Öt új kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének feltárására. A Méhes György–Nagy Elek Alapítvány programjában állambiztonsági és levéltári források segítségével vizsgálják többek között a korszak koncepciós pereit, kulturális és intézményi hálózatait, valamint azt, hogyan alakította át a kommunista diktatúra az erdélyi magyar értelmiség életét.

A Méhes György–Nagy Elek Alapítvány júniusban indította el kutatói pályázati programját, melynek célja az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti időszakának feltárása állambiztonsági források alapján.

Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség történetéről

A pályázati program egyéni és csoportos kutatói ösztöndíjakat kínál a történelem és irodalomtörténet területén jártas hallgatóknak, doktoranduszoknak, oktatóknak és kutatóknak, havi ösztöndíj vagy projektalapú finanszírozás formájában.

A 2026-os Határon túli magyar kutató és feldolgozó (HTMKF) pályázatra beérkezett munkák közül a szakmai bírálat és a kuratórium döntése nyomán öt kutatást tartottak alkalmasnak arra, hogy elinduljon. Alapképzés kategóriában nem érkezett pályázat, a doktori kategóriában pedig nem hirdettek nyertest.

A mesterképzésben részt vevő hallgatók kategóriájában Telegdi Imre tervét tartották alkalmasnak a támogatásra, melynek címe: Bözödi György 1944–1952 közötti szellemi tevékenysége a román állambiztonsági dokumentumok tükrében.

Szenior kutatói kategóriában az I. helyezett Antal Róbert-István lett a Magyar vonatkozású koncepciós perek Romániában az ötvenes évek elején című kutatási tervével. A II. helyezett Borbély András, aki a Gaál Gábor baloldaliság és hatalom kettős szorításában (1946–1954) című kutatását indíthatja el.

Csoportos és intézményi kategóriában az I. helyezett Novák Csaba Zoltán Hatalmi viszonyok, értelmiségi stratégiák az erdélyi magyar kulturális térben (1944–1952) című kutatási terve. Másodikként Bartha Katalin Ágnes A Kolozsvári Állami Magyar Színház irodalmi hálózatai. Szövegek, szerepek, megfigyelések (1944–1952) című kutatási terve valósul meg.

Állambiztonsági iratokból tárják fel a kommunista diktatúra éveit

A beérkezett pályázatokat a HTMKF-program tényfeltáró bizottsága bírálta el szakmai, tartalmi és módszertani szempontok alapján. Az alapítvány szerint az öt kutatás különböző nézőpontokból vizsgálja ugyanazt a történelmi időszakot.

A HTMKF-pályázat célja, hogy új, korábban nem publikált történelmi tényeket és összefüggéseket tárjon fel, az állambiztonsági és levéltári források kritikus és objektív feldolgozásával pontosabb képet adva az erdélyi magyar értelmiség sorsáról és a korszak kulturális hálózatainak működéséről

– írták.

A program szakmai hátterét az alapítvány által januárban, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával (ÁBTL) együttműködésben létrehozott tényfeltáró bizottság biztosítja.

Ennek koordinációját és szakmai irányítását Bandi István történész, az ÁBTL tudományos kutatója végzi. Tagjai Benkő Levente, Fodor János, Főcze János és Jánosi Csongor történészek, valamint Nagy Levente irodalomtörténész. A program védnöke Csendes László, a romániai Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) korábbi tagja.

Nem gyors ítéleteket, hanem a korszak megértését ígérik

A közlemény idézi Bandi Istvánt, aki szerint a román állambiztonsági iratok önmagukban ritkán adnak teljes képet, csak korabeli kontextusba helyezve válnak megbízható tudásanyaggá.

„A HTMKF-program éppen ezért nem gyors ítéletekre, hanem évekre szóló, aprólékos forrásfeldolgozásra épül, a múlt megbélyegzése helyett a korszak összetettségének megértésére” – fogalmazott.

Az alapítvány célja, hogy a feltárás ne szenzációk keresésére, hanem a források szakszerű és objektív feldolgozására, a történelmi kontextus megértésére és új összefüggések bemutatására épüljön.

Méhes György múltjának feltárása indította el a programot

A Méhes György–Nagy Elek Alapítvány azután jelentette be az erdélyi magyar irodalmi élet állambiztonsági múltjának feltárására irányuló kutatócsoport felállítását, hogy 2024-ben az Átlátszó Erdély tényfeltáró portál arról cikkezett, hogy az alapító Nagy Elek édesapja, Méhes György Kossuth-díjas író együttműködött a román kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval.

Az író életművét gondozó alapítvány kuratóriuma erre reagálva a Transtelex.ro megkeresésére közölte: a cikk egyoldalú megállapításokat tartalmaz az író életművére vonatkozóan. Hangsúlyozták, hogy Méhes György irodalmi munkássága és életműve megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor az alapítvány történészek közreműködésével, tudományos igényességgel kíván szembenézni az író életútjának ezen szakaszával.

MTI, maszol.ro, Civilek.info

Címlapkép: Facebook / Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (Consiliul Național pentru Studierea Arhivelor Securității /CNSAS/)