A miniszterelnök a parlamentben mutatta be a jövő évi költségvetés tervezetének főbb változásait. Adó- és nyugdíjügyi bejelentéseket tett.

Az Országgyűlés hétfői ülésének középpontjában Magyar Péter napirend előtti felszólalása állt. A miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy bemutatja a 2027-es büdzsé alapjait, amelyet az „igazságosság és a fejlődés költségvetésének” nevezett.

Magyar Péter napirend előtti felszólalásában először elmondta: a jövő évi költségvetés tervezetét még ezen a héten megküldik a Költségvetési Tanácsnak és a hónap végén benyújtják az Országgyűlésnek. Ezután következtek a bejelentések.

Személyi jövedelemadó

– Ahogy a programunkban vállaltuk, 9 százalékra csökkentjük a minimálbér személyi jövedelemadóját 2027-től. Mindenkinek, akinek 680 ezer forint alatti a havi jövedelme, csökkenni fog az adója, 2,5 millió magyart érint ez – jelentette be Magyar Péter. Összesen 250 milliárd forintot hagynak így az érintetteknél.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy az intézkedés egy minimálbért keresőnek akkor is havi 20 ezer plusz forintot jelent majd, ha nem lesz érdemi béremelés.

Közlése szerint megőrzik a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezményét, valamint megmarad a 30 év alatti édesanyák, a 40 év alatti kétgyerekes és a három- és a négygyerekes anyák szja-mentessége is, de korláttal: az anyák adómentességénél 1 millió forint lesz a havi jövedelemhatár, efölött szja-t kell majd fizetni.

Ennél is fontosabb, a negyven év feletti kétgyermekes anyákra nem terjesztik ki az adómentességet.

Családi pótlék

Arról is beszélt, hogy egy lépésben megduplázzák a családi pótlékot 2027-től. Több mint 1 millió családot, 1,6 millió gyermeket érint az intézkedés, a duplázás 300 milliárd forintos plusz kiadást jelent. A családi pótlék és a munkavállalók adócsökkentése együtt összességében 500 milliárd forinttal többet hagy a családok és a munkából élőknél, legalábbis a miniszterelnök közlése szerint.

Nyugdíj

Mint Magyar Péter beszámolójából kiderült, teljesítik azt a kampányígéretüket, amely az alacsony nyugdíjak megemeléséről szólt. Mint azt a kormányfő közölte, jövőre havi 120 ezerre emelik a minimálnyugdíjat, sávosan emelnek egyes más nyugdíjakat, miközben kifizetik a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi első részletét.

Emellett bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát, igaz, nem azonnal és nem egy összegben.

A miniszterelnök közlése szerint jövőre a félmillió forint alatti nyugdíjúak számolhatnak azzal, hogy SZÉP-kártyára kapnak pénzt. Az intézkedés 2030-ra nyeri el végleges formáját.

Béremelés

A kormányfő ezek után a béremelésekre tért ki. Az egészségügyi szakdolgozók bérét átlagosan 17 százalékkal emelik. 2027-től átlagosan 17,8 százalékkal nő szociális ágazatban dolgozók bére. A rendvédelemben dolgozóknál átlagosan 15 százalékos emelés jön. A nevelést és oktatást segítő dolgozók nettó bérét átlagosan 21,5 százalékkal növelnék. A múzeumokban, könyvtárakban, közművelődésben dolgozók nettó fizetését átlagosan 10,7 százalékkal emelik. Tízmilliárd forintot elkülönítenek az állami fenntartású egyetemeken dolgozó oktatók bérének rendezésére.

Egészségügy

Felszólalásában a miniszterelnök bejelentette, hogy elindul a Hugonnai Vilma egészségügyi fejlesztési program: 2027-ben 510 milliárddal többet fordítanak az állami egészségügyre. Az egészségügyi többletforrásokból 192 milliárd forintot a dolgozók béremelésére fordítanak, 95 milliárd forinttal növelik a kórházi gyógyszerek finanszírozását, 51 milliárddal a kórházak működési támogatását, további 38 milliárddal pedig a patikákban elérhető gyógyszerek támogatását.

Magyar Péter elmondta, hogy a most nem említett ágazatokban is sor kerülhet béremelésekre, egyedi megállapodások alapján, a költségvetési lehetőségek szigorú figyelembevételével lesz lehetőség.

Jönnek adóemelések

De honnan lesz minderre fedezet? A kormányfő közlése szerint 1500 milliárdos kiadáscsökkentés lesz a jövő évi költségvetésben. Ezek részletei nem derültek ki, az ugyanakkor igen, hogy a terveknek megfelelően bevezetik a vagyonadót, amiből évi 200 milliárd forint bevételt remélnek.

Emellett az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeknél 9 helyett néhány százalékponttal magasabb lesz a társasági adó, nagyjából 11 százalék.

Az innovációs hozzájárulást a mostani 0,2-ről 0,5 százalékra növelik, de a kormányfő közlése szerint ezt a mikro- és kisvállalkozásoknak nem kell megfizetniük. A nagyvállalatok társasági adó támogatási rendszerét átalakítják, célzottá teszik a fejlesztési adókedvezményt.

Átalakítják a kiskereskedelmi különadót is: az adóalap 1 és 50 milliárd forint közötti részére 0,45 százalékos adókulcsot vezetnek be, ami mintegy 3500 vállalkozást érint. Az egymilliárd forintig terjedő árbevétel továbbra is adómentes marad, míg az 50 milliárd forint feletti sávokban az 1 és 4,5 százalékos kulcsok változatlanok maradnak.

A tervek szerint mintegy 100 milliárd forintos plusz bevétel érkezhet az energetikai szektorból. Hogy új adónemről vagy a már meglévő tételek megemeléséről van szó, arról nem beszélt.

Lakásépítés

A miniszterelnök egy fő makrogazdasági adatot említett, eszerint 4,9 százalékra csökken a költségvetési hiány 2027-ben.

Részletesen beszélt ugyanakkor a lakásépítésről. Mint közölte,

a Tisza-kormány kivezeti Otthon startot,

amit a Wekerle plusz programot vezetnek be, amely vásárlási és építési hitelt kínál fix 3 százalékos kamattal a 18-41 év közöttieknek. Kötelező öt éves bentlakás lesz a fő feltétel, a tulajdonjogokat ellenőrzik. Jön a Wekerle plusz lakástakarék és a Wekerle plusz energetikai felújítási támogatás és hitel. A mostani 6 millióról 15 millió forintra emelik a hitel összegét fix 3 százalékos kamattal, és vissza nem térítendő állami támogatás is lesz mellette.

Kivezetik az árrésstopot

Tett ugyanakkor a kormányfő egy súlyos bejelentést: a kormány kivezeti az árrésstopot. Az élelmiszer-inflációt megakadályozó intézkedés eltörlését azzal magyarázta, hogy káros volt és hátrányosan érintette a magyar vállalkozásokat. Azzal is érvelt, hogy most alacsony az infláció.

Itt érdemes megjegyezni, a Tisza a védett árral pontosan így cselekedett.

Amikor az olajár a világpiacon átmenetileg csökkent, az üzemanyagok árkorlátozását Magyar Péterék eltörölték. Most 700 forint felett jár a dízel ára.

Magyar Nemzet

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 19-én – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert