormányzati indokolás szerint mindennek jelentős része uniós jogharmonizáció: a javaslat többek között a környezet büntetőjogi védelméről, a vagyonvisszaszerzésről és az elektronikus bizonyítékokról szóló uniós szabályok átültetését szolgálja. Ez önmagában persze nem különösebben meglepő. A kérdés inkább az, hogy az uniós kötelezettségek teljesítésén túl pontosan mekkora mozgásteret kap a magyar állam, és milyen garanciák maradnak az érintettek oldalán.
A vagyon lehet a legérdekesebb pont
A javaslat egyik legfigyelemreméltóbb része a vagyonelkobzás szabályainak bővítése. Az indokolás szerint a 2024-es uniós irányelv átültetéséből eddig két terület maradt hátra: a vagyonelkobzás új formájának bevezetése, illetve a vagyonvisszaszerzésért felelős szerv közvetlen és azonnali információ-hozzáférésének biztosítása. A mostani javaslat ezeket pótolná.
Csakhogy a részleteknél már jóval érdekesebb a történet.
A tervezet ugyanis kiterjesztené a vagyonelkobzás lehetőségét olyan esetekre is, amikor az érintett személy nem maga a bizonyított bűncselekmény elkövetője, és a szóban forgó vagyonról sem állapítható meg közvetlenül, hogy konkrét bűncselekményből származik.
A törvény indokolása ezt meglehetősen nyíltan le is írja. Az új szabályozás olyan helyzetre vonatkozhat, amikor a vagyon és a bűncselekmény, illetve a bűnszervezet között távolabbi kapcsolat áll fenn. Az indokolás szerint ilyen esetben „nem igazolható kétséget kizáróan”, hogy a vagyon bűncselekményből származik, ugyanakkor a bűnszervezet tagjával fennálló kapcsolat, a tőle történő vagyonszerzés és az ismeretlen forrásból származó jelentős gazdagodás alapján megfordítható a bizonyítási teher.
A Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott javaslat maga ismerteti azt a konstrukciót, amelyben nem az államnak kell minden kétséget kizáróan bizonyítania, hogy az adott vagyon bűncselekményből származik.
Bizonyos feltételek teljesülése esetén az érintettnek kell igazolnia, hogy a vagyona jogszerű forrásból származik.
A javaslat szerint az ilyen vagyonelkobzásnál öt évre visszamenőleg is vizsgálható a vagyon megszerzése.
A javaslat indokolása szerint nem kell közvetlen kapcsolatot találni a vagyon és az elkövetett bűncselekmény között. A kapcsolatot egy bűnszervezet tagjával fennálló viszony, a vagyonszerzés ténye és az aránytalan gazdagodás együtt alapozhatja meg. A javaslat szerint az érintettnek kell bizonyítani, hogy a vagyon nem bűncselekményből származik.
Közvetlen hozzáférés az adatokhoz
Nem kevésbé érdekes a vagyonvisszaszerzésért felelős szerv adat-hozzáférése. A tervezet több törvényben is lehetővé teszi, hogy a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve közvetlenül vegyen át adatokat bizonyos nyilvántartásokból. A víziközlekedési törvény például kifejezetten kimondaná, hogy a lajstromban szereplő adatokat a nyomozó hatóság, illetve annak vagyonvisszaszerzésért felelős szerve közvetlen adathozzáféréssel átveheti.
Az indokolás ennél általánosabban fogalmaz: a cél az információkhoz való „közvetlen és azonnali hozzáférés” biztosítása.
A digitális bizonyítékoknál a szolgáltatók sem maradnak ki
A törvénycsomag másik jelentős része az elektronikus bizonyítékok gyűjtéséhez kapcsolódik. A javaslat az elektronikus hírközlési és egyes elektronikus kereskedelmi szolgáltatókat arra kötelezné, hogy meghatározott telephelyet vagy jogi képviselőt jelöljenek ki az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatos megkeresések fogadására és teljesítésére.
A szolgáltatók kötelezettségeinek teljesítését egy hatóság ellenőrizné, és súlyos vagy ismételt jogsértés esetén bírságot is kiszabhatna. A bírság felső határa a szolgáltató nettó árbevételének 0,1 százaléka lehet, árbevételi adat hiányában pedig legfeljebb tízmillió forint, természetes személy szolgáltatónál egymillió forint.
A T/568 tehát korántsem egyetlen technikai módosítás. Az uniós jogharmonizációra hivatkozó csomag egyszerre erősítené a vagyonvisszaszerzést, szélesítené bizonyos esetekben a vagyonelkobzás lehetőségét, gyorsítaná az elektronikus bizonyítékok beszerzését, és újabb környezetvédelmi büntetőjogi tényállásokat építene be a magyar jogba.
A legnagyobb figyelmet azonban alighanem a vagyonelkobzás új szabálya érdemli. Nem azért, mert a bűnszervezetek vagyonának visszaszerzése önmagában kifogásolható cél lenne, hanem éppen azért, mert a jogalkotó itt egy olyan határvonalat érint, amelynél különösen fontos a bizonyítás és az állami kényszer közötti egyensúly. A javaslat indokolása ugyanis szokatlanul egyértelmű: az új szabály alkalmazásakor előfordulhat, hogy nem bizonyítható kétséget kizáróan a vagyon bűncselekményből való származása, mégis sor kerülhet a bizonyítási teher megfordítására.
Címlapkép: Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszterjelölt kinevezés elõtti meghallgatásán az Országgyûlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának ülésén az Országházban 2026. május 12-én – Fotó: MTI/Bruzák Noémi