Magyar Péterék önkényuralmi rendszert építenek, amellyel szemben a jobboldalnak határozottan fel kell lépnie – jelentette ki Orbán Viktor a Bayer Showban. A volt miniszterelnök az interjúban az ÁVH-nak nevezett vagyonvisszaszerzési hivatalt is az önkény egyik eszközének nevezte. Hangsúlyozta, aki ott törvénytelen eljárásokban vesz részt, a jogállam helyreállítása után felelősségre lesz vonva.
Bayer Zsolt felidézte, hogy 14 évvel ezelőtt, amikor az első Békemenetet szervezték, azt a mondatot írták ki a molinóra, amelyet Orbán Viktor kötcsei beszédében hangsúlyozott:
Nem leszünk gyarmat!
Egy gyarmatnak nincs önálló külpolitikája – mondta Orbán Viktor, hozzátéve:
Azt a gyarmattartók Brüsszelből megmondják, hogy mi a magyar külpolitika. Ezért föladtuk az Egyesült Államokkal kialakított politikai védőhálónkat, de ez Brüsszelnek nem tetszik.
A Fidesz elnöke úgy fogalmazott:
Feladtuk az oroszokkal a semlegességünket. Az orosz-ukrán háborúban semlegesek voltunk, és oroszokkal energiamegállapodást kötöttünk, feladtuk a kínaiakkal kötött megállapodásainkat és kiváló kapcsolatunkat, hogy és az együttműködést, a privilegizált együttműködést a türk világgal, ahol egyébként energia befektetéseket tudtunk csinálni, meg kereskedelmet tudtunk létrehozni. Az Európai Unió legtöbb országa olyan, hogy kap egy telefont német nyelven, mert most Brüsszelt is a németek tartják kézben, vagy onnan, vagy Berlinből, és csak az a válasza az adott ország miniszterének, hogy javul. Nos, ilyenek lettünk mi is. És ezt nem is tagadják le, sőt erre büszkék.
Az európai külpolitikáról
Arra a kérdésre, hogy honnan jött a parancs az orosz diplomaták kiutasítására, Orbán Viktor egyértelmű választ adott: „Brüsszelből.”
Hozzátette: „Mert honnan jött a parancs, hogy az amerikaiakkal a privilegizált kapcsolatunkat szüntessük meg? Miért kell a kínai beruházásokat Magyarországon jól láthatóan vörös posztóként kezelni? Miért nem veszünk részt a türk országokban kialakított együttműködést, pozíciót megvédő szerződésekben és együttműködésekben? Azért, mert ez nem illik bele a brüsszeli, ők úgy hívják, hogy közös külpolitikába.”
Hát azért észnél kell lenni
– fogalmazott a politikus.
Nekünk nem kell közös külpolitika, mert nagyon sok esetben az érdekünk más, mint mondjuk a németeké, vagy a franciáké, vagy éppen Brüsszelé
– hangsúlyozta a korábbi miniszterelnök, hozzátéve: „Mi nem akarunk az oroszokkal háborúban lenni. Az az ötlet, hogy az oroszokat nyilvánítsuk egy olyan országgá, amely fenyegetést jelent Magyarországra, miközben egyébként egy együttműködési rendszer, ez kinek az érdeke? A magyaroké nem, az bizonyos. Tehát ezek az utasítások, ezek mind-mind Brüsszelből jönnek. A közös külpolitika az valójában a függetlenség feladása.”
Az Európai Unióból jövő összeg nyolcvan százaléka visszamegy, tehát az nem épül be a magyar gazdaságba – kezdte az uniós forrásokkal kapcsolatos kérdésre adott válaszát Orbán Viktor. Hozzátette: „EU-s pénzek ügye része a Tisza Brüsszel paktumnak. (…) Ez a paktum arról szól, hogy a Tisza vállalja, hogy fölszámolja, tehát nem legyőzi, hanem felszámolja azokat a magyar belpolitikai erőket, nemzeti szuverenista erőket, ezek volnánk mi, akik szembe mertek fordulni Brüsszellel.”
A gazdaság áll
„A magyar gazdaságban nem a pénzhiány a baj, hanem hogy nincs gazdaságpolitika. Eltelt négy hónap, és a gazdaság áll. Energiaválság van, amire nincsen válasz. Agrárium válságban van, az építőipar megállt” – hangsúlyozott Orbán Viktor.
Hozzátette: „most nem csak arról van szó, hogy hazudtak az embereknek, és azt ígérték, hogy béremelés lesz, meg dupla családi pótlék (…) és kiderül egymás után, hogy ez nem így van, hanem arról is szól, hogy nem tudnak mit kezdeni az egyébként nagyon jelentős hatalommal, ami a kezükben van, és amit jó gazdaságpolitika céljaira kellene felhasználni. Nem tudják, ezért az egész gazdaság szenved. ”
A volt kormányfő kiemelte:
„Én a gazdaság szereplőinek azt mondtam a kampányban, hogy a változás veszélyes, ne változtassatok. A Tisza pedig azt mondta, hogy de, változtatni kell, és akkor mindenkinek jobb lesz a vállalkozóknak is, meg az embereknek is. Meghallgatták, amit én mondtam, meghallgatták, amit a Tisza és a végén a Tisza mellett szavaztak nagyon sokan, 53 százaléknyian. És úgy döntöttek, hogy a változással együtt járó kockázatot inkább vállalják. Most látjuk ezt a kockázatot. És a gazdaságban azt látom, hogy ez most már nem kockázat, ez már baj.”
A jobboldal feladata
„Ma az emberek hatvan százaléka úgy tudja, hogy a dolgok jól állnak, és még sokkal jobban fognak majd állni, jól fognak menni. Ők így tudják. A gazdaságot ténylegesen működtető szereplők már nem így gondolják, de az emberek még igen. És én hiába akarom nekik elmondani, hogy mi a helyzet, ők egy optimizmus buborékban vannak. Egy reménybuborékban vannak. Nekem nincs hitelem náluk, hiszen ők a választáskor elmondták, hogy amit én mondtam nekik, abból nem kérnek. Ők mást választottak, és az ember hosszú ideig kitart a döntése mellett. Még akkor is, ha egy idő után belátja, hogy talán nem pontosan ezt akarta. Ezért én azt tanácsolom a jobboldalnak, hogy ne akarjuk az embereket meggyőzni arról, hogy a dolgok nem mennek jól. Ezekhez az emberekhez ma nem vezet utunk. Hiába beszélek hozzájuk, nincs hitelünk, nem nyitják ki a fülüket. Nekünk az a dolgunk, hogy a saját szavazóinkhoz beszéljünk. Majd eljön a pillanat, amikor az emberek szembesülnek a valósággal, de ne mi legyünk a rossz hírvivői. Hiszen mi nem vagyunk ellendrukkerei se az országnak, se a Tisza szavazóknak” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: a következő félév feladata az, hogy megszólítsák a jobboldali szavazókat és megvitassák a valós helyzetet. Úgy fogalmazott:
„Vitassuk meg velük, amit meg kell vitatni, beszélgessünk velük a helyzetről, őszintén egyenesen beszéljünk erről az új kommunista rendszerről, amit a Tisza itt fölépít, a visszagyarmatosításról, annak az eszközéről, az önkényről, amivel szembefordulnak a nemzeti oldallal, beszéljünk erről és saját magunkat szervezzük újjá, hogy használható politikai szereplői legyünk a magyar közéletnek. Most még nem vagyunk azok, tehát sok munkát el kell végezni.”
A volt kormányfő külön kitért Vitézy Dávidra, akit „a németek emberének” nevezett és aki szavai szerint most támadja Lázár Jánost, aki szigorúbb szabályokat vezetett be a jelenlegi közlekedési és beruházási miniszternél is.
A korábbi kormányfő felidézte, hogy a gödi Samsung-gyár körüli botrány megszűnt, a „Zsolt bácsi-ügy” is lecsendesedett, miközben szerinte most az emberek abban bíznak, hogy a gazdaságban a dolgok jól mennek.
Orbán Viktor arról beszélt, hogy az emberek egyik legnagyobb félelme az önkény. Bús Balázst egy politikai fogolynak nevezte, hangsúlyozva: a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítása – amit ÁVH-nak nevezett – az is önkény jele.
„Vége az újkommunistákkal szembeni türelmi időnek. Felvesszük a kesztyűt és harcolunk! Ők sokkal jobban rettegnek és félnek a valóságtól és a népharagtól, mint amennyire mi tartunk az ő önkényüktől” – mondta.
A jobboldalhoz szólva kijelentette, hogy „vereségre nincs fájdalomcsillapító, győzni kell és majd meggyógyul”. Megjegyezte, hogy fel kell készülni és készen kell állni arra, hogy „ha kopogtatnak az ajtónkon a választók”.