Korántsem ígérkezik akkora sikertörténetnek az 1 milliárd forint fölötti vagyonnal rendelkezők megadóztatása, mint ahogy Magyar Péter a kampányban előrejelezte. A miniszterelnök még pár hete is arról beszélt, hogy 300-600 milliárd forint bevétele lehet a költségvetésnek a vagyonadóból, ugyanakkor a sajtóhoz eljutott információk szerint ennek csak a töredékét várja a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium.
Sűrű időszaka lehet mostanában Kármán András pénzügyminiszternek: ezekben a hetekben dolgozza ki szaktárca a 2027-es költségvetés tervezetét, a kormány középtávú tervezetét, illetve több, a jövő évi büdzséhez kapcsolódó jogszabályt. Ilyen a vagyonadóról szóló törvénytervezet is, amelyről több információ jutott el a Világgazdasághoz.
Kármán András nem talál 450 milliárd forintot
A Tisza-kormány egyik legfontosabb adópolitikai vállalása a vagyonadó bevezetése, már a választási kampányban is a közteherviselés átalakításával és igazságossá tételével lépett fel. Az eredeti elképzelés azóta jelentősen változott: míg 2025 nyarán még az ötmilliárd forintot meghaladó vagyonok megadóztatásáról beszélt a Tisza elnöke, a kampányban már jóval alacsonyabb, egymilliárd forintos értékhatár szerepelt.
A párt végül azzal az ígérettel indult a választáson, hogy az egymilliárd forintot meghaladó vagyonrész után évente 1 százalékos vagyonadót vet ki. A választások után a kormány többször is megerősítette, hogy nem mondott le a tervről. Kármán András pénzügyminiszter parlamenti meghallgatásán májusban azt mondta, a vagyonadónak nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentőséget is tulajdonítanak, így például az adóalapba az ingatlan, a cégrészesedés, az értékpapír és a nagy értékű luxuscikkek is beletartoznának.
Ráadásul a kabinet tervei alapján az új adónemmel már a 2027-es költségvetésben is számolnak, vagyis – ha a parlament elfogadja a jogszabályt – 2027. január 1-jén léphet életbe. Magyar Péter június 11-én a kormányzati sajtótájékoztatón azt mondta, hogy jövőre 300–600 milliárd forint bevétele lehet az államkasszának a vagyonadóból.
Neres és nem neres cégek lobbiznak a törvény ellen, nem véletlenül, 300-600 milliárd forint beszedhető majd – fogalmazott egésze pontosan kormányfő, aki akkor azt ígérte, hogy önbevalláson fog alapulni és azt fogja képviselni, hogy a 2025 végi viszonyok számítsanak majd.
Bár úgy tudjuk, hogy nincs végleges kormányzati döntés az adónemről, a Világgazdasághoz eljutott információk szerint a Pénzügyminisztérium nem számol ekkora költségvetési hatással. Sőt,
a szaktárca mindössze 150–200 milliárd forintos bevételt vár a hazai gazdagok megadóztatásából jövőre.
Ha ez helytálló, az azt jelenti, hogy akár 450 milliárd forinttal is kevesebb folyhat be ebből az adónemből, mint azt eredetileg gondolták a Tiszánál.
Sokan kiviszik külföldre ilyenkor a vagyonukat
Mindenestere több magyarázata lehet annak, hogy miért lesz jóval kisebb az adónemből származó befizetés a várakozásoknál. A GKI nyáron úgy számolt, hogy a 100 leggazdagabb magyar becsült összvagyona 2026-ban 12 579 milliárd forint, aminek 1 százaléka mindössze körülbelül 125 milliárd forint lenne.
A 300–600 milliárd forintos bevétel eléréséhez ezért jóval szélesebb adóalap szükséges. A gazdaságkutató szerint ebben kulcsszerepük lehet a nem tőzsdei cégekben lévő tulajdonrészeknek, ezek teljes értékét az MNB statisztikái alapján mintegy 40 ezer milliárd forintra becsülték.
A másik nagy kérdés a mentességek és kedvezmények köre. Ha például bizonyos vállalkozói vagyonra, termőföldre, elsődleges lakóingatlanra vagy más vagyonelemekre külön szabályok vonatkoznak, az gyorsan lefaraghatja az adóalapot. A 300–600 milliárdos becslés tehát nagymértékben attól függ, mit tekint végül vagyonnak a törvény.
Illetve van egy harmadik, általános szempont, amely magyarázza, hogy miért számol a vártnál kevesebb bevétellel a kormány. A nemzetközi tapasztalatok egyöntetűen azt mutatják, hogy a vagyonadó bejelentése után az érintettek átalakítják tulajdonosi struktúrájukat, vagyonukat kimenekítik, illetve olyan konstrukciókat keresnek, amelyek csökkentik az adóalapot. Azaz végeredményben a kormány is már számolhat azzal, hogy nagyon sokan kimenekítik a vagyonukat külföldre.
A teljes cikk ITT olvasható
Címlapkép: Kármán András pénzügyminiszter napirend elõtti felszólalásra válaszol az Országgyûlés rendkívüli ülésén 2026. augusztus 28-án – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert