A miniszterelnök tegnap részleteket osztott meg az ügyészségi meghallgatásáról a telefonlopás ügyében. Magyar Péter nem ismerte el a terhére rótt bűncselekményt, azonban több részletet is elárult, ami Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint már önmagában is problémás: az eljárás részleteinek nyilvánosságra hozatala alkalmas lehet a közvélemény befolyásolására és a nyomozóhatóság nyomás alá helyezésére.

A miniszterelnök a tegnapi kormányzati tájékoztatón részleteket osztott meg ügyészségi meghallgatásáról és jelezte, hogy nem ismerte el a terhére rótt bűncselekményt. Magyar Péter ugyanakkor a Hír TV kérdéseire kitérő választ adott arra vonatkozóan, hogyha nem ő dobta a Dunába a készüléket, akkor az mégis hogyan került oda.

A miniszterelnök kijelentései kapcsán Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA elnöke a Hír TV számára kifejtette, hogy a büntetőeljárás veszélyeztetésére alkalmas minden olyan cselekmény, amely szenzitív, részletes vagy részletekbe menő információkat ad arról, hogy milyen fontos elemei vannak egy vonatkozó nyomozásnak.

A nyomozás részleteinek közlése is kockázatot jelenthet

Lomnici szerint minden olyan cselekmény veszélyeztetheti a büntetőeljárást, amely érzékeny vagy részletes információkat közöl a nyomozás fontos elemeiről. Azt mondta, ha valaki részleteket árul el, az nemcsak a közvélemény befolyásolására, hanem a nyomozóhatóság presszionálására is alkalmas lehet.

„A büntetőeljárás veszélyeztetésére alkalmas minden olyan cselekmény, amely szenzitív, részletes vagy részletekbe menő információkat ad arról, hogy milyen fontos elemei vannak egy vonatkozó nyomozásnak” – fogalmazott az alkotmányjogász.

Magyar Péter a sajtótájékoztatón azt állította, hogy a sértett nem ment át a poligráfos vizsgálaton. Lomnici ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a hazugságvizsgáló eredménye a hatályos bírói gyakorlat alapján nem perdöntő. A vizsgálatot műszeres vallomás-ellenőrzésnek nevezik, az eredménye pedig önmagában nem szolgálhat ítélet alapjául.

A telefon állapota önmagában nem dönti el az ügyet

A műsorvezető arra is rákérdezett, jelenthet-e érdemi védekezést, hogy a telefon működőképes állapotban került elő, illetve a felvételen nem látható dobó mozdulat. Lomnici szerint ezek a körülmények szóba jöhetnek, de önmagukban nem zárják le a büntetőjogi kérdéseket. Az eljárásban az is számíthat, hogy milyen cselekmény történt, bekövetkezett-e kár, illetve a végeredmény az elkövetőn múlt-e.

Az alkotmányjogász arra is felhívta a figyelmet, hogy a bűncselekmény kísérlete, illetve bizonyos esetekben az előkészülete is büntetendő lehet. Ezért a telefon állapotáról vagy a felvételen látható mozdulatról szóló információk önmagukban nem feltétlenül döntik el az ügy kimenetelét.

A nyomozás megszüntetése és a vádemelés is lehetséges

Lomnici pontosította a műsorvezető felvetését is, miszerint Magyar Péter nem tett vallomást: a miniszterelnök saját közlése szerint rövid, érdemi vallomást tett, és védekezést terjesztett elő. Az alkotmányjogász elmondta, hogy a gyanúsított panasszal élhet a gyanúsítással szemben, illetve kifogásolhatja a nyomozóhatóság egyes lépéseit. Hozzátette, ő nem hallott arról, hogy Magyar ilyen panaszt tett volna.

A nyomozás folytatásáról és annak eredményéről a hatóság dönt. Lomnici szerint a gyanúsítás jogi minősítése módosulhat, az eljárást meg is szüntethetik, de vádemelés esetén az ügy bíróság elé kerülhet.

Címlapkép: Magyar Péter miniszterelnök a Miniszterelnökségen tartott kormányszóvivõi tájékoztatón 2026. október 9-én – Fotó: MTI/Purger Tamás