Egyes vélemények szerint a kata tételes adójának emelése egy bizonyos értékhatárig nem számít valódi adóemelésnek, hanem a minimálbér növekedéséhez igazodó, elmaradt korrekciónak. A társadalombiztosítási jogosultság fenntartása érdekében a havi teher akár 130 ezer forintra növelése is indokolt lehetne. Ezt kiegészíthetné egy 40 százalékos kulcsú progresszív adó, amely a kiugró bevételekre, illetve a bújtatott foglalkoztatás visszaszorítására szolgálna.
Angyal József okleveles adószakértő szerint fontos, hogy a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) havi összegét ne az inflációhoz vagy az átlagbérhez mérjük, hanem a minimálbérhez. Ez befolyásolja ugyanis a társadalombiztosítási ellátások minimális összegét. Az adó bevezetésekor, 2013-ban a minimálbér 98 ezer forint volt, és az 50 ezer forintos tételes adóhoz tartozó járulékalap 81 300 forintot tett ki, ami az akkori minimálbér 83 százalékának felelt meg. Ez a szint stabil alapot nyújtott a tb-ellátáshoz.
2026-ra viszont a minimálbér már 322 800 forint, míg a kata 50 ezer forintos adója után járó járulékalap csupán 108 ezer forint. Ez az összeg a minimálbér mindössze 33 százaléka, ami komoly visszaesést eredményezhet a katás vállalkozók jövőbeli ellátásaiban. Angyal egy példával világítja meg a helyzetet: ha az adóteher folyamatosan lépést tartott volna a minimálbér emelkedésével, idén már 267 924 forintos járulékalapot kellett volna elérni, amelyhez a havi adófizetés 124 585 forintra nőtt volna. Ez az emelés valójában csak az elmaradt kiigazítás pótlását jelentené, és ezáltal védené a vállalkozókat a nyugdíj és a gyes értékvesztésétől – írja a Pénzcentrum.
Angyal József szerint a szabályozás finomhangolása is hozzájárulhatna a rendszer tisztításához. A cégek felé történő számlázás önmagában nem minősül bújtatott munkaviszonynak, de a visszaélések elkerülése érdekében indokolt lenne, ha az egyazon megrendelő felé kiállított, évi 6 millió forintot meghaladó számlaérték feletti részt 40 százalékos adó terhelné. Továbbá a progresszív adózás bevezetését is javasolja, amely 12 millió forintos éves bevételnél húzná meg az alapvető keretet. Ezen összeg felett is fennmaradhatna a katás jogviszony, de a határt meghaladó bevétel után szintén 40 százalékos adókulcsot alkalmaznának.
Címlapkép: Facebook / Nemzeti Adó- és Vámhivatal