Papp Gábor ügyvéd az esettel kapcsolatban úgy nyilatkozott, nem kíván félelemben dolgozni.
A nyomozati iratok szerint nemcsak Seszták Miklóst, hanem ügyvédjét, Papp Gábort is megfigyelték a volt miniszter mentelmi jogának felfüggesztése előtt – erről az ismert ügyvéd beszélt a 24.hu-nak. Papp azt mondta, hogy nem kíván félelemben dolgozni, márpedig a nyomozati iratok még az ő saját autójának rendszámát is tartalmazzák. Sőt, állítása szerint azt is rögzítették, hogy a 24.hu újságírójával beszélt.
A Budapesti Ügyvédi Kamara közleményben ítélte el, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárásban Papp Gábort mint védőt megfigyelhették.
Seszták Miklóst vesztegetéssel gyanúsítják, jelenleg letartóztatásban van.
Törvénytelen volt Papp Gábor megfigyelése
Az esettel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek nyilatkozott ifjabb Lomnici Zoltán is. Az alkotmányjogász elmondta, hogy a kiindulópont az, hogy a védő hivatásgyakorlással összefüggő titkos megfigyelése törvénytelen. A nyomozati jelentésbe került adatok — kivel beszélt a Központi Nyomozó Főügyészségről távozva, milyen ruhát viselt, milyen rendszámú autóba szállt — nem járulékos technikai melléklet, hanem a védelem feltérképezése – tette hozzá a CÖF-CÖKA elnöke, hangsúlyozva az Alaptörvény védi a magánéletet és a magántitkot, a tisztességes eljárást és a védelemhez való jogot.
Az ügyvédi titkot a hatóság sem ismerheti meg
A jogász nyomatékosította azt is, ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerint az ügyvédi titok a megbízás teljesítése során megismert minden tényt és adatot lefedi, és a hatóság előtt sem tárható fel.
A büntetőeljárásról szóló törvény a védő és a terhelt közötti, hivatásgyakorlással összefüggő kommunikációra bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt nem enged alkalmazni; a fogva tartott terhelt és védője kapcsolattartása nem ellenőrizhető
– mondta ifj. Lomnici Zoltán, megjegyezve, aki az engedély kereteit túllépi, bűncselekményt követ el. A mentelmi jog felfüggesztése előtt, gyanúsítotti státusz nélkül végzett figyelés ezt a korlátot még inkább sérti: a kényszerítő jellegű eljárási cselekmény a felfüggesztés Magyar Közlönyben való megjelenésével válik alkalmazhatóvá.
Az alkotmányjogász megemlítette azt is, a „csak külső figyelés volt, nem lehallgatás” mentség sem minden esetben áll meg. A strasbourgi gyakorlat a rögzített kapcsolati adatot, a beszélgetőpartnert és a védő mozgását ugyanabba a védett körbe sorolja, mint a telefonlehallgatást, ha a cél a védelem feltárása. Ilyen adat a büntetőeljárásban nem használható fel.
Borítókép: Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA elnöke a szervezet sajtótájékoztatóján, 2026. augusztus 13-án – Fotó: Civilek.info