Európai Biztonsági Tanács létrehozását, a védelmi ipar megerősítését, az európai gazdaság „újraindítását”, a bürokrácia visszaszorítását és a migráció szigorúbb ellenőrzését is meghirdette Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben tartott évértékelő beszédében. Az Európai Bizottság elnöke a gyermekek közösségimédia-használatát is korlátozná, Kanadának pedig az EU-val kialakítandó társult tagság lehetőségét ajánlotta fel.
Európa leválik a „toxikus orosz függőségről”
Európa majdnem 80 százalékkal emelte a védelmi kiadásait az elmúlt öt évben. Kiállunk országainkért, Ukrajna mellett álltunk és Grönland mellett is kiálltunk, miközben leválunk a toxikus orosz függőségről.
„Európa az európaiakat szolgálja”
– mondta a bizottsági elnök, „miközben ismerjük a fenyegető veszélyeket”, a külső támadásokra utalva.
„Nyíltan ellenséges környezetben vagyunk” – mondta az ukrajnai és a közel-keleti háborúra utalva von der Leyen, aki szerint az ipari kapacitásokért is verseny zajlik, miközben a kihívások a családok életében is megjelennek, és a demokráciára is hatással vannak.
Független Európát kell építeni
Erős és független, értékeiért kiálló Európa, vagy pedig hagyjuk, hogy mások megosszanak minket, és függőségi viszonyok befolyásolják jövőnket? – tette fel a kérdést. Szerinte ultranacionalisták, szélsőségesek, orosz dezinformációs beavatkozások akarják megrendíteni az európai egységet.
„A gazdaságunk jobban ellenállt a közel-keleti háborúnak, mint azt vártuk” – mondta von der Leyen, ám hozzátette: a magas energiaárak kihatnak a vállalkozások teljesítményére.
„Európa gazdaságát újra akarjuk indítani. Óriási piac vagyunk, hatalmas megtakarításokkal, ugyanakkor elaprózódott a vásárlóerő. Olyan gazdaságot akarunk építeni, ami az innováció mentén zajlik”
– mondta.
„Jövő év végére történelmi átalakuláson esik át az egységes piac, nagyon fontos ugyanis a sebesség a mai világban” – mondta a bürokratikus folyamatok felgyorsítására utalva.
„A vonatkozó javaslatok 17 milliárd euróval csökkentik az adminisztratív terheket évente”
– mondta.
Von der Leyen szerint elég a Brüsszelre mutogatásból, a tagállamoknak is lépniük kell
Európa nem maradhat ipari nagyhatalom, ha az energiaárak strukturálisan magasak. Most már diverzifikált az energiabeszerzés, bár a hormuzi válság miatt 90 milliárd euró többletköltséget jelent az importált energia, anélkül, hogy többet vásároltunk volna. Ezért itt termelt megújuló energiára van szükség, és függetlenedni kell a fosszilis importtól.
„260 milliárd euróval csökkenhet a fosszilis energia importköltsége évente ennek révén”
– mondta.
Azt mondta, mindennek érdekében fel kell gyorsítani a bürokratikus eljárásokat. Szerinte Brüsszel ebben megteszi, amit kell, de most már a tagállamokon a sor, hogy lépjenek.
Kereskedelmi hiány: 1 milliárd euró Kínával szemben a napi hiány
Elértük az átbillenési pontot, a kínai fogyasztási válság minket is fenyeget, miközben Kínának szüksége van az európai piacra. Mindent bevetünk, hogy kapcsolatainkat egyensúlyba hozzuk Kínával – mondta von der Leyen, aki szerint együtt kell működni Kínával, de kiegyensúlyozott kapcsolatok mentén.
„80 százalékban függünk kínai nyersanyagoktól, sürgősen diverzifikálni kell ezek beszerzését. Ezért hozunk létre egy új európai kritikusnyersanyag-központot” – jelentette be von der Leyen, aki szerint nemcsak az ipar, hanem a függetlenség és a biztonság is függ ettől.
A vállalatokat segíteni kell, de a tőkepiac fejlesztéséhez idő kell
Új banki jogszabálycsomagot terjeszt be a Bizottság, hogy felgyorsítsák a vállalatok tőkéhez való jutását. Ezen belül a deep tech európai vállalatok kockázati tőkéhez való jutását. Tavaly ennek alapjait már megteremtette az EU, és konkrét vállalati példa is mutatja, hogy ez a finanszírozási modell működik. Bár finnországi központtal alapították, az ICEYE egy lengyel–finn–amerikai vegyesvállalat, amelynek Varsóban hatalmas operatív és gyártási központja működik, társalapító-vezérigazgatója pedig a lengyel Rafał Modrzewski – von der Leyen ezt a céget említi sikertörténetként.
A legforróbb nyáron vagyunk túl
Európa a világátlagnál kétszer gyorsabban melegszik. Idén nyáron 660 ezer hektár égett le, 12 millió tonna termény veszett el, kulcsfolyók – a Duna és a Rajna – száradtak ki, 35 ezer haláleset történt a hőhullámokban – sorolta von der Leyen. Szerinte egyszerre kell alkalmazkodni azokhoz és kezelni a jelenségeket.
Jövő hónapban új keretet jelentenek be a 100 legsérülékenyebb klímakockázati európai területről. Szerinte hatalmas piac a klímaalkalmazkodás, ezt a globális piacot Európának kell megszereznie.
A jelentős alulbiztosítottság miatt létrejön egy klímabiztosítási szövetség, és a Bizottság beterjeszt egy európai hőhullámtervet, amely a riasztásról és a jobb egészségügyi ellátásról szól.
Vízhiány: az európai vízvezetékek négy literből egy litert elvesztenek szivárgás miatt, ez óriási pazarlás. Ezt orvosolni kell.
„Európa gazdái a legjobbak a világon, és mi mindig támogatni fogjuk őket, idén nyáron felnőttek a feladathoz”
– mondta.
Európai tűzoltóflotta állhat fel
Az európai tűzoltókkal és gyorsbeavatkozókkal való egyeztetés alapján Ursula von der Leyen azt mondta, európai szintű tűzoltóflottát állítanak fel az erdőtüzek kezelése miatt.
Nem megkerülhető a mesterséges intelligencia
Von der Leyen azt mondta, ő maga optimista, mert az MI szolgálhatja az emberiséget. Ám kezelni kell az egyre erősebb modellek kockázatait. Kitért a hackerkedésre, amely soha nem látott szintre emelkedhet. Szerinte egyre több probléma, egyre több káros kód jelenik meg a nagyon gyorsan fejlődő MI-k kapcsán. Ezért reagálni kell ezekre a kihívásokra, hiszen már nagy MI-cégek vezetői is azt mondják, hogy le kell lassítani ezeket a modelleket.
Szerinte szövetségeket kell kialakítani, és kanadai, valamint brit együttműködést említve jogszabályi előkészítést tart szükségesnek.
„Európának saját kapacitásokra van szüksége, főleg a biztonság miatt” – mondta von der Leyen, aki szerint Európának versenyben kell maradnia az MI területén. Az európai startupokat ezért különböző alapokkal kell támogatni. Korlátozni és csökkenteni kell a veszélyeket, így ki tudjuk aknázni az MI lehetőségeit a bizottsági elnök szerint.
Szerinte a gyárakban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és még több más területen lehet megtalálni az MI-ben rejlő értéket. Ehhez kiváló minőségű európai adatok állnak rendelkezésre. Példaként említette a mellrákszűrés kérdését, amelyben a sok kampány és az adatok alapján az MI sokat tud segíteni, javul a nők gyógyítási aránya.
„Az MI-nek segítenie kell az orvosokat, nem felváltani őket”
– fogalmazott.
Az öt legnagyobb értékű szektorra koncentrál az EU az MI kapcsán:
- egészségügy,
- közlekedés,
- élelmiszeripar,
- magas gyártói tevékenység,
- védelem- és űrkutatás.
Novemberben forradalmi kezdeményezések jönnek ezekben a szektorokban az MI alkalmazására vonatkozóan.
„Az ember felügyelte MI-t akarunk Európában” – emelte ki az abban rejlő veszélyek kontrolljának igénye kapcsán.
Kitért arra is, hogy az MI használatában óriási generációs különbségek vannak, ezeket a szociális gazdaság szempontjából kezelni kell.
Mindenkinek joga ott élnie, ahol született
Ursula von der Leyen a lakhatási válság kapcsán arról beszélt, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy ott éljen, ott jusson lakhatáshoz, ahol született. Szerinte az erre vonatkozó jogszabály-előkészítés ezt fogja elősegíteni. Külön kitért a nők jogaira is.
Csúcstalálkozó jön a szociális értékek fenntartásáról – jelentette be von der Leyen.
Középső korridor: Közép-Ázsiát és Dél-Kaukázust összekötik az európai piaccal
12 milliárd eurós konnektivitási partnerséget jelentett be von der Leyen, amelynek révén a közép-ázsiai és a dél-kaukázusi régiókkal való kereskedelmet háromszorosára növelheti az EU.
Von der Leyen szerint szükség van a globális partnerségekre, többek között ennek kapcsán kapott meghívást a kanadai miniszterelnök is, jelzése szerint.
Az elnök a kanadai és EU-s kereskedelmi forgalom növekedéséről beszélt, szerinte ez igazolja a megállapodások szükségességét.
„A Kanadával való kapcsolatunkat a lehető legmagasabb szintre akarjuk emelni” – fogalmazott von der Leyen.
„Kanada lehet az első társult tagja az Európai Uniónak”
– jelentette be von der Leyen.
Új európai biztonsági javaslat jön
„Az eddigi doktrínák és az intézmények nem tartottak lépést az új realitásokkal, ezek más realitásokra jöttek létre, ezért meg kell fontolni, alkalmasak-e céljuk betöltésére” – fogalmazott.
„A NATO 4. cikkéhez csatlakozó mechanizmusra van szükség, egy saját európai biztonsági protokollra van szükség a hibrid támadások miatt”
– jelentette be von der Leyen, akinek szavaiból az tűnik ki, hogy ez a kezdeményezés a NATO keretein belül működne.
Ezért bejelentése szerint Európai Biztonsági Tanács jön létre, de azt egyelőre nem részletezte, hogy ez hogyan illeszkedik a NATO kereteibe, viszont jelentős hadiipari felpörgetésről beszélt.
„Új európai stratégiai eszköz jön létre, ami igazodik a NATO-hoz. Európa területének minden egyes négyzetméterét megvédi”
– hangsúlyozta.
Szerinte sem az észak-koreai rakéták, sem az orosz drónok nem törik meg Ukrajna ellenállását, ezért a közelgő kemény tél előtt a korábbinál is nagyobb támogatást kell nyújtania Európának. Erősíteni kell a légvédelmet és humanitárius segítséget kell nyújtani. Ugyanakkor csökkenteni kell az amerikai Patriot-rakétáktól való függést, ennek első lépése a Freya európai rakétavédelmi rendszer.
Szerinte szigorítások várhatók a szankciókban, amelyek hatásosak.
Majdnem 1 milliárd euró Gáza újjáépítésére
Európa támogatja Izrael önvédelmi jogát, de a palesztin népnek is joga van ahhoz, hogy biztonságban éljen. Európának kell fenntartania a kétállami megoldást von der Leyen szerint, aki beszélt arról is, hogy az EU komoly forrásokkal támogatta eddig is a gázai újjáépítést.
Szerinte nem lehet eleget beszélni arról, hogy szükség van az összefogásra, ezt az idei nyár különböző válságai megmutatták.
Jön az új európai migrációs csomag
A ceutai válságról szólva azt mondta, hogy annak határai is európai határok, és Spanyolország támogatást kap az EU-tól, odafigyelnek rá.
Az európai migrációs csomagról azt mondta, hogy azt mindenkinek végre kell hajtania, miközben a nyári események megmutatták, hogy fejleszteni kell a vészhelyzeti beavatkozási eszközöket.
„Mi, európaiak döntjük el, hogy ki jön az Unióba és milyen feltételekkel, és nem az embercsempészek”
– húzta alá, miközben a Frontex megerősítéséről és a migráció okainak kezeléséről is beszélt. Ezzel arra utalt, hogy segíteni kell, hogy a migrációs kibocsátás helyszínein javuljanak a körülmények.
Új kezdeményezéssel kell fellépni az illegális migráció csökkentéséért, főleg a fiatalokat célozva ezzel – jelentette be.
Beszélt arról is, hogy Magyarország teljesítette a jogállamisági feltételeket, ennek köszönhetően került sok pénz vissza Magyarországra. Szerinte ugyanakkor a jövőben is alapvetőnek tekintik, hogy csak akkor férhetnek hozzá a tagállamok a forrásokhoz, ha teljesítik a jogállami feltételeket.
Túl sok időt töltenek a gyerekek a képernyő előtt
A gyerekek technológiafüggőségéről szólva elmondta: túl sok időt töltenek a gyerekek „görgetéssel”.
Fokozatos és differenciált megközelítésben kívánják kezelni a problémát.
-
- életév alatt tilos lesz a közösségi oldalak használata.
-
- év alatt senkinek nem lehet saját oldala vagy fiókja.
15 és 18 év közötti felhasználók esetén kötelező minden platformnak biztonságos kialakítást biztosítania a fiatalok részére. Von der Leyen szerint nem kell egyetérteni azzal, hogy a big tech vállalatok addiktív algoritmusokat alakítanak ki, erre példaként a fiatal lányok MI által átalakított, szexualizált képeit említette.
A közelgő szabályozás azt jelenti, hogy a 13 év alatti gyerekek nem használhatják a közösségi médiát; a 13 és 15 év közötti gyermekeknek „mini fiókjaik” lesznek, amelyeket szülők vagy gondviselők hozhatnak létre korlátozott funkciókkal és napi egyórás képernyőkorláttal.
„Tehát a platformoknak kell bizonyítaniuk az EU számára, hogy biztonságosak. A dolog fordítottá válik: a közösségi oldalak hozzáférését korlátozzuk gyermekeinkhez, és mi döntjük el, milyen feltételek szerint kell a tech cégeknek bizonyítaniuk azt, hogy biztonságosak”
– jelentette ki.
Von der Leyen holnap mutatja be az EU Gyermektörvényét.
Új európai kongresszus lesz jövőre
„A legnagyobb európai szellemek részvételével rendezünk kongresszust az európai jövőről, hasonlóan ahhoz, mint amikor a II. világháború végén tartottak konferenciát a jövőről” – jelentette be.
Von der Leyen egy új Európai Kongresszust szeretne létrehozni, amely összehozza az írókat, tudósokat, művészeket, polgárokat és a civil társadalmat – vagy ahogy ő fogalmazott, Európa „legfényesebb elméit”.
Az ihlet 1948-ból származik. Abban az évben több száz politikus és gondolkodó gyűlt össze Hágában az eredeti Európai Kongresszuson, hogy egy meglehetősen hatalmas kérdést tegyenek fel: hogyan is kellene valójában kinéznie az európai együttműködésnek?
Von der Leyen érvelése szerint Európának újra szüksége van erre a képzelőerőre.
„Emberek milliói még mindig ígéretet látnak Európában – néha olyan messze, mint Kanada” – mondta. „Gyakran elfelejtjük, milyen erős is ez az ígéret.”
„Társadalomként újra fel kell fedeznünk ezt a képességet, hogy Európában gondolkodjunk” – zárta gondolatait.
„Vegyük kézbe saját jövőnket, éljen Európa” – zárta von der Leyen a beszédét.
Forrás: Világgazdaság, Európai Parlament háttéranyaga, Európai Bizottság audiovizuális szolgálata
Címlapkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelõ beszédet mond az Európai Unió helyzetérõl az Európai parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén 2026. szeptember 16-án – Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek