Bár az energiapiac a 2022-es válság óta jelentősen megnyugodott, a korábbi alacsony árak visszatérésére nem érdemes számítani – figyelmeztetett Holoda Attila energetikai szakértő a Pénzügykutató Hetényi Körében tartott előadásában. Szerinte a növekvő energiaigény, az ellátási láncok sérülékenysége és a szükséges beruházások hosszú átfutási ideje tartósan magasan tarthatja a költségeket. Magyarország számára ezért a beszerzési források diverzifikálása mellett az energiahatékonyság javítása is kulcskérdés.
Megnyugodott a gázpiac, de a korábbi olcsóság nem tért vissza – állította Holoda Attila energetikai szakértő a Pénzügykutató Hetényi Körében tartott előadásában.
A Tisza-kormány energetikai szakértője felidézte a földgázárak alakulását, ezzel mutatva be, hogy, mennyire megváltozott az energiapiac. Míg 2019-ben megawattóránként 20 euró alatt mozgott a gáz ára, 2022 augusztusában a havi átlag elérte a 235 eurót. Az előadásban közölt adatok szerint – amelyet a Pénzcentrum.hu tudósított részletesen – 2025-ben már nagyjából 36 euró körül alakult az átlagár. A válság csúcsához képest tehát jelentős volt a visszaesés, a korábbi árszint azonban nem állt helyre.
Felejtsük már el, hogy az energia olcsó lesz!
– fogalmazott. Szerinte a növekvő energiaigény kielégítése egyre nehezebb, a politikai beavatkozások pedig tovább bonyolítják a helyzetet.
Beszélt arról is, hogy a magyar földgázellátás hosszú távon is jelentős importra épülhet. Holoda szerint a Makói-árok készletei belátható időn belül nem változtatnak ezen, mivel gazdaságos kitermelésükhöz jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő technológia.
Az előadásban ismertetett adatok alapján Magyarország éves földgázfogyasztása 8,3–8,5 milliárd köbméter, miközben a hazai kitermelés mindössze 1,7–1,8 milliárd köbméter körül alakul. A különbséget külföldi beszerzésekből kell fedezni, ezért a szakértő az energiahatékonyság javítását az importigény mérséklésének egyik legfontosabb eszközének nevezte.
A fizikai infrastruktúra szempontjából ugyanakkor kedvezőnek tartja Magyarország helyzetét. Szlovénia kivételével valamennyi szomszédos országgal rendelkezünk vezetékes földgáz-összeköttetéssel. Számításai szerint még a szerbiai és az ukrajnai irány nélkül is mintegy 13,5 milliárd köbméternyi éves beszállítási kapacitás áll rendelkezésre.
A kihívást így elsősorban az jelenti, hogy ezeket a lehetőségeket megfelelő beszerzési szerződésekkel lehessen kihasználni. Az orosz gáz fokozatos kivezetésére készülve Holoda rövid, közép- és hosszú távú megállapodások kialakítását egyaránt szükségesnek tartja. Az LNG térnyerése ebből a szempontból fontos változást jelenthet. Egy fogadóterminál több országból érkező szállítmányokat is képes kezelni, így az amerikai cseppfolyósított földgáz növekvő szerepe szerinte nem feltétlenül eredményez olyan jellegű függőséget, mint egyetlen vezetékes beszállítóra támaszkodni.
„A szuverenitásunkat az növeli, ha nem vagyunk kiszolgáltatva egyetlen eladónak” – hangsúlyozta.
A magyar gáztárolók helyzetének értékelésénél Holoda árnyaltabb megközelítést sürgetett. A mintegy 6,5 milliárd köbméteres hazai tárolókapacitást szerinte az éves fogyasztáshoz viszonyítva érdemes vizsgálni. Emellett legalább ilyen fontos szempont, hogy a tárolókból egyetlen nap alatt mennyi földgáz nyerhető ki. A töltöttségi százalék önmagában ezért nem ad teljes képet az ellátásbiztonságról.
Bajban a hazai benzinkutak
Az előadás az európai üzemanyagpiac szerkezeti problémáira is kitért. Holoda szerint a nyersolaj rendelkezésre állása önmagában nem garantálja a megfelelő üzemanyag-ellátást, hiszen a finomítói kapacitások is meghatározóak.
Az ismertetett számok alapján Európa napi dízelfogyasztása mintegy 8,5 millió hordó, miközben a termelés hozzávetőleg 7,5 millió hordót tesz ki. A különbséget importból kell fedezni. Új finomítók építését ugyanakkor nehezíti a beruházások hosszú megtérülési ideje, valamint a fosszilis üzemanyagok jövőbeli keresletét övező bizonytalanság.
A szakértő a magyarországi benzinkutak gazdasági helyzetét is problémásnak nevezte. Az általa bemutatott adatok szerint a literenként körülbelül 13 forintos kiskereskedelmi árréssel 16 forintos kiskereskedelmi különadó áll szemben, még a működési költségek levonása előtt.
Holoda szerint az üzemanyagárak alacsonyan tartása önmagában nem biztosítja a fenntartható ellátást. A független töltőállomások esetleges bezárása különösen azokon a vidéki településeken okozhat nehézséget, ahol nincs másik benzinkút.
Kritika a rezsicsökkentésről
Az energetikai szakértő a hatósági energiaárak rendszerével kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg. Álláspontja szerint a fogyasztói árak politikai döntéssel történő alacsonyan tartása nem szünteti meg az energiatermelés, a szállítás és a hálózat fenntartásának tényleges költségeit.
„Lehet politikai döntéssel azt mondani, hogy holnaptól ennyi lesz az energia ára. Csakhogy a költségek ettől nem tűnnek el. Valakinek meg kell fizetnie a különbséget” – fogalmazott.
Ennek kapcsán érdemes felidézni: Holoda Attila a választások előtt többször is bírálta a rezsicsökkentés rendszerét, annak eltörlését sürgetve.