Egyre több megrázó beszámoló lát napvilágot arról, hogy súlyos állapotú, önellátásra képtelen betegeket bocsátanak el a túlterhelt fővárosi kórházakból, miközben családjaik kétségbeesetten próbálják megszervezni további ápolásukat. A történetek újabb kérdéseket vetnek fel a Tisza-kormány egészségügyi válságkezelésével kapcsolatban, miközben Hegedűs Zsolt miniszter szerint már javult a helyzet a budapesti belgyógyászatokon.

A fővárosi kórházak belgyógyászatain kialakult válság egyre súlyosabb ellátásszervezési problémákra világít rá. Budapesten mintegy 750 belgyógyászati beteg elhelyezése vált problémássá, köztük hozzávetőleg 200 hajléktalan emberé. Az Index értesülései és a laphoz eljuttatott történetek alapján egyes krónikus belgyógyászati osztályokon az új betegek felvételét is korlátozhatták, miközben a bent fekvők ápolási idejének meghosszabbítása is kérdésessé vált.

A helyzet heves politikai vitát váltott ki: Hegedűs Zsolt, a Tisza-kormány egészségügyi minisztere a szociális ellátórendszer hiányosságait is okolja, Takács Péter, volt egészségügyi államtitkár viszont embertelennek nevezte a betegek hazaküldéséről szóló intézkedéseket, és az egészségügyi szakdolgozók és a betegek hozzátartozói is felháborodásuknak adtak hangot a Facebookon.

„43 éve nővér vagyok. A Bajcsyban is dolgoztam. Nincs irgalom!”

Az ápolónő szerint édesapja fertőzéséről a zárójelentésben sem szerepelt tájékoztatás. A kórház állítólag a budapesti belgyógyászatokon kialakult válsághelyzettel indokolta az elbocsátást.

A nő az 1001 nővér – felmondjuk a csendet nevű Facebook-csoportban így fogalmazott: „43 éve nővér vagyok. A Bajcsyban is dolgoztam. Nincs irgalom!” Hozzátette, hogy a családnak jelentős anyagi és személyes áldozatot kell vállalnia az idős férfi ellátásáért.

Nem ez az egyetlen hasonló történet. Az Indexhez az elmúlt napokban több olyan olvasói levél is érkezett, amelyekben családtagok számoltak be magatehetetlen hozzátartozóik elhelyezési nehézségeiről.

Három hete még járt, majd mozgásképtelenné vált – nem sokkal később meghalt

Az Index egyik olvasójának 83 éves apósa egy elesés után került a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájára. A család szerint az idős, demenciával élő férfi három héttel korábban még önállóan járt és evett, a kórházi kezelés alatt azonban fokozatosan mozgásképtelenné vált. Hozzátartozói azt állították, hogy az orvos végül közölte velük:

a betegnek távoznia kell, mert másnak van szüksége az ágyra.

A család hiába keresett idősotthont, több helyen akár kétéves várakozási idővel szembesültek, a magánintézmények pedig 2–4,5 millió forintos beköltözési költséget kértek volna. Végül sikerült elhelyezniük a férfit, aki a beszámoló szerint csontsoványan, mozgásképtelenül és súlyos felfekvéssel került az otthonba. Nem sokkal később azonban meghalt. A család feltételezése szerint halálát a felfekvésből kiinduló fertőzés okozhatta, ezt azonban orvosi dokumentáció nem igazolta.

Egy másik olvasó arról írt, hogy munkatársa azért nem tud dolgozni, mert magatehetetlen édesapját sem a kórház, sem a szociális intézmény nem fogadja. A hozzátartozó táppénzre kényszerült, novemberben pedig mindössze 111 ezer forintból kell megélnie.

Akiket bent tartanak sem feltétlenül járnak jól.

Egy harmadik beszámoló szerint a kistarcsai kórházban egy hatágyas szobába hét beteget zsúfoltak, egyikük meghalt, egy másikat pedig kikötözve tartottak.

A hozzátartozó szerint férje végül saját felelősségére távozott az intézményből.

A helyzet súlyosságát egy utcai szociális munkás beszámolója is érzékelteti.

Október 16-án hajnalban egy budapesti belvárosi utcában, kerekesszéke mellett, a földön fekve találtak rá egy férfira, akit elmondása szerint előző nap bocsátottak el egy fővárosi kórház krónikus osztályáról.

A külső hőmérséklet mindössze hét fok volt, a férfin pedig már az áthűlés jelei mutatkoztak.

A szakember szerint a férfi mindkét lábát részlegesen amputálták, epilepsziával és pszichiátriai betegséggel is küzdött, rendszeres sebkezelésre szorult, és önállóan tisztálkodni sem tudott. Gyógyszereihez sem fért hozzá, és öngyilkossági gondolatai is voltak.

A szociális munkás által megtekintett zárójelentés szerint eredetileg egy másik krónikus osztályra helyezték volna át, végül azonban „orvosigazgatói utasításra” elbocsátották, és egy fővárosi hajléktalanellátó intézménybe irányították. A szakember szerint a megjelölt intézmény nem rendelkezett a férfi összetett ápolási szükségleteinek megfelelő feltételekkel.

Mindeközben a Medicalonline információi szerint Budapesten mintegy 750 belgyógyászati beteg elhelyezése vált problémássá, köztük hozzávetőleg 200 hajléktalan emberé.

A beszámolók alapján az ellátást több probléma is nehezíti:

• Szakemberhiány: egyes osztályokon nincs elegendő orvos és ápoló.
• Betegfelvételi korlátozások: az Index értesülése szerint egyes krónikus belgyógyászatokon leállították az új betegek felvételét.
• Elhelyezési nehézségek: az idősotthonokban hosszú várólisták vannak, a magánápolás pedig sok család számára megfizethetetlen.
• Túlzsúfoltság: több beszámoló szerint a rendelkezésre álló kórházi kapacitások nem elegendők.

Hegedűs Zsolt javulásról beszél, Takács Péter embertelennek nevezte az intézkedéseket

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter október 16-án arról írt közösségi oldalán, hogy a fővárosi belgyógyászati osztályokon az ügyeleti ellátás már különösebb nehézségek nélkül zajlik. A tárcavezető szerint a szociális ellátórendszer problémái is hozzájárulnak a kialakult helyzethez.

„A hidegebb idők beköszöntével a szociális ágazat elégtelensége sajnos most az egészségügyön csapódik le”

– fogalmazott a miniszter.

Takács Péter, az Orbán-kormány korábbi egészségügyi államtitkára ugyanakkor élesen bírálta a tárcavezetőt. A fideszes politikus szerint a túlterhelt osztályok tehermentesítésére más megoldások is rendelkezésre állnának, például a munkaerő átmeneti átcsoportosítása vagy a környező vármegyék kórházainak bevonása. Takács úgy fogalmazott:

„Emberséges Magyarországot ígértek, embertelent kaptunk.”

A fővárosi belgyógyászatokon kialakult helyzet már nem pusztán kórházi kapacitásokról és szakemberhiányról szól. Arról is, hogy mi történik azokkal az emberekkel, akiknek a kórházban már nem jut hely, otthon azonban folyamatos ápolásra szorulnak. Mert egy kórházi ágy felszabadítása még nem jelenti azt, hogy a belőle elbocsátott beteg további ellátása is megoldódott.

Origo.hu

Egy részlegesen amputált lábú hajléktalant is az utcára löktek a kórházból – Fotó: Facebook/Tünde Ferenczi