Az Alkotmánybíróság döntése után sem szűnik meg a tényleges életfogytiglan, a jelenlegi felülvizsgálati rendszert azonban át kell alakítani. Ifj. Lomnici Zoltán elmondta, milyen mozgástere lesz az Országgyűlésnek, mit jelenthet az új rendszer a már elítéltek számára, és milyen garanciák mellett maradhat továbbra is rács mögött akár élete végéig az elítélt elkövető.
Fontos változás előtt állhat a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (TÉSZ) szabályozása, miután az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette a TÉSZ-re ítéltek esetében 40 év elteltével alkalmazandó kötelező kegyelmi eljárás jelenlegi szabályait. A rendelkezések 2027. május 31-én vesztik hatályukat, addig az Országgyűlésnek új szabályozást kell alkotnia. Az ügy előadó alkotmánybírója Czine Ágnes, az AB elnökhelyettese volt, aki párhuzamos indokolást fűzött a határozathoz, míg Handó Tünde és Horváth Attila alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg. Az AB hangsúlyozta: döntéséből nem következik a TÉSZ-re ítéltek könnyebb vagy szélesebb körű szabadulása.
Tisztázandó kérdések
A döntés nyomán ugyanakkor kérdés, milyen felülvizsgálati rendszert kell létrehozni, mekkora mozgástere lesz ebben a parlamenti többségnek, és mit jelent mindez a már jogerősen TÉSZ-re ítéltek számára. Ezek tisztázására a Magyar Nemzet ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászhoz, a CÖF-CÖKA elnökéhez fordult.
A szakember leszögezte: az AB nem a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést semmisítette meg, hanem a büntetés-végrehajtási törvénynek a 40 év után alkalmazandó kötelező kegyelmi eljárást érintő szabályait. Az Alaptörvény és a Büntető Törvénykönyv TÉSZ-re vonatkozó rendelkezései változatlanul hatályban maradnak.
– Ezért jogilag helyes úgy fogalmazni, hogy a TÉSZ intézménye fennmarad. Az AB szerint a probléma nem a TÉSZ léte, hanem az érdemi, kiszámítható felülvizsgálat hiánya – hangsúlyozta az alkotmányjogász.
Ifj. Lomnici szerint az új szabályok kialakításában jelentős mozgástere lesz a parlamenti többségnek: módosíthatja a Büntető Törvénykönyvet, a büntetés-végrehajtási törvényt, de akár új jogintézményt is létrehozhat. A jogalkotói szabadság ugyanakkor nem korlátlan: az új rendszernek összhangban kell állnia az Alaptörvény emberi méltóságot és a kínzás tilalmát rögzítő rendelkezéseivel, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) 3. cikkével.
Az alkotmányjogász kiemelte: az AB által megkövetelt felülvizsgálat nem jelenti a bűnösség vagy a jogerősen kiszabott büntetés újbóli elbírálását. Hosszú idő elteltével azt kell vizsgálni, fennállnak-e még az élet végéig tartó fogva tartást igazoló büntetéstani és társadalomvédelmi okok.
Ifj. Lomnici szerint ezt egy független bírói fórum mérlegelhetné az elítélt reszocializációja, veszélyessége, börtönbeli magatartása és a visszaesés kockázata alapján.
Nemzetközi példaként Lomnici a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statútumot említette, amely életfogytig tartó szabadságvesztés esetén 25 év után ír elő felülvizsgálatot.
Az új szabályozás kialakításakor ugyanakkor nemcsak az elítéltek jogait, hanem közbiztonsági és áldozatvédelmi szempontokat is mérlegelni kell. Ifj. Lomnici szerint az AB által megköveteltnél szélesebb felülvizsgálati rendszer önmagában nem lenne jogellenes, ám kockázatokat vethetne fel, ha nem érvényesülne kellő súllyal a társadalom védelméhez fűződő érdek. A szabadlábra helyezés ezért nem alapulhat pusztán az idő múlásán vagy a reszocializáció formális megállapításán.
Külön kérdés, hogyan érinti majd a változás azokat, akik már jogerősen TÉSZ-büntetésüket töltik. Az AB szerint az ő büntetésüket is megfelelő garanciák mellett felül kell vizsgálni, ez azonban nem változtatja meg automatikusan a jogerős ítéletet. Ifj. Lomnici szerint az AB követelményein túlmenne például az automatikus büntetés-átalakítás vagy a szabadulás mellett szóló törvényi vélelem bevezetése.
Az alkotmányjogász arra is kitért, hogy nincs egységes európai modell arra, milyen szervnek és hány év után kell felülvizsgálnia az életfogytig tartó szabadságvesztést.
A strasbourgi gyakorlatból ugyanakkor az következik, hogy a büntetésnek ténylegesen felülvizsgálhatónak kell lennie. Lomnici felidézte: Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága korábban több ügyben is elmarasztalta a TÉSZ felülvizsgálatának szabályozása miatt.
Végül arra is rákérdeztünk, mi történne, ha az Országgyűlés a megszabott határidőig nem alkotná meg az új szabályokat. Ifj. Lomnici szerint ez sem a TÉSZ jogalapját, sem a jogerős ítéletek végrehajthatóságát nem érintené, megfelelő felülvizsgálati mechanizmus nélkül azonban aggályos normahiány keletkezne. Ez szerinte újabb alkotmányjogi panaszokhoz és strasbourgi eljárásokhoz vezethetne.
Címlapkép: depositphotos.com