„Semmik vagyunk, s minden leszünk”.

Most már nem múlik el nap Tisza-botrány nélkül. Az esetek többségében azért, mert az új hatalom emberei a Tisztítótűz forradalmi terrorlendületében átlépnek az idegesítően macerás demokratikus szabályokon.

Múlt pénteken már megint a sajtó volt a soros. Gulyás Istvánt, a közmédia M5 kulturális csatornájának igazgatóját, egyben a népszerű vitaműsor, az Ez itt a kérdés műsorvezetőjét biztonsági őrök kísérték ki az épületből. Munkaviszonyát felfüggesztették, műsorát – mely előző este még adásba került – sóval behitették.

Nézzük, mi történt ezen a baljóslatú napon, szeptember 3-án!

A valóságtól bátran elrugaszkodó 444 portálon bizonyos Herczeg Márk médiamunkás arról cikkezett, hogy eléggé el nem ítélhető módon hibrid rendszerváltás zajlik a köztévében. A régi arcokkal megy tovább az M5 igazgatójának konteós műsora, az Ez itt a kérdés. (Konteó: konspirációs teória, összeesküvés-elmélet általában gunyoros említése – a szerk.)

A cikk felsorolta az értelmiségi körökben rendkívül kedvelt vitaműsor adásait, majd azzal zárult, hogy megkeresték az MTVA-t: továbbra is a képernyőn marad-e az Ez itt a kérdés?

A mindentől független Telex visszaidézve laptársa állításait, 15 óra 56 perckor már közölte: „A közmédia azonnali hatállyal levette az M5-ről Gulyás István konteós műsorát, az Ez itt a kérdést”. Érdekes a konteó – mint eposzi jelző – állandó visszaböffenése.

Ez idő tájt Gulyás Istvánt már biztonsági őrök vezették ki az épületből, kollégáitól elköszönni, holmiját összeszedni sem hagyva időt a közismert tévésnek.

A közmédia ideiglenesen a Kunigunda úton állomásozó vezetői a Telexszel hivatalosan közölték, hogy a műsorvezetőt nyolc éve futó műsorával együtt azért függesztették fel, mert szerintük „egy korábban adásba került epizód témaválasztása nem felelt meg a közmédia tartalmi és szakmai elvárásainak”. Az adást még aznap gondosan törölték a YouTube-ról éppúgy, mint a Médiaklikk felületéről, úgyhogy visszanézni lehetetlen.

E sorok írója utánajárt, hogy valójában mi váltotta ki a közmédia megbízott vezérigazgatójának és politikailag megbízható csapatának haragját.

A törölt műsor szeptember 1-jén 20 órakor került adásba „Új alkura készülnek a szuperhatalmak?” címmel. Gulyás volt a moderátor, a meghívott vendégek pedig a következők: Giró-Szász András Fideszhez közel álló politikai elemző, Szent-Iványi István az SZDSZ egyik alapítója, később külügyi államtitkár, Hegyi Gyula, az MSZP által delegált egykori európai parlamenti képviselő és Fodor Gábor Fidesz-alapító, később az SZDSZ által jelölt oktatási miniszter, majd a Magyar Liberális Párt létrehozója. Közös ismertetőjelük: valamennyien olyan véleményvezérnek tekinthetőek – világfelfogásuktól függetlenül – akiknek elismertségéhez kétség nem férhet.

Az eljárás és a módszer nem a kádári időket idézi. Messzebbre kell tekintenünk, a legvadabb Rákosi-korszakra. Akkoriban működött úgy emberek és ügyek kicsinálása, hogy a Szabad Nép pártirányításra nekiment valaminek, másnap a recski beutaló már előkészítve állt a „nép ellenségének” – akkoriban még a konteó kifejezést nem ismerték – és a kiszemeltet már vitték is az ÁVH pincéjébe.

Ha összevetjük, a megtorlás módja más, a módszer, a lendület azonban mit sem változott, legfeljebb 21. századira hangolták. A Lenin-fiúk a forradalmi terrort azzal magyarázták, hogy a múltat végképp el kell törölni. A Tisza-huszárok ezzel kapcsolatban az elmúlt 16 évre szorítkoznak, és demokratának nevezik magukat.

Mondhatnánk, hogy túlkapás, egyedi jelenség történt az Ez itt a kérdés likvidálásával. Alighanem rövidesen elindul helyette az Ez itt a válasz című műsor, ami arról szól majd, hogy miről, mit kell gondolnunk mostantól. Konteoretikusan – természetesen.

Szó sincs arról, hogy Gulyás kolléga kivezetése a képernyőről egyszeri és megismételhetetlen jelenség lenne. A közmédia átalakítása ugyanis tömeges kirúgások közepette zajlik, a „felettes énhez” való kényszeres igazodással. A felettes én pedig ki más lehetne, mint az önimádó, hisztérikus holnapkirály. „Neve ha van, csak áruvédjegy/mint akármely mosóporé”.

Az „újdemokraták” azonban nemcsak takarítanak, hanem előadják nekünk a király meztelen című mesejátékot is. A közmédiát felügyelő Közszolgálati Testületnek a hatalom által meghirdetett szabályok szerint három kormánypárti, három ellenzéki és három szakmai szervezetek által indított jelöltből kell állnia.

Nemrégiben megírtuk azt a kutyakomédiát és káoszt, ami a szakmai jelöltek kiválasztása körül zajlott. Azóta annyi történt, hogy az ellenzéki pártok jelöltjeit elkaszálták az Országgyűlés kulturális bizottságában, mondván, hogy akkor jöjjenek vissza, ha képesek alkalmas személyeket állítani. Hogy ki alkalmas, és ki nem, azt nyilván a bizottság tiszás elnöke, Radnai Márk mondja meg. Egyébként azóta kitalálták, hogy a testület hat taggal is pompásan működhet, úgyhogy az ellenzék ne fáradjon újabb jelölésekkel.

Mondok mást. A Mandiner kiadóját, az MCC-t az állam lefoglalta, és első dolguk volt a hetilap megszüntetése. Az ügyet maga Magyar Péter is megtisztelte azzal, hogy minden reggelre jutó epeízű gúnyolódását aznap a Mandinernek szentelte.

A Kossuth Rádió is kitesz magáért. Hosszú hallgatás után elindultak végre, ám az összmagyarság számára rendkívül fontos, 1987 óta megszólaló Vasárnapi újságot dalolva bezárták. Gondolom a „semmik vagyunk és minden leszünk” kommunista indulót dudorászták közben.

Gulyás István műsorát azonnali hatállyal levették a képernyőről – Fotó: Magyar Nemzet