Az öt új alkotmánybíró megválasztásával a Tűzfalcsoport értékelése szerint új korszak kezdődhet az Alkotmánybíróság életében. A portál szerint a testület átalakítása nem pusztán személyi kérdés, hanem egy olyan politikai terv része lehet, amelynek célja a jogalkotás feletti kontroll megszerzése.
Az Országgyűlés öt új alkotmánybírót választott meg: Chronowski Nórát, Ligeti Miklóst, Kovács András Györgyöt, Szomora Zsoltot és Orosz Árpád Gábort. A Tűzfalcsoport szerint a döntésnek jóval nagyobb jelentősége lehet annál, mint amit önmagában az új tagok megválasztása sugall.
A portál értelmezése szerint az Alkotmánybíróság személyi összetételének megváltozása egy szélesebb politikai stratégia része lehet. A Tűzfalcsoport úgy látja: amennyiben az újonnan megválasztott bírák és a testületben maradó tagok között valóban kialakul egy, a Tisza számára kedvező többség, az komoly következményekkel járhat a jövőbeni jogalkotás szempontjából.
A kérdés azért is különösen fontos, mert az Alkotmánybíróság szerepe az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül. A Tűzfalcsoport elemzése szerint a rendszerváltást követő időszakban
a testület működésére erőteljesen hatott Sólyom László felfogása, amelynek egyik legismertebb eleme az úgynevezett „láthatatlan alkotmány” gondolata volt.
A portál szerint ez a gyakorlat egy olyan Alkotmánybíróság kialakulásához vezetett, amelynek döntései jelentős mértékben képesek voltak befolyásolni a jogalkotó mozgásterét. A Tűzfalcsoport úgy értékeli, hogy a testület ebben az időszakban bizonyos értelemben felsőházként működött, miközben az alkotmánybírák között elsősorban elméleti jogászok kaptak helyet.
Az elemzés felidézi azt is, hogy az alkotmánybírák jelölésének konszenzusos rendszere a 2000-es évekre egyre nehezebben működött. A pártok közötti politikai kompromisszum hiánya miatt a testület működőképessége is veszélybe került.
A Fidesz 2010-es kétharmados választási győzelmét követően ezért jelentős változások történtek. A Tűzfalcsoport értelmezése szerint az új szabályozás egyik fontos célja az volt, hogy az Alkotmánybíróság ne tudja folyamatosan akadályozni a parlamenti többség jogalkotási programját.
MTI/Hegedüs Róbert
A személyi összetétel lehet a kulcskérdés
A Tűzfalcsoport szerint éppen ezért válik különösen fontossá az Alkotmánybíróság személyi összetétele. Az elemzés szerint ugyanis önmagában a testület meglévő hatásköre mellett korlátozott politikai jelentősége lenne annak, ha egyetlen politikai oldalhoz köthető személyek kerülnének többségbe.
A helyzet azonban megváltozhat akkor, ha a testület hatásköre is bővül
– állítja a portál. Ebben az esetben ugyanis már komoly politikai súlya lehet annak, hogy kik hozzák meg az alkotmányossági szempontból meghatározó döntéseket. A Tűzfalcsoport szerint így az Alkotmánybíróság személyi átalakítása egy nagyobb politikai folyamat részeként értelmezhető. A portál ezt úgy foglalja össze: a szélesebb hatáskör és az ahhoz kapcsolódó, politikailag megfelelőnek tekintett személyi összetétel együtt már jelentős mozgásteret biztosíthat egy esetleges új kormány számára.
Viták az alkotmánybírák körül
A Tűzfalcsoport kitér a 70 év feletti alkotmánybírák helyzetére is. A portál szerint az esetleges kényszernyugdíjazásuk nemzetközi jogi vitákat is eredményezhet. Az elemzés felidézi, hogy konzervatív európai parlamenti képviselők korábban az Európai Bizottsághoz is fordultak a kérdés miatt. A Tűzfalcsoport szerint a kérdés a későbbiekben akár nemzetközi fórumokon is megjelenhet, így az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is. Az esetleges jogsértés és az abból következő kártérítési felelősség azonban természetesen csak konkrét bírósági vagy hatósági döntések alapján állapítható meg.
Az elemzés végül külön foglalkozik Ligeti Miklós személyével is.
A Transparency International korábbi vezetőjeként ismert jogász a parlamenti meghallgatáson arról beszélt, hogy vissza kell adni az Alkotmánybíróság méltóságát, és ebben ő is segítséget tudna nyújtani.
A Tűzfalcsoport ezt a kijelentést politikai összefüggésbe helyezi, és kifogásolja Ligeti korábbi civil szervezeti szerepvállalását. A portál szerint személye azért is figyelemre méltó, mert korábban a Tisza környezetében más, fontos közéleti tisztségre is felmerült a neve.
Címlapkép: Magyar Péter miniszterelnök (j), Szomora Zsolt, Orosz Árpád Gábor, Ligeti Miklós, Kovács András György és Chronowski Nóra megválasztott alkotmánybírók (b-j) az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. szeptember 15-én. Mögöttük Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter (b) és Tárkányi Zsolt, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára (b2) – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert