Az euró önmagában nem oldja meg a magyar gazdaság problémáit, ráadásul a korábbi eurócsatlakozóknál jóval nehezebb helyzetből indulunk.

– A magyar gazdaságnak jelenleg növekedési problémája van, a felzárkózás leállt – mondta Varga Mihály a 64. Közgazdász Vándorgyűlésen. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az euró bevezetésére való felkészülés mellett ezért hasonlóan fontos feladat a gazdasági növekedés újraindítása.

Nem a gyorsaság, a sikeres euróbevezetés a fontos

Elmondása szerint Magyarország ráadásul a korábbi eurócsatlakozók többségénél kedvezőtlenebb helyzetből indul. A hazai GDP 2020 és 2025 között évente átlagosan 1,2 százalékkal bővült, szemben a kelet-közép-európai országok kétszázalékos átlagával. A korábban csatlakozó országok többsége kedvező konjunktúrában készült az euró átvételére, az eurózónához viszonyított növekedési különbözetük a belépést megelőző öt évben közel hét százalékpont volt.

Varga Mihály szerint a közös pénz önmagában nem oldja meg a magyar gazdaság problémáit. Az euró fontos eszköze lehet a jólét fenntartható növelésének és a felzárkózásnak, a csatlakozási kritériumok teljesítése azonban nem garantálja a gazdasági sikert.

A jegybankelnök ezért a gyors helyett a sikeres euróbevezetést tartja elsődlegesnek. Ehhez három feltételt nevezett meg:

• társadalmi támogatottságot,
• összehangolt stratégiát
• és felkészült reálgazdaságot.

A reálgazdaság gyengébb teljesítményével szemben a pénzügyi piacokon látványosan javult Magyarország megítélése. Varga Mihály szerint a kedvező befektetői hangulat és az euróval kapcsolatos várakozások hatására a Covid óta nem látott szintre javult a magyar kockázati megítélés – ismertette a Világgazdaság.

Március vége óta több mint 190 bázisponttal csökkent a tízéves magyar állampapír hozama, amely a lengyel tízéves hozam alá került. Erre hosszú évek óta nem volt példa, a magyar hozamcsökkenés pedig regionális összevetésben is kiemelkedő.

A forint teljesítménye szintén javult, mely kapcsán Varga Mihály közölte, hogy ez az elmúlt másfél év fegyelmezett kamatpolitikája és az euróvárakozások beárazódása magyarázza.

A magyar fizetőeszköz ebben az időszakban a világ egyik legjobban teljesítő feltörekvő piaci devizájává vált, bár az olaj- és energiaárak legutóbbi emelkedése rontott a teljesítményén.

A jegybankelnök szerint a 2030–2031-es csatlakozást feltételezve gyors hozamkonvergencia ment végbe. A piac jelenleg nagyjából 60 százalékban árazza Magyarország euróövezeti belépését. További hozamcsökkenés jöhet, ha az ország hitelesen halad a kitűzött cél felé, és ezt a gazdaságpolitikai intézkedések is alátámasztják.

Felkészültünk-e az euróra?

Magyarország a 2004-es európai uniós csatlakozással vállalta az euró későbbi bevezetését. Varga Mihály szerint a jogi helyzet egyértelmű, a politikai elköteleződés és a gazdasági feltételek azonban jelentősen változtak azóta.

A 2000-es években a politikai szándékot nem követte megfelelő gazdasági teljesítmény. A következő évtizedben egyre több csatlakozási feltétel teljesült, a politika azonban kivárt. A 2020-as évek válságai ismét rontották a konvergenciamutatókat. Most új szakasz kezdődött, amelyben az euró bevezetésére vonatkozó vállaláshoz Varga Mihály szerint erős politikai elköteleződés társul.

A társadalmi támogatottság már adott. Az Európai Bizottság 2026 májusi felmérése szerint a magyarok négyötöde támogatja az euró bevezetését, ami a csatlakozást tervező országok között a legmagasabb arány.

Saját országuk felkészültségét ugyanakkor jóval szigorúbban ítélik meg:

mindössze 22 százalék gondolja úgy, hogy Magyarország készen áll a váltásra. Összehasonlításként Horvátországban 37, Bulgáriában 29 százalék tartotta felkészültnek az országot az euró bevezetése előtt.

A maastrichti kritériumok teljesítése az elmúlt másfél évtizedben jelentősen ingadozott. A 2008–2009-es pénzügyi válság körüli időszakban Magyarország egyetlen feltételnek sem felelt meg. A 2010 után megindult javulás eredményeként 2015–2016-ban valamennyi kritérium teljesült.

A 2020-as évek gazdasági sokkjai újabb visszaesést hoztak, így 2024-ben és 2025-ben egyik feltételnek sem felelt meg az ország. Idén az infláció esetében már ismét sikerült elérni a referenciaértéket.

Európa az átalakulás egyik vesztese

Varga Mihály szerint a világgazdaság strukturális átalakulása jóval nehezebb környezetet teremt a magyar eurócsatlakozáshoz, mint amellyel a korábbi belépők találkoztak.

A deglobalizáció, a romló demográfiai helyzet és a növekvő adósságterhek fékezik a növekedést. A világgazdaság 2020 és 2025 közötti bővülése mintegy 0,7 százalékponttal maradt el az előző évtized átlagától. Közben a dekarbonizáció, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció jelentős beruházásokat követel.

Európa Varga Mihály szerint az átalakulás egyik vesztese. Magasak az energiaköltségek, öregszik a társadalom, jelentős az innovációs lemaradás, a széttöredezett belső piac pedig rontja a növekedési lehetőségeket.

Az eurózóna világgazdasági súlya az ezredforduló körüli húsz százalékról mintegy 15 százalékra csökkent, holott közben több mint tíz ország csatlakozott hozzá. Kína részesedése ugyanezen időszak alatt 3,5 százalékról 16,6 százalékra emelkedett.

Forrás: Világgazdaság, Magyar Nemzet

Címlapkép: Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajtótájékoztatót tart az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntõ ülése után az MNB Teátrumában 2026. február 24-én – Fotó: MTI/Purger Tamás