Öt hónappal a választás után egyre élesebben kéri számon a Tisza-kormányon korábbi ígéreteit a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ). A szervezet szerint a rendvédelmi dolgozóknak megígért korkedvezmény, bérrendezés és erősebb érdekképviseleti jogok ügyében egyelőre nem látják azokat a konkrét lépéseket, amelyekre a választási kampány alapján számítottak. A szakszervezet most arra figyelmeztet: nem fogják hagyni, hogy a kormány csendben kihátráljon a vállalásai mögül. 

A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet kemény hangú Facebook-bejegyzésben magyarázta el, miért fogyott el a türelme a választások után öt hónappal. Mint hangsúlyozták, nem magát a kormányváltást kérdőjelezik meg, és nem is Magyar Péter vagy Pósfai Gábor elmúlt hónapokban nyújtott teljesítményét bírálják elsősorban. A problémát abban látják, hogy szerintük a rendvédelemben elmaradt a korábbi rendszer tényleges lebontása.

A szakszervezet vezetői emlékeztettek arra, hogy az elmúlt egy évben részt vettek azokon a Tisza Sziget-rendezvényeken, amelyeken szóba került a rendvédelem, így személyesen hallották a választások előtt tett vállalásokat.

„Megbecsülést és európai fizetést a rendvédelemben dolgozóknak, a rendőröknek, a tűzoltóknak, a büntetés-végrehajtási dolgozóknak és a határvadászoknak.”

Felidézték a korkedvezményre vonatkozó „30/50, 35/55” ígéretet, valamint azt is, hogy a Tisza azt vállalta: olyan fizetéseket teremtenek a rendvédelemben, amelyek mellett a dolgozóknak nem kell másod- és harmadállást vállalniuk a megélhetéshez.

A KRSZ szerint egyre távolabb kerülnek egymástól az ígéretek és a tettek

A szakszervezet most azonban nem csupán a fizetéseket és a korkedvezményt kéri számon. A Tisza korábban azt is ígérte, hogy helyreállítja a szakszervezetek csorbított jogait, és valódi érdekérvényesítési lehetőséget biztosít a fegyveres testületeknél.

A KRSZ szerint ezen a területen öt hónap elteltével kevés kézzelfogható változás történt. Két Belügyi Érdekegyeztető Tanács-ülést is tartottak, a szakszervezetek pedig többször jelezték a kabinetnek, hogy a rendvédelemben rendkívül korlátozottak az érdekképviseletek lehetőségei.

„Kaptunk megértést. Kaptunk vállveregetést. Kaptunk ígéreteket, hogy változik.”

A KRSZ szerint a gyakorlatban ugyanakkor meghosszabbították a Magyar Rendvédelmi Kar működését, miközben a BÉT-megállapodás egyeztetése során továbbra sem kapták vissza az általuk szükségesnek tartott jogosultságokat. A szervezet azt is kifogásolja, hogy egy aláírásra összehívott ülésen szembesültek a megállapodás átírt változatával, amelyről állításuk szerint előzetesen nem folyt érdemi egyeztetés.

A rendvédelmi szakszervezetek azt is kezdeményezték, hogy legalább a civil érdekképviseleteket a Munka Törvénykönyve alapján megillető jogokat kapják vissza. Mint írták, egyelőre várják a kormány válaszát.

„Még az őröket sem cserélik le, csak előléptetik”

A KRSZ legsúlyosabb kritikája azonban a rendvédelem személyi és szervezeti rendszerét érinti. Állításuk szerint a kabinetben olyan emberek is helyet kaptak, akik az előző 16 évben részesei voltak annak a rendszernek, amelynek működését most meg kellene változtatni. Úgy látják, a vezérkarban történt cserék ellenére az állomány jelentős részét továbbra is ugyanaz a vezetői réteg irányítja.

A szakszervezet ezt egy rendkívül kemény, saját megfogalmazásuk szerint is durva történelmi hasonlattal érzékeltette: szerintük olyan a helyzet, mintha a felszabadítók megérkeznének, szembesülnének egy korábbi rendszer állapotaival, végül azonban magát a rendszert és annak működtetőit is a helyükön hagynák.

„Még az őröket sem cserélik le. Csak előléptetik őket.”

A KRSZ szerint a kommunikációban is ismerős fordulatok térnek vissza: „nincs rá igény”, „nem mi okoztuk”, illetve az az érvelés, hogy a tízszázalékos fizetésemelés megoldja a problémákat.

A szakszervezet világossá tette, hogy nem kíván belenyugodni a helyzetbe. Bejegyzésük szerint továbbra is számon fogják kérni a választások előtt tett vállalásokat, és nem fogadják el, ha a korábban megígért változtatások elmaradnak.

„Aztán majd elfáradnak a tiltakozásban. Aztán majd hazamennek. Van egy rossz hírem. Nem megyünk el.”

Igen, ezt érdemes a KRSZ-cikk végéhez egy rövid háttérfejezetként hozzátenni, mert így látszik pontosan, **mit kér most számon a szakszervezet**. Utánanéztem Pósfai kormányra kerülése utáni vállalásainak is.

Mit ígért a Tisza a rendvédelmi dolgozóknak?

A KRSZ által most számon kért vállalások jelentős része még a választási kampányból származik. Magyar Péter a rendvédelmi dolgozóknak „megbecsülést és európai fizetést” ígért, valamint azt, hogy olyan béreket teremtenek, amelyek mellett a rendőröknek, tűzoltóknak és más rendvédelmi dolgozóknak nem kell másod- vagy harmadállást vállalniuk. A Tisza vállalta a szakszervezetek korábban csorbított jogainak helyreállítását és a valódi érdekérvényesítés biztosítását is. A rendvédelmi dolgozók számára különösen fontos ígéret volt a Magyar Péter által többször emlegetett **„30/50, 35/55”**, amely a szolgálati időhöz és életkorhoz kötött kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét helyezte kilátásba.

Pósfai Gábor belügyminiszter hivatalba lépése után szintén átfogó változásokat ígért. Májusi parlamenti bizottsági meghallgatásán azt mondta, olyan rendszert szeretne kialakítani, amelyben a rendvédelmi dolgozók a társadalom elismert és megbecsült tagjai, a bérrendszert pedig igazságosabbá kívánják tenni. Júliusban már arról beszélt, hogy „a teljes rendvédelmi állomány bérének rendezésére szükség van”, és valódi életpályamodellt ígért.

„Helyre fogjuk állítani a rendvédelem becsületét és tekintélyét, megújítjuk a bérrendszert, amely tisztességes és kiszámítható egzisztenciát biztosít minden rendvédelmi dolgozónak.”

Pósfai később a bérrendezést a tárca legfontosabb feladatának nevezte, és augusztus végére ígérte a kormánynak szánt javaslatcsomag elkészítését. A csomagot a miniszter közlése szerint határidőre benyújtották, annak konkrét tartalmát – így a béremelés mértékét és ütemezését – azonban akkor nem hozták nyilvánosságra.

Címlapkép: Facebook /Közszolgálati Rendőr Szakszervezet