Az idei év hátralévő részében jelen állás szerint a nyugdíjasok nem számíthatnak sem nyugdíjprémiumra, sem novemberi nyugdíjkorrekcióra. Előbbi a gyenge gazdasági növekedés miatt nem jár, utóbbira pedig azért nincs szükség, mert az infláció várhatóan a januári nyugdíjemelés alatt marad.Ennek megfelelően az idei költségvetésben az erre a célra az előző kormány által még betervezett 24,3 milliárd a napokban benyújtott módosított költségvetési tervezeteben már nincs benne.
Már nem szerepel a Kármán András pénzügyminiszter által benyújtott, idei módosított költségvetésből a nyugdíjprémiumra szánt összeg. Sőt, a nyugdíjasok számára idén ősszel más többletjuttatás sem várható. Kiegészítő nyugdíjemelésre az idei inflációs adatok alapján nincs szükség, ám egyelőre az élelmiszer-utalvány vagy a Nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése – utóbbi a kormány egyik, nyugdíjasokat célzó ígérete az idei őszre – sem szerepel a biztosan megvalósuló intézkedések között – írja a Világgazdaság.
„A gyenge gazdasági növekedés miatt idén sem jár nyugdíjprémium a magyar nyugdíjasoknak, az eredetileg erre a célra elkülönített 24 milliárd forintot már el is tüntette a kormány a módosított költségvetésből” – írta bejegyzésében Deák Dániel politikai kommentátor, aki azt is megemlíteni: az idősek ősszel kiegészítő nyugdíjemelésben sem részesülnek, hiszen alacsony inflációt mutatott ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Ez tehát azt jelenti, hogy idén már biztosan nem lesz nyugdíjprémium a magyar nyugdíjasoknak.
Jövőre ugyanakkor 120 000 forintra emelkedik a nyugdíjminimum mértéke. A kormány augusztusi bejelentésének erős visszhangja lett, rengeteg helyről érkezett kritika.
Deák Dániel bejegyzésében így fogalmaz: „az igazán nagy öröm persze az lenne, ha megvalósulna a Tisza választási programjában vállalt bérkövető nyugdíjemelés, ennek sorsa október 31-ig derülhet ki, amikor benyújtják a 2027-es költségvetést”.
Hogy számolják a nyugdíjprémiumot?
Érdemes felidézni, hogy a nyugdíjprémium nem új keletű juttatás. A 2009-ben bevezetett rendszer szerint akkor járhat, ha az adott évre várt gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, és a költségvetési feltételek is teljesülnek. A számítás során a jogosult nyugdíjának egynegyedét kell figyelembe venni, de legfeljebb 20 ezer forintot, majd ezt meg kell szorozni a várható GDP-növekedés és a 3,5 százalékos küszöb különbségével. A szorzó azonban legfeljebb 4 lehet.
Például ha valaki 120 ezer forintos havi nyugdíjat kap, annak egynegyede 30 ezer forint lenne, de a szabály szerinti 20 ezer forintos plafon miatt legfeljebb ezt az összeget lehet figyelembe venni. Ha a gazdasági növekedés 5 százalék lenne, akkor a számítás 20 ezer × 1,5, vagyis 30 ezer forint nyugdíjprémiumot eredményezne. A kifizetésre novemberben kerülhetne sor.
Erre azonban az elmúlt évek gazdasági teljesítménye alapján nem volt reális esély.
2022 óta egyetlen évben sem kaptak nyugdíjprémiumot az idősek, mivel a növekedés rendre elmaradt a szükséges 3,5 százalékos szinttől. A GDP változása 2023-ban mínusz 0,8 százalék, 2024-ben 0,7 százalék, 2025-ben pedig az előzetes adat szerint 0,4 százalék volt.
Az előző kormány még számolt a nyugdíjprémiummal a 2026-os büdzsében, mivel az Orbán-kormány az idei évre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. A gazdaság teljesítménye azonban ettől jelentősen elmaradhat.
Az elemzői várakozások szerint 2026-ban 1,8 százalék körüli GDP-növekedésre lehet számítani, míg a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentésében 2 százalékos növekedési prognózist közölt.
Nem lesz novemberi nyugdíjkorrekció sem
Az ősszel esedékes másik fontos kérdés a nyugdíjkorrekció. Ez azért marad el, mert az idei nyugdíjemelés várhatóan magasabb lesz az egész éves inflációnál.
A nyugdíjtörvény alapján ugyanis januárban az adott évre várt infláció mértékével kell emelni a nyugdíjakat. 2026 elején 3,6 százalékos emelést hajtottak végre. Ha az első nyolc hónap tényleges adatai alapján kiderülne, hogy az éves infláció ennél magasabb lesz, novemberben korrekcióra lenne szükség.
A jelenlegi adatok alapján azonban ennek nincs jele. A júliussal záruló egyéves időszak átlagos inflációja 2,7 százalék, a nyugdíjas infláció pedig 2,5 százalék volt. A következő hónapokban ezek az értékek tovább mérséklődhetnek, a kormány a módosított költségvetésben 1,6 százalék körüli inflációval számol.
Csökkent a választás után kialakult eufória
Három hónap alatt 8 százalékpontot veszített a TISZA a Publicusnál, Magyar Péter alkalmassági mutatója pedig 15 százalékponttal esett, miközben a Fidesz 4 százalékpontot erősödött – közölte Facebook-oldalán Deák Dániel politikai elemző egy most megjelent Publicus-felmérés alapján.
A biztos szavazó pártválasztók között májusban még 73 százalékon állt a TISZA, míg a Fideszt 20 százalékra mérték. Augusztusra ugyanezen a bázison 65 százalékra csökkent a TISZA támogatottsága, a Fidesz pedig 24 százalékra erősödött.
Még látványosabb a változás Magyar Péter személyes megítélésében. Májusban a megkérdezettek 72 százaléka tartotta alkalmasnak a miniszterelnöki posztra, augusztusban már csak 57 százalék.
Természetesen a Publicus még így is rendkívül nagy TISZA-előnyt mér, tehát ebből fordulatról még nem lehet beszélni.
A májusi és az augusztusi számokat összevetve azonban már jól látható, hogy a választás utáni kiugró TISZA-támogatottság mérséklődött, miközben Magyar Péter személyes megítélése ennél is nagyobbat romlott. Összességében tehát csökkent a választás után kialakult eufória.
Érdemes kiemelni, hogy a kutatás még a most megjelent, nyugdíjasokat hátrányosan érintő hír, illetve az Ungár Anna jelölése körül kialakult botrány előtt készült, így ezek esetleges hatásai sem jelenhettek meg a Publicus számaiban.
Forrás: Világgazdaság, Magyar Nemzet, Deák Dániel elemez
Címlapkép: Facebook/Magyar Péter