A burka és a nikáb iskolai betiltását, valamint az olaszul nem beszélő diákok arányának korlátozását vezeti be Giorgia Meloni kabinetje. Az olasz kormányfő még szeptember 20-án arról beszélt, hogy az oktatási intézményekben véget vetnek a teljes arcot elfedő viseleteknek, és maximalizálják a külföldi tanulók számát a tantermekben.

A Liga párt már idén márciusban nyújtott be egy törvényjavaslatot a szenátus elé, amely az 1975-ös – Reale-törvényként ismert – jogszabály módosításával egy új bűncselekményi kategóriát hozna létre: az arc eltakarására irányuló kényszerítést. A bűntettet egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel, valamint 10-30 ezer euró közötti pénzbüntetéssel sújtanák.

A Meloni-kormány által szeptember 24-én elfogadott iskolai rendelet végül nem büntetőjogi szankciót, hanem adminisztratív bírságot vezet be, így az oktatási intézményekben érvényes arceltakarási tilalom megszegése esetén a kiskorú diákok szüleire 200-1000 euróig terjedő bírság szabható ki.

Immár törvényerejű rendelet korlátozza a külföldi hátterű tanulók arányát is az általános iskolák alsó tagozatán, amely legfeljebb 30 százalék lehet.

Fátylak, mecsetek, keresztény jelképek: az iszlám helyzete Olaszországban

A kormány pontosan meghatározta a betiltandó viseleteket. A burka egy hagyományosan világoskék, a teljes testet és arcot elfedő ruha, amely a szemek magasságában sűrű hálóval ellátott; a nikáb ezzel szemben egy fekete fátyol, amely szintén teljesen elrejti az arcot, de szabadon hagy egy keskeny rést a szemeknek. Fontos különbséget tenni ezek és a hidzsáb között, amely csupán a hajat és a nyakat takaró hagyományos kendő, így az arcot szabadon hagyja.

Az olaszországi viták hátterében mélyebb, rendszerszintű kérdések állnak.

Bár a közel 3 milliós muszlim lakosság a teljes népesség mintegy 4,5-5 százalékát teszi ki, az olasz állam hivatalosan nem ismeri el az iszlámot vallásként. Olaszországban a katolikus egyháztól eltérő felekezetek hivatalos elismerése egy többlépcsős folyamat: a kormány és a vallási közösség közötti megállapodást a parlamentnek is ratifikálnia kell. Ez a státusz nem a hívők számától függ, hanem attól, hogy a vallási alapelvek összhangban állnak-e az alkotmánnyal. Az iszlám elismerését ráadásul nehezíti, hogy a közösségnek nincs egységes képviselete, így az olasz államnak nincs kivel aláírnia a hivatalos szerződést.

Ez a jogi vákuum közvetlenül kihat a vallásgyakorlásra is. Olaszországban mindössze nyolc hivatalos, kifejezetten mecsetnek épült létesítmény működik. Annak ellenére, hogy itt él Európa negyedik legnagyobb muszlim közössége, ez a szám eltörpül a több mint 2200 franciaországi vagy az 1500-nál is több brit mecset mellett. Az olaszországi muszlimok döntő többsége így kulturális központokban, átalakított raktárakban vagy imaházakban gyakorolja a vallását.

A kulturális súrlódások a keresztény jelképeket is elérték. Rendszeres vitatéma a feszületek jelenléte a középületekben, így a tantermekben, kormányhivatalokban és kórházakban. Korábban komoly médiavisszhangot váltott ki, hogy egyes civil és vallási csoportok követelték a kereszt levételét a közintézmények falairól. A jogi vitának hosszú időre az Olasz Államtanács 2006. február 13-i, 556. számú határozata adott irányt, amely megerősítette a feszületek elhelyezésének jogszerűségét az államilag fenntartott helyeken, és amit később, 2011-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága is jóváhagyott. A kérdés ugyanakkor a mai napig napirenden van: az olasz Legfelsőbb Bíróság egy újabb döntése – a 2021. szeptember 9-i, 24414/2021. számú határozat – értelmében a keresztre feszített Jézus Krisztus-ábrázolások kötelező, automatikus kihelyezése helyett immár a helyi iskolai közösségek konszenzusára bízza a szimbólumok sorsát.

Szigorítás európai mintára: hol tilos már ma az arcfedés?

Az olasz lépések szorosan illeszkednek az elmúlt másfél évtized európai trendjeibe, hiszen számos uniós tagállam vezetett be hasonló korlátozásokat. Úttörőként Franciaország még 2011 áprilisában rendelte el az arc eltakarásának teljes tilalmát minden nyilvános térben, amit később az Emberi Jogok Európai Bírósága is jogszerűnek ítélt. Alig néhány hónappal később, 2011 júliusában Belgium is követte a példát, ahol a nyilvános helyeken érvényes teljes tilalmat megszegőket pénzbüntetéssel vagy akár elzárással is sújthatják. Kelet-Európában Bulgária lépett meg hasonlót 2016 szeptemberében, amikor megtiltotta a teljes fátyol viselését az állami, közigazgatási és oktatási intézményekben.

Ausztria 2017 októberében fogadta el az arceltakarási tilalomról szóló törvényt, amely általánosan előírja, hogy a nyilvános terekben az arcvonásoknak felismerhetőnek kell lenniük.

Az osztrákok ezzel a lépéssel – az utcákon, hivatalokban és az iskolákban is –megtiltották az arc teljes elfedését (vagyis a burka és a nikáb viselését). Idén szeptembertől a szigorítás a legfiatalabb korosztályt is elérte: a kormányzó Osztrák Néppárt, a szociáldemokraták és a liberális NEOS koalíciója által vezetett kormány döntése alapján a lányoknak 14 éves korukig az iszlám hagyomány szerinti fejkendőt is tilos viselniük az iskolákban, ami a jogalkotók szándéka szerint megvédi őket a korai vallási elnyomástól.

Északon Dánia 2018 augusztusában vezetett be olyan országos tilalmat, amely progresszív büntetési tétellel bírálja felül a szabályszegőket; így a negyedik vagy annál is többszöri visszaesés esetén a pénzbírság az első elkövetés összegének a tízszeresére emelkedik (a büntetés kizárólag pénzösszeg megfizetésére irányul, szemben a korábban említett belga szabályozással, amely elzárást is lehetővé tesz és így büntetőjogi jellegű). Hollandia ezzel szemben a részleges korlátozás mellett döntött 2019 augusztusában, célzottan az iskolákra, kórházakra, kormányzati hivatalokra és a tömegközlekedési eszközökre korlátozva az arcfedés tilalmát.

Integráció, biztonság és egyenlőség: a korlátozások társadalmi háttere

A szigorítások mögött hármas érvrendszer áll: a polgári demokrácia védelme, a társadalmi integráció és a közbiztonság. A modern társadalmak működése a vizuális kommunikáción alapul, ami megköveteli, hogy a polgárok felismerhető arccal vegyenek részt a közösségi életben. Ez a nyíltság elengedhetetlen a hatóságoknak a személyazonosság gyors ellenőrzéséhez, valamint a modern biztonságtechnikai rendszerek és az automatizált arcfelismerő szoftverek hatékony működéséhez is.

Támogatóik szerint az iskolai arceltakarási korlátozások kifejezetten gyermekvédelmi és egyenjogúsági célokat szolgálnak. Megvédik a kiskorú lányokat a közösségi vallási elvárásoktól egy olyan életkorban, amikor még nem képesek önálló döntést hozni.

Elemzők ugyanakkor rámutatnak: a párhuzamos társadalmak felszámolása ennél jóval összetettebb integrációs folyamatokat igényel, amelyeket a tiltások önmagukban ritkán képesek teljeskörűen megoldani.

Meloni kormánya a szigorítás mellett döntött – Fotó: Facebook / Giorgia Meloni